Playoff-percek: most kell észnél lennie a Rocketsnek

Stevens emlékeztette magát egy korábbi döntése miértjére

Brad Stevens nem nagyon tudott mihez nyúlni a Bucks elleni ötödik meccsre, csapata taktikailag és mentálisan is vert helyzetbe került előzetesen, de azért egy dologgal még megpróbálkozott: betette a kezdőbe Aron Baynest, hogy "besűrítse" kicsit a festéket. Ez a húzás aztán végül csak arra volt jó, hogy a tréner emlékeztette magát arra, hogy miért is hagyta ki korábban már szinte teljesen a rotációból a centert: Baynes kezdőként eltöltött tíz perce során 22 ponttal (!) kapott ki a Boston, olyan rosszul nézett ki a Milwaukee játéka ellen, hogy nagyjából a "ja, tényleg" volt Stevens reakciója és vissza is tért az alacsonyabb, mozgékonyabb szerkezethez...

Brad Stevens elég egyértelműen fogalmazott

A Celtics edzője a mérkőzés utáni nyilatkozatában elmondta, hogy az első félidőben nem használták ki a lehetőségeiket, hogy szorossá tegyék a meccset, a második félidőre sem úgy jöttek ki, ahogy kellett volna, utána pedig már csak futottak az eredmény és a Bucks után. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy a problémáik „krónikusak” voltak, egész egyszerűen a Milwaukee jobb volt náluk, megérdemelték a továbbjutást, mert minden meccsen újra és újra felépítették magukat - bőven lesz mit elemezniük a nyáron ezzel a párharccal kapcsolatban.

A mai meccsel kapcsolatban annyit mondott, hogy a védekezésük rendben volt a meccs első szakaszában, a harcossággal sem volt probléma, bár messze nem azt a szintet hozták összességében, mint a 2018-as playoffban. A problémát ott látta, hogy támadásban sok hibát követtek el, a rossz dobások, rossz passzok, rossz megoldások miatt hagyták lendületbe jönni a Milwaukee-t, onnantól pedig nem volt megállás, mivel a Bucks összességében sokkal jobban védte a gyűrűt és a festéket, és ez ma is kidomborodott, túldobni nem tudták őket.

Az interjú végén aztán „elvitte a balhét”, konkrétan kijelentette, hogy rossz munkát végzett, mert a csapata nem működött jól. 

Hogyan tovább, Boston?

Ebben az összetételben biztosan utoljára láttuk a Celticset, mivel Terry Rozier, Marcus Morris és Daniel Theis szerződése lejár, Kyrie Irving pedig valószínűleg nem fogja lehívni szerződése utolsó, 21 millió dolláros évét, ahogyan Aron Baynes 5 milliós játékosopciójánál is találhat jobb ajánlatokat, míg Al Horford (30 millió) valószínűleg lehívja az opciót. A nagy kérdés, hogy Irving aláír-e Bostonba egy hosszabb kontraktust, vagy távozik, de képben van Anthony Davis megszerzése is, soktényezős az egyenlet – amiben nem is vettük számításba, hogy Jaylen Brown újoncszerződése utolsó éve következik, ráadásul a saját elsőköröse mellett a Clippers, a Kings vagy a 76ers, illetve kis eséllyel a Grizzlies elsőkörös pickje (1-8 védett) is érkezik.  

Az biztosnak látszik, hogy néhány kiegészítőtől elköszönnek, Irving ugye lóg a levegőben, de ha a kisebb szívinfarktusát kipihenő Danny Ainge beindul, ha nem is Warriors-féle „földrengésszerű” változások, de nagy mozgások várhatóak. 

A Bucks klasszikus meséje

Számtalan olyan sikercsapatot ismerünk az NBA történelmében, ahol pályafutásuk nem túl fényes időszakában jöttek össze a játékosok, és közösen építettek fel egy különleges szezont. A Bucksnál nyilván alap, hogy a szó szerint a semmiből jövő Antetokounmpo, a súlyos combizomszakadásból All-Starrá váló Middleton révén a vezérek karriertörténete sem egyszerű, de az igazán érdekes sztorikat a csapat többi tagja szállítja. 

 - Eric Bledsoe a phoenixi süllyesztő és a tavalyi „Drew” Bledsoe-playoff után építette fel magát és kettőzött akarattal játszott a Boston ellen

 - George Hill kétszer állt a nagydöntő küszöbén állt a Pacers színeiben, végül tavaly a Cavaliers fontos kiegészítőjeként bent is volt a fináléban, de a James-exodus után izgulhatott, hogy hová fogják cserélni Clevelandből – az első körben jól, a másodikban kiválóan teljesített

 - Malcolm Brogdont a második körben draftolta a Bucks 2016-ban, teljesen outsiderként nyerte meg az Év Újonca Díjat, idén pedig bekerült az 50-40-90-es klubba – ma hajnalban léphetett először pályára az idei rájátszásban talpsérülése miatt, rögtön parádézott

 - Az egykori All-Start, Brook Lopezt, illetve a sokáig kezdőként játszó Ersan Ilyasovát az utóbbi években többször leírták, nem csak mint kezdőjátékost, de mint playoff-csapatba való kosarast is

 - Nikola Mirotic az emlékezetes chicagói háziverekedés után tavaly a Pelicansben már bizonyított, de neki se volt egyszerű az elmúlt két éve

 - Pat Connaughton az előző három évben háromszor kóstolt bele a playoff első körébe Portlandben, de komolyabb szerepet nem kapott, így 2018 nyarán két évre, évi 1.6-1.7 millió dollárért eljött Milwaukee-ba, és nagyon úgy tűnik, hogy itt megcsinálta a szerencséjét

Hogyan tovább, Bucks?

A Milwaukee már biztosan pihent egy keveset, mert a 76ers és Raptors összecsapása péntek hajnalban lesz, és ha ott nyer a Raptors, akkor is legkorábban vasárnap este kezdődik a főcsoportdöntő (ha pedig a Sixers nyer, akkor szintén vasárnap este lesz a hetedik meccs, és csak jövő hét közepén indul a konferenciadöntős széria). Zsinórban négy győzelem után, összességében 8-1-gyel áll a Milwaukee, talán Brook Lopez kivételével minden fontos ember top formában van, Malcolm Brogdon személyében visszakaptak egy ígéretesen mozgó kezdőjátékost, vagyis még tovább is mélyültek, plusz ugye övék lesz a pályaelőny. 

Mike Budenholzer legfőbb feladata, hogy a Pistons elleni párharchoz képest jobban tűzben tartsa a társaságot, nehogy még egyszer ugyanúgy elrontsák majd a nyitómeccset, mint a Boston ellen, illetve egy-két embernek (Mirotic, Connaughton, Hill) valószínűleg változik a játékperce, pályán betöltött szerepe Brogdon visszaépítésével, ezt kell a következő pár napban letisztázni az érintettekkel. Minden edzői stábnak ilyen problémahalmazt kívánunk…

Elmarad a Boston Slam

A baseball-ligában a Red Sox, az NFL-ben a Patriots a címvédő, a Bruins most kezdi a főcsoportdöntőt az NHL-ben, így lehetőség nyílt arra, hogy néhány hónapig az összes major sportban bostoni csapat üljön a trónon – ez nem idén következik be. 

Átmenetileg feltüzelte a GSW-t Durant kidőlése - de...

A legjobbat hozta ki a Warriorsból most a vezér sérülése, az addig "alvó" Steph Curry felpörgött, átvette az irányítást (addig 9 pont, utána 16), Draymond Green még feljebb tolta az intenzitás potméterét, Kevon Looney pedig bizonyította, hogy számíthatnak rá, volt clutch támadópattanója, blokkja is az utolsó pillanatokban. Durant kiválása után, abban a 14 percben 36-34-re nyert a GSW, amely 11/19-et dobott mezőnyből ebben az időszakban, közte 5/11 triplával (addig 8/26 volt) - nem kell szépíteni a dolgot, erre a rövid időszakra pluszt hozott a csapatnak KD sérülése.

De ilyet sokszor láttunk már a sporttörténelem során, a húzóember kiválása átmenetileg mindenkit többre sarkall, hosszabb távon viszont nem lehet elfedni azt, amit Durant jelent ennek a csapatnak - ő az, aki miatt továbbra is bárki ellen előnyben a Warriors, mert a Curry-Thompson páros ellen lehet emberi módon védekezni, ha valaki csak erre koncentrál, de amíg más csapatoknál ilyenkor egy átlagos wing marad ott mondjuk, addig itt minden idők egyik legjobb kosárlabdázója. Behúzta ezt a sorsdöntő meccset a GSW és ezzel elérte azt, hogy következőleg ne az életéért küzdjön, hanem legyen két lövése lezárni ezt a szériát, de ha Durant nem tud játszani (az első tájékoztatások szerint annyira nem súlyos, de aki hisz a szemének, látta Durant reakcióját és azt, hogy nem tudta terhelni a lábát, az nem számít sok jóra, legalább a következő két meccsen...), akkor most már lesz ideje átgondolni a helyzetet Mike D'Antoninak és a Houstonnak. Nyilván Durant kidőlésére nem voltak felkészülve, az ellenfél megkettőzte akaratát, Hardenék pedig nem tudták ebben a rövid időszakban érvényesíteni a matchup-előnyüket, hiszen ennyi perc alatt egy-két beeső extra tripla is különbséget tud jelenteni - de a következő találkozón, amikor már tudatosan és folyamatosan fogják támadni nemcsak Curryt, de Looney-t is, amikor még agresszívebben ütik-vágják a Splash Brotherst, akkor jobban kidomborodhat, hogy az MVP esett ki a címvédőnél.

Mindez persze tárgytalan, ha Durant mégis játszani tud valahogy és ennek az egésznek nagyobb volt a füstje, mint a lángja, de ha ő nincs, akkor hasonló a helyzet ahhoz, mint amit tavaly láttunk fordított szereposztásban...

Okosnak kell lennie a Houstonnak

A tavalyi szezon után mindenkiben ott maradt a Rocketsnél a tüske, a fájdalom, hogy ha 3-2-nél nem sérül meg Chris Paul, akkor mi lett volna... Andre Iguodala korábbi sérüléséről és jól időzített visszatéréséről persze nem szólt a fáma, de ez az ő részükről érthető, nekik ettől még ott volt az esélyük arra, hogy megállítsák az NBA történetének egyik (?) legjobb csapatát. Ezúttal nem náluk van ott, hogy "ha", náluk az a helyzet, hogy olyan lehetőséget kaptak Durant kidőlésével, amit nem remélhettek és természetesen nem is reméltek - egy részük biztosan nem is örül ennek, hiszen ők kimondták már korábban is, hogy a legjobb Warriorst akarják megverni. Most viszont olyan esélyük van túljutni a GSW-n, amilyen senkinek nem volt még a Steve Kerr-korszakban, de ez egyúttal olyan nyomást is helyez rájuk, amilyennel senki nem találkozott az utóbbi évek során az egész ligában.

És elsőre nem reagáltak jól. Durant kidőlése után Chris Paul összesen három dobást vállalt és három pontot szerzett, James Harden az utolsó hét percben egyetlen egyszer kísérletezett mezőnyből, nem tudták kihasználni Kevon Looney fent létét és nem tudták átállítani magukat védekezésben arra, hogy most már "csak" a Splash Brotherst kell megfogniuk. De most hazautaznak. Átgondolják. Tudatosítják. Legalábbis úgy kell kijönniük a hatodik meccsre hazai pályán, hogy bár 3-2 oda, de nálunk van az előny azzal, hogy nincs Durant. Mi vagyunk a jobb csapat, amit Duranttel együtt is meg tudtunk mutatni Houstonban, amikor fizikálisan felőröltük a GSW-t. Kerr nem véletlenül próbált meg a párharc első másodpercétől kezdve mindent kifacsarni a Hamptons Five-ból, ő is tudja, hogy csak ez az ötös az, ami működhet a Rockets ellen, bárki más van fent, akkor vagy támadásban, vagy védekezésben mindenképpen gyengülnek - Looney-nak vannak jó percei, de amikor koncentráltan, hideg fejjel végiggondolják, hogy kit és hogyan kell támadni (mármint Hardenék), akkor ő bizony komoly gyenge pont. 

Ezzel a tudattal és mentalitással kell felkészülniük a texasiaknak a hatodik és reményeik szerint a hetedik meccsre - Durant nélkül tudásban sincs már felettük a Warriors, a matchupokat tekintve nekik áll a zászló és lehet, hogy mondjuk PJ Tucker már nem kap levegőt, annyira elfáradt az eddigi öt mérkőzésen, de neki és mindenki másnak is tudnia kell, hogy itt van az esély, alapesetben kétszer 48 percre vannak attól, hogy megcsinálják azt, amire a Kerr-érában csak LeBron James és a Cleveland volt képes egyetlen egyszer. 

Ahhoz azonban, hogy ezt meg is tudják valósítani, nem állhatnak úgy oda a vezéreik, mint ma hajnalban. James Hardennek és Chris Paulnak elsősorban saját magában kell tudatosítania, hogy mi is a dolga és az ilyen végjátékokban nem elbújni kell, hárítani a felelősséget, hanem felvállalni és eldönteni a mérkőzést a Rockets javára. Ha ennek megfelelően állnak hozzá és ennek megfelelően teljesítenek, akkor a Houstonnak minden esélye megvan a nyugati döntőre a 3-2-es hátrány ellenére is - ha nem, akkor nincs.

Hardennek egyébként összességében jó szériája van, az első meccsbe kicsit belefeszült, amikor elerőlködte a rengeteg visszalépős, faultra gyúrós tripláját, azóta viszont annál pontosabban dob, összességében ötből négyszer jutott 30 és egyszer 40 pont fölé, 34,8-at átlagol 46%-os mezőnymutatóval, 35%-os triplával, ami ha nem is extra, de ilyen volumen mellett, ennyire első opcióként azért rendben van - a 34,8 pont is emlékeztet az alapszakaszára, összességében rá nagy panasz nem lehet. Paul az, akivel gond van: még egyszer sem érte el a 20 pontot, az előző két meccsen 36 és 21%-kal dobott, de a szervezés sem megy neki. Most viszont nincs mese: két jó mérkőzésre van attól, hogy jóvátegye a tavaly történteket és bizonyítsa, hogy lehet rá számítani - de ahhoz elő kell lépni az ilyen negyedik negyedkeben és döntő faktorrá válni. Kíváncsian várhatjuk, hogy vajon megtörténik-e mindez.