Playoff-percek: Van még egy feltámadás a címvédőben?

Jokics egyedül maradt

A Clippers védekezéséről mindent elmond, hogy 85 ponton tartották a Nuggetset, és egyedül Nikola Jokics tudott az elejétől a végéig károkat okozni ellenük. Az első negyedben majdnem teljesen letelt a 12 perc, mire rajta kívül másik denveri játékos is dobott végre egy mezőnykosarat, arra pedig 18 percet kellett várni, hogy Mike Malone valamelyik kezdőjátékosa is kosarat szerezzen. Ideig-óráig Michael Porter Jr. és Jamal Murray is hozzá tudott tenni támadásban, előbbi ugyanakkor mind a 15 pontját az első félidőben szerezte, míg utóbbi a 18 egységéből 14-et a fordulás utánra tartogatott.

Megjött Harrell

Montrezl Harrell ugyan most is csak 18 percet játszott, ráadásul ezalatt -1-ben volt vele a Clippers, a továbbiakra nézve mégis biztató lehet a mai teljesítménye. 15 pontja jelentős részét úgy szerezte, ahogyan azt az alapszakasz során megszokhattuk tőle, egyszerűen sokkal erősebbnek, energikusabbnak bizonyult az ellenfeleinél. A 8 „rendes” dobásából 6 kosarat szerzett, többször is zsákolással fejezte be a támadást, nem egyszer félretéve a nála nagyobb játékosokat is, azért pedig nem lehet egyetlen rossz szavunk sem, hogy kétszer is eldobta a negyedvégi triplát messziről, nem törődve azzal, hogy ronthatja a mezőnymutatóját.

Kényszerű load management

Doc Rivers a győzelem mellett annak is örülhet, hogy egyetlen játékosa töltött csak 30 percnél többet a pályán. Nem biztos, hogy így tervezte, Paul George például a gyorsan elért 4 személyi hibája miatt ülhetett többet, illetve a nagyon hamar kiépített előny hatására is kicsit hosszabbra nyújthatta a kulcsjátékosai pihentetését. Ironikus módon Kawhi Leonard volt a kivétel, közel 39 percet játszott a Nuggets ellen, de ebben benne lehetett az is, hogy pont George került faultgondokba, a Denver pedig az első félidőben is akkor indította a felzárkózási rohamát, amikor ő nem volt pályán. Rivers annak is örülhet, hogy Leonard 2/4 tripláját elsüllyesztette, mivel a rájátszás nagyobbik részében küszködött a távoli dobásaival. 

Norman Powell lehet az X-faktor, ami a Raptors továbbjutásához kell

Torontói oldalon nem nagyon van meglepetés: Pascal Siakam gyenge hatékonysággal játszik, többnyire Fred VanVleet is, Kyle Lowry nagyszerű, a padról pedig Serge Ibaka hasznos. Néhány meccs és pár fontos dobás erejéig OG Anunoby is megrázta magát támadásban, ezzel pedig most sem volt gond, volt egy kulcsfontosságú triplája a második hosszabbításban. Az új változó az egyenletben Norman Powell, aki az első négy összecsapás során gyakorlatilag non-faktor volt. Az ötödik mérkőzésen aztán több játékidőt kapott a Celtics nagyarányú vezetése miatt, sokat is vállalt, ezen a napon pedig egyértelmű nyerőember lett 23 pontjával és a második ráadásban szórt 10 pontjával. Talán őt is sikerült felpörgetnie Nick Nurse-nek a sorozat végére, márpedig ez még akár továbbjutást is érhet - nagyon kell minden opció támadásban a kanadaiaknak Siakam és VanVleet átlag alatti teljesítménye miatt.

Kemba Walker továbbra is sorozatot eldöntő ember

A negyedik meccsen azzal nyert leginkább a Raptors, hogy kikapcsolta Kemba Walkert, és megtette ezt a hatodik találkozón is - Walker nagyon halovány produkciót nyújtott (5 pont, 2/11 mezőny). A Boston ettől függetlenül ezúttal sokkal jobban mutatott támadásban, mint a negyedik mérkőzésen, főként Marcus Smart nagy meccsének köszönhetően - Jayson Tatum hozta magát, Jaylen Brown nem volt túl hatékony, viszont a leosztásokból élő Daniel Theis nagyban Smartnak is köszönhetően igen. Azt most már látjuk, hogy ha Walker agresszíven és jól játszik, akkor a Celtics egyértelműen irányítja a párharcot, ha meg nem, akkor lényegében pénzfeldobás dönt a két együttes között, és ezekből a helyzetekből eddig jól jött ki a bajnok. Walker limitálását az elmúlt három mérkőzésből kétszer nagyszerűen megoldotta a Raptors, egyszer nagyon nem sikerült - kíváncsian várjuk, hogy a hetedik meccsen mi lesz.

Van-e még egy feltámadás a címvédőben?

A Celtics-Raptors eddig egyértelműen a bostoni irányításról és a torontói kapaszkodásról szól. Két egészen sima összecsapás volt eddig ebben a sorozatban, mindkettőt a Celtics nyerte. 0-2 után Anunoby emlékezetes dobása akadályozta meg, hogy ne 0-3 legyen az állás a Toronto szempontjából, és 0-2-ről többek között annak köszönhetően sikerült egyenlítenie Nick Nurse csapatának. 2-3 után megint a Raptors volt kényszerhelyzetben, és a harmadik után egy újabb olyan találkozón tudott diadalmaskodni, amikor volt 10 pontos hátrányban is - egészen pontosan 12 ponttal volt lemaradva a második negyedben (29-41). Most már változik a helyzet, hiszen a Celtics is a szakadék szélére került, így fejben dőlhet el az utolsó meccs sorsa, de nemcsak fizikálisan, hanem mentálisan is kimerítő lehetett eddig ez a sorozat Lowryéknak - a legfontosabb kérdés az lehet, mi maradt bennük ezek után.