Radar Alatt - A lehetőséget megragadók

Josh Jackson – Memphis Grizzlies

Az egykori 1/4-es fél lábbal már kint volt a ligából, amikor a Memphis mentőövet dobott neki – mostanában nem is jöttek olyan hírek, hogy a gyereke jelenlétében szívott volna be. Ehelyett kosarazik, és nem is rosszul: a playoffra hajtó gárdában 20 perc körüli játékidőt kap az utóbbi időben, amelyet 13.1 pontos átlaggal hálált meg legutóbbi tíz meccsén. Lehet, hogy többre megy vele a Grizz, mint az Iggy-csere "koronaékszerével", Justise Winslow-val?

Seth Curry – Dallas Mavericks
Elég sok testvérpár szerepelt a ligában az elmúlt években, de az elég ritka, hogy mindkettő (esetleg három) jó játékos legyen. Chris Smith, Taylor Griffin, Luke Zeller – a lista folytatható. A Curry famíliában viszont úgy fest, nem csak a fater és az idősebb gyerek, hanem a „kicsi” is megállja helyéét a legjobbak között – persze közel sem akkora sztár, mint kétszeres MVP bátyja, de folyamatosan fejlődik, és ő is tud halálos scorer lenni. Ezt nemrég egy 37 pontos meccsel bizonyította, ahol 8/9 triplát pörkölt be, de egyébként is elkapta a fonalat mostanság – hatszor is húsz pont fölött termelt az elmúlt hetekben.

Cedi Osman – Cleveland Cavaliers
„Jedi” kicsit elveszett a clevelandi rebuild-ben, sokszor inkább magukat hozzák helyzetbe a nem éppen pass-first beállítottságú csapattársak. Pedig nem rossz játékos a török, 11 pontos átlagát közel 39%-os triplázással hozza, utóbbi négy mérkőzésén pedig különösen elkapta a gépszíj: 29 kísérletből 14 távolit küldött a helyére.

Thaddeus Young – Chicago Bulls
A Markkanen – Carter Jr. páros nem sok meccset tudott együtt játszani idén, hol az egyik, hol a másik hiányzott sérülés miatt. Ezt a rést igyekezett betömni a veterán Young, és mostanában nem is rosszul: volt egy 12 meccses sorozata, ahol végig 10 pont fölött termelt. Igaz, hogy ebben volt egy nyolcmeccses bukószéria is, de ne legyünk telhetetlenek…

James Johnson – Minnesota Timberwolves
A Heat nem tartott igényt a harcművész Johnsonra, új csapatában azonban rögtön 15 ponttal debütált, jelezvén, hogy nem felejtett el kosarazni. Nem is igazán a pontok miatt szeretik egyébként, hanem kemény, hajtós stílusa miatt, illetve egész jó játékszervezői készsége okán – mióta Minnyben pattogtat, csaknem négy zsugát oszt ki a társaknak. Nem tűnt úgy, hogy játékos lesz még belőle, eléggé leírták Miamiban -  felkészül Dion Waiters?

Brandon Knight – Detroit Pistons
Bizony, Knight is él még, és a ligában van – gyakorlatilag a 2016/17-es évad óta nem láthattuk egészségesen, de még mindig csak 28 éves a szebb napokat látott hátvéd. Az, hogy ő szerepet kap ebben a rovatban, sokat sejtet a Pistons idei szezonjáról: Blake Griffintől semmit nem kaptak, mindössze 18 meccsen lépett pályára, azon is 36%-os mezőnymutatót szenvedett össze az erőcsatár. Reggie Jackson és Markieff Morris ki lett vásárolva, Andre Drummond pedig Clevelandbe távozott – részben éppen Knight-ért. Legutóbbi hat mérkőzésén 15.8-as átlagot gurított egyébként alanyunk, tökéleseten kimerítve az „Empty stats” fogalmát – nála radar alattibb embert nehéz elképzelni jelenleg a ligában.

 

Trey Lyles – San Antonio Spurs
Papíron egy használható, de semmiben nem kiemelkedő strech 4 Lyles, a Jazz és a Nuggets sem hullajtott érte könnyeket anno, könnyű szívvel passzolták tovább. A Spursben viszont 63 meccsből 53-on kezdő volt eddig, közel 39%-kal triplázik, és legutóbbi hat derbijén 15.3 pontot szállít – teszi ezt jócskán radar alatt, hiszen a fanokon kívül nem sokat kíváncsiak idén a texasiakra.

Mikal Bridges – Phoenix Suns
A kiváló szezont futó Kelly Oubre Jr. kidőlt a szezonra az arizonai csapatban, pedig a Rubio – Booker – Oubre – Bridges – Ayton kombó egészen ígéretes dolgokat villantott. A másodéves wingman borzasztóan hosszú kezekkel rendelkezik, kintről sem veszélytelen, hátsó befutásai pedig rendre zavart okoznak a védelmek soraiban. Legutóbbi hét mérkőzéséből haton ő is kétszámjegyűt dobott, de nem is ez, hanem a védekezésbeli potenciál teszi (számomra) érdekessé.

 
Jerami Grant – Denver Nuggets
A szezon előtt valahogy úgy könyveltem el Grant Denverbe érkezését, hogy „zsír, lesz egy jó védőjük hármas-négyesbe, akit rá lehet tenni az ellenfél legjobbjára komolyabb fájdalom nélkül”. Ehhez képest nemrég 29-et suttyantott a Pistonsnak, és úgy általánosságban is jól megy neki a pontszerzés. 11.6-et szór karriercsúcs 39.6%-os trojkázással – a védekezés mellé tehát elöl is szállít.

Harry Giles – Sacramento Kings
„Komoly” csata zajlott Giles és Dragan Bender között az utolsó spotért, de végül Giles mellett tettem le a voksomat - Bendertől még pár jó teljesítmény kell, de erős jelölt a következő részbe. A sacramento-i magasember sérülten kezdte a szezont, aztán nehezen lendült játékba, úgy tűnt, hogy elkenődik, mint bogár a szélvédőn. Az utóbbi időben azonban erőre kapott, több 10+ pontos meccs mellett hozott egy 14-12-es dupla-duplát is – persze nyilván az is közrejátszik ebben, hogy Marvin Bagley éve kuka, illetve Dewayne „DeadMoney” Dedmont kipucolták a csapattól, de azért élni is kell a lehetőséggel. Amit anno beharangoztak - hogy playmaker 5-ös lehet -,  abból nem sokat látunk, elvétve oszt ki gólpasszt. Viszont még mindig nincs 22 éves, kisülhet még valami belőle.