Ben Simmons karriercsúcsa sem volt elég a Utah ellen

 

Indiana Pacers - Chicago Bulls 112-120 - hosszabbítás után

Most megoldotta a Bulls. Rengeteg ilyen meccset játszott már idén a Chicago, amikor minden esélye megvolt a győzelemre, csak be kellett volna váltani ezt az esélyt, de nem tudott vele élni a társaság - ezen az estén viszont sikerült behúznia a sikert. Zach LaVine (30 pont, 9 lepattanó, 4/9 tripla) előbb 12 pontot szerzett a záró etapban, majd a hosszabbításban a védekezésével tűnt ki, nagyon nagyot harcolt hátul azért, hogy megállítsák a Pacerst - mellette a 19 pontos, 7 lepattanós, 8 gólpasszos Coby White is dicsérhető, de a többiek is megtették a magukét. A rendes játékidőben sem voltak három pontnál nagyobb hátrányban, inkább ők jártak előrébb, de a hajrában kellett LaVine nagy triplája, mert 103-101-re a Pacers vezetett az utolsó percben - LaVine azonban bedobta, úgyhogy Malcolm Brogdonnak kellett hosszabbításra mentenie a meccset. A túlórát aztán egy 9-2-vel kezdték a vendégek és onnantól igazából már nem volt gondjuk, végig vezettek és lemenedzselték a hátralévő időt - fontos idegenbeli győzelmet arattak, a kérdés az, hogy mikor tudják állandósítani ezt a formát.

Nem volt igazán jó a Pacers. A hazaiak csak 42%-kal dobtak mezőnyből és 27%-kal tripláztak, kaptak 21 pontot az eladott labdáikból, ráadásul 60-47-re elvesztették a lepattanózást is - nem csoda, hogy egyszer sem tudták ráerőltetni akaratukat ellenfelükre és hogy szinte nem is vezettek a meccs során. A végén így is nyerhettek volna, egy jó védekezés és egy pontos dobás hiányzott a rendes játékidőben, de ezt nem tudták megcsinálni, majd a túlóra elején mindjárt engedtek egy nagy támadópattanót, amelyből kaptak egy triplát - egyszerűen nem volt bennük annyi erő, hogy huzamosabb ideig jók legyenek, így pedig föléjük nőtt a Bulls. Domantas Sabonis (25 pont, 10 lepattanó, 5 gólpassz, 4 blokk, 8 eladott labda) és Malcolm Brogdon (23 pont, 15 lepattanó, 5 gólpassz) is igyekezett, de egyikük sem volt igazán hatákony, úgyhogy bár TJ McConnell 8/9 jó dobást, 3 labdszerzést és 2 blokkot is hozzátett, de ez sem volt elég - a tabellán nem állnak rosszul, játékban viszont javulniuk kell. 

A Pacers legjobb dobói: Sabonis 25, Brogdon 23/3, McConnell 19/3
A Bulls legjobb dobói: LaVine 30/12, White 19/3, Temple 16/6

Washington Wizards - Houston Rockets 131-119

Újabb washingtoni győzelem. Sorozatban másodszor tudott nyerni a Wizards, méghozzá a back-to-back második felén, ami nagy szó a csapat esetében, igaz, most a b2b ellenére ott volt a parketten Russell Westbrook is - sőt, 16 ponttal, 13 lepattanóval és 15 gólpasszal tripla-duplázott, igaz, mindehhez 8/22 dobásra is szüksége volt. A pontzáporos mérkőzésen azonban összességében több tűzerő volt a Washingtonban, amelynél Bradley Beal (37 pont, 14/24 mezőnyből) nagyon motiváltan mozgott korábbi hátvédpárja, John Wall ellen - csak neki akadt társa is, összesen heten dobtak kétszámjegyűt a hazaiaknál, Davis Bertans például 5/6 triplát süllyesztett el. A Wizards a harmadik negyedben tudott meglépni, azt a játékrészt nyolc ponttal nyerte és vezetett már 18-cal is, a záró etapban pedig már nem forgott veszélyben a sikere - Beal szerint ő szeret Wall ellen játszani, reméli, hogy még sok ilyen meccsük lesz...

Elfogyott a Houston. Christian Wood, Eric Gordon, Victor Oladipo és PJ Tucker sem léphetett pályára a Rocketsnél, ráadásul a mindössze második houstoni meccsét játszó Ray Spalding nagyon súlyosnak tűnő Achilles-sérülést szenvedett a találkozó közben, ami szintén rányomta a bélyegét a vendégcsapatra. John Wall ugyan igyekezett korábbi csapatának otthonában (29 pont, 11 gólpassz, mindkettő szezoncsúcs), de az erősen tartalékos Houston nem bírta végig a tempót, védekezésben nem sikerült változtatni, támadásban pedig törvényszerű volt, hogy a több lábon álló Washington előbb-utóbb felőröli ellenfelét. Ez így is történt, a Rockets sorozatban hatodszor is kikapott, emiatt és a sérülések miatt sem fest túl jól a közeljövő képe. 

A Wizards legjobb dobói: Beal 37/9, Bertans 18/15, Westbrook 16
A Rockets legjobb dobói: Wall 29/3, Nwaba 19, Tate 18/6

New York Knicks - Atlanta Hawks 123-112

Randle intézte. Szenzációs meccset játszott Julius Randle, a Knicks erőcsatára, aki most a pályán kampányolt azért, hogy beférjen a keleti All-Star keretbe. A magasember már az első negyedben beszórt 17 pontot 7/8 jó dobással, aztán később is a hátán vitte csapatát és végül 44 ponttal, 9 lepattanóval, 5 gólpasszal, valamint karriercsúcsot jelentő 7/13 triplával zárta az összecsapást. Rá építve nyitott parádésan a New York, de amikor gödörbe kerültek és a Hawks átvette a vezetést, akkor is Randle-höz fordultak, aki nem is okozott csalódást, abszolút tarthatatlannak bizonyult és vele a pályán +17-ben voltak ezen az estén. Mellette a 21 pontig és 3/3 tripláig jutó RJ Barrett, valamint a padról 16 ponttal és 5 gólpasszal beszálló Immanuel Quickley is jól mozgott, csapatszinten mezőnyből és távolról is 50%-kal dobtak, de a győzelem kulcsa most abszolút Randle volt - zsinórban harmadszor nyertek és ha a Magicet is legyőzik, akkor visszazárkóznak 50%-ra.

Védekezés nélkül nem fog menni. Sorozatban negyedszer kapott ki az Atlanta és mind a négy meccsen a pocsék védekezés volt a vereség fő oka, ezúttal is kész átjáróház volt a vendégek térfele - Randle-lel nem tudtak mit kezdeni, de úgy összességében sem volt válaszuk a Knicks játékára. Ez pedig így nem ígér sok jót, most támadásban sem voltak az igaziak és bár a harmadik negyedben még ők is vezettek hét ponttal, de ezt követően elfogyott a tudomány és a végére igazából egyértelmű vereséget szenvedtek.  Nagyon rossz irányba haladnak az utóbbi időben és ha nem változtatnak sürgősen a védekezésükön, akkor nem nagyon kell majd playoffról beszélniük.

A Knicks legjobb dobói: Randle 44/21, Barrett 21/9, Quickley 16/12
A Hawks legjobb dobói: Young 23/3, Collins 19/9, Reddish 16/6, Gallinari 16/9

Utah Jazz - Philadelphia 76ers 134-123

Clarkson-parádé és újabb Jazz-siker. Az elmúlt húsz mérkőzése során a 19. győzelmét aratta a ligaelső Utah, Mike Conley hiánya ezúttal sem számított és bár azért a vártnál talán jobban megizzadtak a Joel Embiid nélküli Phillyvel szemben, de végül csak sikerült túldobniuk ellenfelüket. Pedig az első negyedben kapott 42 pont még aggodalomra adhatott okot náluk, de a folytatásban azért szigorítottak a védekezésen, elöl pedig gyakorlatilag azt csináltak, amit csak akartak: a főkolompos most a padról beszálló Jordan Clarkson volt, aki 29 perc alatt kereken 40 pontot és 8/13 triplát tett a közösbe - előbbi szezon-, utóbbi pedig karriercsúcsnak számít nála. Mellette azért Donovan Mitchell és Joe Ingles is elérte a húszpontos határt, 50% felett tüzeltek mezőnyből, elsüllyesztettek 18 triplát és bár az alapjátékukra egyébként jól felkészült a Philly, de végül találtak megoldást - 16 pont volt a legnagyobb előnyük és a gyengébb kezdés után átvették az irányítást, a záró etapban pedig már végig ők jártak előrébb. Egyelőre senki nem képes megállítani őket, következőleg viszont a közvetlen rivális Clippershez utaznak.

Ben Simmons nagyon felszívta magát. A Sixersnél a bemelegítés után dőlt el, hogy Joel Embiidet nem küldik pályára a hátfájdalmai miatt, így azért nagyon komoly bravúr lett volna tőlük a győzelem, de Ben Simmons a szívére vette a dolgot és mindent megtett azért, hogy meglepjék a Jazzt. A vendégek irányítója idei legjobb meccsét játszotta, sőt, karrierszinten is ott van a legjobbak között ez a teljesítménye: 42 ponttal pályafutása legjobbját hozta, 15/26-ot dobott mezőnyből és 12/13-at a büntetővonalról, rendkívül agresszíven, de koncentráltan játszott - emellett leszedett 9 lepattanót és kiosztott 12 gólpasszt is, parádés estét produkált. Amellett, hogy őt egyszerűen képtelen volt levédekezni a Utah és a festékben oktatott, még Tobias Harris is megpróbálta pótolni Embiidet, 36 ponttal szezoncsúcsot szórt, leszedett 10 lepattanót és 14/24 dobását a gyűrűbe küldte. Összességében a támadójátékkal nem is volt nagy gond, inkább a védekezés terén hiányzott Embiid, most egy nagyon rohanós, nagy tempójú meccsbe mentek bele a listavezetővel, amelyből ők jöttek ki rosszabbul, de egyébként azt nézve, hogy Embiid nélkül eddig mire voltak képesek, még felül is teljesítették az elvárásokat - egészen a végéig ott voltak a Jazz nyomában, a záró etapban is 4-5-6 pontos hátrányból figyelték az eseményeket, úgyhogy nem lehetnek elégedetlenek. 

A Jazz legjobb dobói: Clarkson 40/24, Mitchell 24/6, Ingles 20/6
A 76ers legjobb dobói: Simmons 42, Harris 36/9, Howard 14

Golden State Warriors - Cleveland Cavaliers 129-98

Sima kötelező. Egyértelműek voltak az erőviszonyok a mérkőzés előtt, a pihentebb, otthon játszó, playoff-helyen álló Warriors nem hibázhatott a liga talán legrosszabb formában lévő csapata ellen, amely back-to-backet játszik és többet nem küldi pályára Andre Drummondot. A GSW végül be is váltotta a papírformát, az első negyed még szorosan alakult, ezt követően viszont fokozatosan megléptek a hazaiak, a záró etapot már 17 pontos előnnyel kezdhették, majd ott erre még egy lapáttal rá tudtak tenni és így végül kiütéses győzelmet arattak. Steve Kerr csapatánál megint Steph Curry (36 pont, 6 gólpassz, 13/19 mezőnyből, 7/11 tripla 30 perc alatt) volt a vezér, ő vígan ficánkolt a Cavs-játékosok között, Draymond Green 16 gólpasszt osztott szét és összesen hatan jutottak náluk tíz pont fölé - 52%-kal céloztak mezőnyből, 46%-kal tripláztak és csapatszinten 34 gólpassznál álltak meg. A Cavs túl sokat nem tudott hozzátenni, Collin Sexton ugyan beszórt 23 pontot, de sem elöl, sem hátul nem igazán voltak képesek felvenni a kesztyűt - a Warriorsnál végül senki nem is ment 30 perc fölé, lehetett kicsit pihentetni. Curry egyébként 1970 óta mindössze a második játékos lett a liga történetében, aki sorozatban tíz mérkőzésen érte el a 25 pontos határt úgy, hogy legalűbb 50%-kal dobott mindegyiken - a másikat Michael Jordannek hívják.

A Warriors legjobb dobói: Curry 36/21, Wiggins 15/6, Oubre Jr. 14/3, Paschall 14
A Cavaliers legjobb dobói: Sexton 23/3, Osman 17/9, Garland 16/3

Los Angeles Clippers - Miami Heat 125-118

A cserecsapattal nyert a Clippers. Kawhi Leonard, Paul George, Nic Batum és Pat Beverley sem játszott a back-to-back pályára lépő hazaiaknál, vagyis négy kezdő is hiányzott a gárdánál, mégis nyerni tudtak - ez akkor is hatalmas fegyvertény, ha a jelenlegi Miami nem a legacélosabb ellenfél. Ráadásul most Lou Williams is megállt 18 pontnál, nem játszott extrát, ellenben Marcus Morris 32 ponttal és hat triplával is szezoncsúcsot döntött, Ivica Zubac 22-t szórt a padról és összesen hatan érték el náluk a tízpontos határt - az 55%-os mezőnymutató és a 47%-os triplázás is jelzi, hogy ebben a felállásban is nagyon működött a rendszer. Összességében azért szoros meccset játszottak, egyik fél sem tudott igazán nagy előnyt kiépíteni, de aztán 93-92-es Heat-vezetésnél az utolsó negyedben előbb egy 8-0-t, majd egy 10-2-t is futott a Clippers, ezzel a két rohammal pedig tíz pont körüli előnyre tett szert. Ez már elég volt a győzelemhez, a Miami nem tudott válaszolni, a fontos dobásokat a hazaiak is elsüllyesztették a végén, így nagyon értékes sikert könyvelhetnek el, most pedig készülhetnek a Jazz elleni rangadóra. 

Újabb fájó vereség. A négyes győzelmi széria óta megint zsinórban másodszor kapott ki a Miami és ha azt nézzük, hogy a Jazz-Clippers páros otthonában maradt alul a gárda, az még bele is férne, de a Clippers mai keretét elnézve ez nagy esély volt a floridaiak számára. Jimmy Butler 30 ponttal, 10 lepattanóval és 10 gólpasszal tripla-duplázott, Bam Adebayo 27 ponttal, 12 lepattanóval és 7 gólpasszal kis híján követte, míg a padról Tyler Herro szórt be szintén 27 pontot - hiába, ezúttal az eddig jól záró védekezésük esett szét és a Clippers B csapata szedte szét őket. Nem voltak reménytelenek, a negyedik negyedben két rosszabb periódus vette el tőlük a győzelem lehetőségét, de a vereség az vereség - Goran Dragic nagyon hiányzik nekik, ez egyértelmű, de javulniuk kell, mert még mindig nincsenek playoff-helyen, a sorsolásuk pedig továbbra sem kegyes hozzájuk, egy kőkemény nyugati túra közepén tartanak...

A Clippers legjobb dobói: Morris 32/18, Zubac 22, Williams 18/3
A Heat legjobb dobói: Butler 30, Adebayo 27, Herro 27/12

Sacramento Kings - Brooklyn Nets 125-136

Az Irving-Harden páros tényleg leosztotta a feladatokat. Kyrie Irving nemrég odament James Hardenhez és azt mondta neki, hogy utóbbi az irányító, ő pedig a dobóhátvéd, úgyhogy ezen az estén ennek megfelelően vitték célba a Brooklynt. Irving kereken 40 ponttal szezoncsúcsot dobott 15/22-es mezőnymutatóval és 9/11 triplával, elképesztő teljesítményt nyújtott, Harden pedig 29 ponttal, 13 lepattanóval és 14 gólpasszal tripla-duplázott, ő mozgatta a csapatot - mindebből az jött ki, hogy egyrészt 57%-kal dobtak csapatként, másrészt franchise-rekordot jelentő 27 darab triplát ágyúztak a gyűrűbe. A vendégek már egy félidő alatt 74 pontig jutottak és bár a végeredmény szorosabb, de összességében simán nyerték a meccset, vezettek már 28 ponttal is, mielőtt a Kings kozmetikázni tudott a helyzeten - Kevin Durant hiánya nem tűnt fel, a hátvédpár parádéja intézte az újabb győzelmet a Nets számára. Steve Nash alakulata az ingadozások ellenére csak ott van a keleti harmadik helyen, ráadásul a riválisok botlásai miatt már utolérte a második Milwaukee-t és csak másfél meccsel van lemaradva a konferenciát vezető Sixerstől.

A harmadik negyedben elvesztette a Kings. Az első félidőben még legalább támadásban tartotta a lépést a hazai csapat és nem volt nagy hátrányban a pontháború ellenére, de aztán a harmadik negyedben jött egy leolvadás és a Nets egy 23-4-es rohammal tulajdonképpen eldöntötte a találkozót. Onnantól már nem volt visszaút a Sacramento számára, amely védekezésben ezúttal sem ütötte meg az elfogadható szintet, támadásban pedig annyira nem tudott jó lenni, hogy mindezt ellensúlyozza - sem az 53%-os mezőnymutató nem volt elég, sem az, hogy öten is legalább 19 pontot dobtak náluk. Védekezni kell, anélkül nem lesz PO - sorozatban negyedszer kaptak ki, következőleg a Heat ellen javíthatnak. 

A Kings legjobb dobói: Whiteside 26, Joseph 22/6, Hield 21/18
A Nets legjobb dobói: Irving 40/27, Harden 29/18, Green 13/9, Shamet 13/9