Playoff-percek: Rondo és Howard együtt volt a "harmadik sztár"

Rondo és Howard együtt kiadta a „harmadik sztárt”

Az előző két meccsen gondot okozott, hogy James és Davis mellől elég sűrűn le tudta építeni a többieket a Nuggets, most viszont mindkét veterán klasszis nagyon odatette magát. Dwight Howard nem a levegőbe beszélt, amikor minap azt mondta, ebbe a playoffba mindent bele akar tenni, hogy összejöjjön a gyűrű: az első meccsen kiválóan szállt be, a negyediken pedig már a kezdőbe rakta Frank Vogel, a center pedig azonnal éreztette a hatását. Az első negyedben lekapott négy támadópattanót, ami önmagában is parádés, csakhogy mindegyikből kosarat is szerzett – ez a nyolc pont ajándék volt a Lakersnek. Végül 6 támadópattanót szedett le, összesen 11 lecsorgót kaparintott meg 23 perc alatt, 5/6-tal dobott mezőnyből, 2/3-mal a vonalról, ráadásul Jokics limitálásában is nagy szerepet játszott. 

Rajon Rondo mai hét asszisztjával ezúttal Scottie Pippent hagyta le az örökranglistán, 1049 gólpasszal a nyolcadik helyre lépett fel, de ebben a párharcban a dobások is kellenek tőle, amit most szállított: 4/6-tal, azon belül 1/1 triplával zárt mezőnyből. Ami nála még extra, hogy ma nem labdaszerzésekben jeleskedett, hanem leszedett két támadópattanót, az egyiket ráadásul fontos pillanatban. A két veterán együtt 9/12-vel célzott, leszedtek 16 pattanót (közte 8 támadót), kiosztottak 8 gólpasszt, óriási hatással voltak a mérkőzésre. 

Csak a büntető?

Magyar kosárlabdát is követő olvasóinknak ismerős lehet a klasszikus lelátói rigmus, amit most kölcsönvettünk - a büntetőkről is szólt ma a meccs, pontosabban inkább az előélete és utóélete. A 3. meccs után Frank Vogel azt nyilatkozta, hogy jelezték a ligának a megfelelő csatornákon, hogy az első három meccsen összvissz kapott 10 LeBron-szabaddobás kevéske – erre ma James 14 alkalommal állhatott vonalra. A meccs után Michael Malone azt nyilatkozta, hogy ők is szeretnék jelezni a ligának a megfelelő csatornákon, hogy a 35-23-as büntetőarány nem tetszik, különösen az nem, ahogyan a negyedik negyedben a Jamal Murray körüli eseteket megítélték. 

Nem tisztünk eldönteni, hogy a James körüli fújásokat mennyire befolyásolhatta ez a megkeresés, a Murray körüli eseteket mennyire kellett volna máshogyan megítélni, ahogyan azt sem, hogy ezen ment-e el a Nuggets győzelme – utóbbival kapcsolatban a legautentikusabb személyt, Michael Malone-t idézzük. A Denver vezetőedzője a büntetőmizériával kapcsolatos véleménye után hozzátette: nem emiatt kaptak ki, hanem a 25 második esélyből kapott pont miatt - ráadásul ami a legzavaróbb, hogy Howard a feldobástól kezdve óriási hatással volt a mérkőzés alakulására. Malone szerint teljesen jól megcsinálták a védekezéseket, de a vége rendre hibádzott, és ezen javítaniuk kell. 

Nikola Jokics mostanában azért embernek tűnik

A párharcban másodszor fordult elő, hogy Dwight Howard villogásával egy időben a Denver All-Starja nem találta a játékát és öt faultot is összeszedett – de a két meccs teljesen más volt. Ma 36 percet játszott, csak egy minutummal kevesebbet, mint amennyit a 3. meccsen, a minőség mégis nagyon más. Bár Anthony Davist megtalálták, hogy alig szed lepattanót a párharcban (ma is 5-ig jutott), azért lassan érdemes Jokics körmére is ránézni, mert a Nuggets centere a 3. mérkőzésen lekapott ugyan 10 lecsorgót, de a többi három összecsapáson összesen 19 esett a kezébe, ma éppen hét – eddig 7.3-t átlagol. Csak összehasonlításképpen, a Clippers elleni hetedik meccsen 22-t szedett le, és azzal együtt hozott 13.4-es átlagot, hogy az első meccsen ott is becsúszott egy három lepattanós este. 

A másik két problémás terület támadásban van: egyrészt a gólpasszok terén, másrészt a tripláknál. A Lakers magasemberei, különösen Howard pont annyival gyorsabbak, mint az előző két párharcukban Rudy Gobert és Ivica Zubac, hogy egy-az egyben a periméteren nem tudja őket üzembiztosan megverni sem lábon, sem dobásokkal. A második meccsen adott kilenc gólpasszt, a többi három összecsapáson összesen 11-et – itt még nem akkora a visszaesés a LAC elleni párharchoz képest, hiszen most 5, akkor 6.6 asszisztot átlagolt. 

Tripladobáshoz viszont már szinte alig jut: az első három meccsen szórt be összesen két hármast, ma újabb kettőt. Ám nem is a bedobott kosarak az árulkodóak, hanem a kísérletek: eddig összesen 10 alkalommal emelte rá kintről, ami átlagosan 2.5 – hiába céloz 40%-kal, ha szabad szemmel alig látható a mennyiség. Megint kanyarodjunk vissza a Clippers elleni párharchoz: ott hét meccsen nagyon hasonlóan, 39.5%-kal dobott, csak éppen 38-szor emelte rá, vagyis több, mint kétszer annyiszor, 5.4-szer kísérletezett.

Michael Porter Jr. még hagyján, az ő mai hat kinti kísérlete teljesen rendben van, de amikor látjuk a Grant-Craig páros 3/10 tripláját, akkor kicsit vérzik a szívünk, hogy ezek egy részét nem inkább Jokics dobálta el – különösen úgy, hogy az eddig 9/22-t hintő Jamal Murray is 0/3-mal zárt tripláról. 

Ma szerencsére csak Green és Caruso lábaira volt szükség

A mérkőzés előtt kiderült, hogy Carusónak a csuklójával, Greennek az egyik ujjával akadnak problémák, ami meg is látszott a dobásaikon (bár Green esetében ki tudja, ez volt-e az ok...): ketten együtt egy 2/10-es mezőnymutatót raktak össze. Ugyanakkor védekezésben rendben voltak, Green a legjobb +/- mutatóval zárt a csapatban, Caruso pedig -1-gyel, de neki akadt blokkja és szerzett labdája is. Mellettük egyébként a KCP-Kuzma páros sem villogott, egy 5/16-os triplázást raktak össze, viszont mind a négy játékos bedobott legalább egy hárompontost, feladni azért nem lehetett őket kintről, ez pedig pont elég is volt a James-Davis duó 60 pontja, illetve a két veterán teljesítménye mellé.