Morant ziccerével nyert a Memphis, tartalékosan jutott tovább a Heat

Miami Heat - Atlanta Hawks 97-94

Tartalékosan jutott tovább a Miami. Kyle Lowry mellett most már a vezér, Jimmy Butler sem állt Erik Spoelstra rendelkezésére, utóbbi hír pedig kicsit a semmiből jött - nem szerepelt a sérültlistán, majd hirtelen bejelentették a meccs előtt, hogy térdfájdalmak miatt nem lép pályára. Spoelstra nem volt szívbajos, a helyén az eddig jegelt Victor Oladipo kezdett és a korábbi All-Star tette is a dolgát: pörgött védekezésben, elöl pedig leütésből rendszeresen megbontotta az Atlantát, sőt végül középtávolról és távolról is veszélyesnek bizonyult. Oladipo 23 ponttal, 50%-os mezőnymutatóval, 3/6 triplával és 3 labdaszerzéssel csapata egyik legjobbjaként tündökölt, a Heat pedig úgy is megnyerte a meccset, hogy támadásban erősen érződött a két fő playmaker hiánya - hiába Oladipo, Adebayo vagy Herro villanásai, csak 45%-kal céloztak mezőnyből és 0/8-cal kezdtek távolról, ami később sem nagyon javult, 22,6%-kal zártak. A második negyed második felében azonban összeraktak egy 17-0-s (!) futást, amelyből Max Strus egymaga tíz pontot vállalt bő egy perc alatt, itt pedig az addigi szoros meccsből, illetve párpontos hátrányukból stabil előnyt faragtak, 54-40-re vezettek a nagyszünet előtt. A harmadik negyedben tartották a 10-15 pont közötti különbséget, majd a záró etapban mindent egy lapra feltéve hajrázott a Hawks az életben maradásért és el is jutott a szoros végjátékig, az utolsó percre fordulva 95-93-ra zárkózott fel. Itt azonban Oladipo megtalálta Adebayót egy zsákolásra, Trae Young kihagyott egy büntetőt, majd az utolsó másodpercekben nagyot védekezett a Miami és nem engedte dobáshoz jutni Gallinariékat - ezzel két talán legjobb játékosa nélkül zárta le a szériát a floridai együttes és jutott tovább a második körbe. 

Hiába Hunter extrája, Young most sem találta magát. Ugyan Lowry és Butler sem játszott, de a Miami védekezése nem lazult Trae Youngon: továbbra is az volt az elsődleges Tuckerék számára, hogy az Atlanta irányítója lehetőleg meg se tudjon mozdulni. A széria öt meccséből harmadszor is leradírozták a pályáról, Young 11 pontot erőlködött össze 2/12-es mezőnymutatóval, 0/5 triplával, 6 gólpasszára pedig 6 eladott labda jutott, 41 játékperce alatt ezúttal sem tudott kiszabadulni a szorításból. "Elszabadult" viszont De'Andre Hunter, aki hozta a Hawks esélyeihez szükséges extrát: 35 pontot szórt 11/21-es mezőnymutatóval, 3/7 triplával, 10/11 büntetővel és 11 lepattanóval, ráadásul a végjátékban is villogott, az ő két nagy dobásával jöttek vissza 95-88-ról 95-93-ra. 41 másodpercnél azonban beütötte a hatodik faultját és kipontozódott, így nem bízhatták rá a meccsmentőnek szánt dobást, amiből így egy elég nagy káoszt sikerült összehozni - Gallinari beleállt egy reménytelen dobásba, ami kimaradt, majd egy másodpercnél Adebayo ellopta tőle a labdát. Hiába kezdtek jól és voltak képesek vezetni, a második negyed hajrájában teljességgel összeomlottak: az utolsó négy percben nem dobtak kosarat, csak egy büntetőt a végén, egyébként 0/4-et hajítottak mezőnyből és ennél is fájóbb a csak ebben az időszakban eladott hat labda, ráadásul volt egy flagrant faultjuk is. A Heat védekezése ellen innentől nagyon nehéz dolguk volt és bár Hunter extrájával vissza tudtak jönni a végén, de a pontot nem tették fel az i-re - itt ért véget a szezonjuk.

A Heat legjobb dobói: Oladipo 23/9, Adebayo 20, Herro 16
A Hawks legjobb dobói: Hunter 35/9, Huerter 12/6, Gallinari 12/6

A párharc végeredménye: 4-1 a Heat javára.

 

Memphis Grizzlies - Minnesota Timberwolves 111-109

A Memphis kiharcolta, Morant megnyerte. Egészen pocsék meccset játszott alapvetően a Grizzlies, a vendégek ziccereket, üres triplákat hagytak ki folyamatosan, volt elrontott zsákolásuk és 13 büntetőt dobtak mellé - egészen pocsék formában céloztak, végül 41,5%-os mezőnymutatóval, valamint 25%-os triplázással zártak. Ennek megfelelően gyakorlatilag végig hátrányban is voltak a mérkőzés során, utoljára az első negyedben, 28-27-nél vezettek, aztán csak futottak az eredmény után, voltak 13 pontos hátrányban is és csak a küzdeni tudásukkal, a védekezésükkel maradtak látótávolságon belül. A záró etapra aztán sikerült feljebb kapcsolniuk, elsősorban Ja Morant révén, aki egymaga 18 pontot szórt ekkor és ő dobta csapata utolsó 11 pontját a mindent eldöntő záró két percben. Az ő vezetésével jött vissza a Grizzlies 79-92-ről, majd egy perccel az órán egy hatalmas triplával 107-106-os előnyhöz is juttatta csapatát - az oda-vissza hibák után nyolc másodpercnél bedobott még két büntetőt is, de ez még nem volt elég. A Wolves ugyanis válaszolt, három másodperccel a vége előtt Anthony Edwards hatalmas triplája bevágódott a gyűrűbe, ezzel kiegyenlített, de az oldalbedobás után Morant valamiért viszonylag üresen maradt, megindult a gyűrű felé és feltett egy akrobatikus kettest - egyetlen másodperc volt hátra, 111-109, nem maradt idő az újabb minnesotai válaszra. Morant végül 30 ponttal, 13 lepattanóval, 9 gólpasszal és 3 labdaszerzéssel zárt, ugyan ő is kivette a részét a szenvedésből, de a végén igazi vezérhez illő produkcióval vezette kulcsfontosságú győzelemre csapatát - ő és a 25 pontos Desmond Bane is 45-45 percet játszott egyébként, rajtuk kívül pedig még a 21 pontos, 15 lepattanós (ebből 9 támadó) Brandon Clarke-ot is érdemes kiemelni. 

Bánhatja a Minnesota. Ahogy írtuk, szinte végig a Wolves járt előrébb és minden abba az irányba mutatott, hogy a pocsékul dobó Memphis most bőven fogható, ráadásul a gyengébb kezdés után Karl-Anthony Towns is megérkezett a vendégeknél - ő végül 28 ponttal, 12 lepattanóval, 3 labdaszerzéssel és 2 blokkal zárt, bár eladott 7 labdát. Ez utóbbi kulcsfaktornak bizonyult, a Minny ugyanis összesen 23-szor veszítette el a játékszert, ami ellensúlyozta a 40% feletti triplázást, ráadásul 18-6-ra elvesztették a támadópattanózást és 62-38-ra kikaptak a festékben. Nincs értelme kerülgetni: ezt a meccset szívvel és akarattal nyerte meg a Grizzlies, éppen ezért bánhatja nagyon a Wolves, hogy ezekben nem nőtt fel ellenfele szintjére és nem tudta kihasználni a Memphis gyenge napját, mert döntő előnybe kerülhettek volna Edwardsék - ehelyett elrontották a végét és ők kerültek a szakadék szélére. 

A Grizzlies legjobb dobói: Morant 30/3, Bane 25/9, Clarke 21
A Timberwolves legjobb dobói: Towns 28/15, Edwards 22/9, Russell 12/6

A párharc állása: 3-2 a Grizzlies javára.

 

Phoenix Suns - New Orleans Pelicans 112-97

Bekeményített a Suns. Az előző meccs gyengélkedése után most fordult a kocka és a Phoenix akarata érvényesült, az első kiemelt sokkal fizikálisabb, szigorúbb védekezéssel fogadta a New Orleanst. A hazaiak már az első negyedben jelezték, hogy most nem hagyják magukat elnyomni a palánk alatt, harcosan játszott a Chris Paul mellett kezdő három csatár és centerként Deandre Ayton is, így már itt tíz pont feletti előnyt építettek fel, amit aztán kényelmesen menedzseltek is a folytatásban. A sikerük titka mindenképpen a védekezésük volt, 40%-os mezőnymutatón és összesen öt bedobott triplán tartották ellenfelüket, limitálták az Ingram-McCollum párost, míg náluk Paul újra önmaga volt (22 pont, 11 gólpassz), Ayton 19 ponttal és 9 lepattanóval zárt, Mikal Bridges pedig extrát játszott: a 48 perctől 47-et (!) pályán töltött, amely alatt 31 pontot szórt 4/4 triplával, védekezésben pedig 4 blokkot is kiosztott. Mindebből az sült ki, hogy a Phoenix hamar meglógott, sosem volt hátrányban, végig vezetett, de igazán eldönteni csak a legvégén tudta a mérkőzést, addig látótávolságon belül maradt a Pels - viszont szokás szerint ezúttal sem hibázott Monty Williams alakulata, a párharc során harmadszor nyert úgy, hogy vezetett a harmadik negyed után és ugyanezen a téren 50-0-ra (!) áll a teljes szezont vizsgálva. Így Devin Booker nélkül kerültek egy győzelemre a továbbjutástól, következőleg is ezzel az agresszivitással kell pályára lépniük és akkor minden esélyük meglesz arra, hogy lezárják a szériát.

Csak futott az eredmény után a Pelicans. A vendégek pocsékul dobtak most és nehezen jutottak el igazán jó helyzetekig, a "hosszú" Suns-védők a legtöbb dobásukra odaértek minimum zavarni. Brandon Ingram végül 7/19-et, CJ McCollum pedig 7/22-t szórt mezőnyből, ketten együtt 2/13 triplát tudtak bedobni, ez pedig alapjaiban korlátozta le a támadójátékukat, ráadásul most a palánk alatt sem tudtak igazán dominálni - a lepattanózást megnyerték, de a festékben már kikaptak, az eddigi erősségük nem tudott igazán érvényesülni. Beszédes, hogy végül 14 gólpasszukra jutott 15 eladott labda, nem tudtak mit kezdeni a Suns védekezésével, így csak a saját védekezésük miatt tudtak viszonylag közel maradni és a negyedik negyedben is hét pontra visszajönni, de ennél több most nem volt bennük - otthon megpróbálják tovább nyújtani a párharcot és egy idegenbeli hetedik meccsen összehozni a bravúrt. 

A Suns legjobb dobói: Bridges 31/12, Paul 22, Ayton 19
A Pelicans legjobb dobói: Ingram 22/3, McCollum 21/3, Valanciunas 17

A párhrac állása: 3-2 a Suns javára.