Tartalékosan remekelt a Heat és a Mavs, de a Knicks is nyerni tudott

Miami Heat - Indiana Pacers 125-96

Pusztított a floridai small-ball. Butler, Adebayo, Tucker és Morris nélkül úgy döntött Erik Spoelstra, hogy extra alacsony szerkezetet használ a két kiváló magassal operáló Pacers ellen és megpróbálja szétfutni, szétdobni a vendégcsapatot - ez pedig valószínűleg még az ő várakozásait is felülmúlóan működött. A hazaiak ugyanis elképesztő dobófesztivált rendeztek, óriási lendülettel és sebességgel bontották meg az Indy védekezését, majd az üres, félüres, sőt, a nehéz hármasokat is bebombázták, ha pedig csak ezt védte a Pacers, akkor elmentek a gyűrűig és ott is be tudtak fejezni. A meccs jelentős részét egy hétemberes rotációval hozta le a Miami, a Lowry-Vincent-Robinson-Strus-Dedmon kezdőhöz érkezett a padról centerposzton Yürtseven, kisembernek pedig a három kihagyott meccs után visszatérő Tyler Herro, ez a sor pedig olyan hatékonyan dolgozott, hogy esélyt sem adott ellenfelének - már a második negyed közepén meglett a közte húsz és onnantól nem is nagyon engedett ebből a gárda. A small-ball olyan jól működött, hogy végül 22 triplát bombáztak be, a nagyot játszó Herro-Robinson páros összesen 11/18 távolit és 52 pontot jegyzett, de a többiek is kitettek magukért - majd az utolsó másfél negyedben már sokat játszott Garrett és Okpala is, sőt, pályára került Udonis Haslem, aki másfél perccel a vége eltőt szintén bedobott egy hármast. A Heat így a tartalékos mivolta ellenére újabb győzelmet aratott és a keleti negyedik helyen áll alig három mérkőzésre a listavezető Netstől - csütörtökön a Pistonst fogadják Lowryék, ott visszavághatnak a múltkori vereségért.

Esélytelen Pacers. A jóval egészségesebb, teljesebb kerettel érkező vendégeknek gyakorlatilag egy pillanatig sem volt sanszuk ezen az estén, képtelenek voltak mit kezdeni a Miami kisembereivel, azok energiájával és kinti tűzerejével, de közben a maguk előnyeit sem tudták kamatoztatni - magasabb szerkezet és Sabonis-Turner páros ide vagy oda, 53-42-re elbukták a lepattanózást, sőt, a festékben is kikaptak 46-34-re. A két említett sztármagas összesen 21 pontot és 11 lepattanót jegyzett, messze alulteljesítettek és sokat rontott a helyzetükön az is, hogy Malcolm Brogdon nyolc perc játék után kidőlt Achilles-fájdalmak miatt, rá ezt követően nem számíthattak. Rick Carlisle vezetőedző a saját csapatával mégsem igazán foglalkozott a meccs után, csak annyit mondott, hogy a Miami fenomenális estét produkált - akárhogy is, de már csak 3-12-re állnak idegenben és továbbra is mindössze a Magic-Pistons párost előzik meg Keleten.

A Heat legjobb dobói: Robinson 26/18, Herro 26/15, Strus 18/12
A Pacers legjobb dobói: LeVert 17/9, Duarte 17/9, Brissett 14/6

 

New York Knicks - Detroit Pistons 105-91

Ezt megoldotta a Knicks. A hetek óta szenvedő New York számára kötelező volt a győzelem a sereghajtóval szemben még akkor is, ha a rotáció erősen beszűkült, hiszen a hazaiaknál végül kilenc játékos kerülhetett pályára, de az érdemi keret hét főre korlátozódott, Wayne Selden és a frissen leigazolt Damyean Dotson inkább csak "töltelék" volt pár percre. A keret eleje viszont ott lehetett a parketten és meg is tett mindent azért, hogy sikerüljön nyerni, Evan Fournier (22 pont, 3 gólpassz), Kemba Walker (21 pont, 5 gólpassz) és Julius Randle (21 pont, 11 lepattanó) mellett Alec Burks is 38-41 percet játszott, mindenki nagyon kapart védekezésben és ennek köszönhetően az első félidőben összehozott tíz pont feletti előnyt sikerült beosztani a folytatásban. A harmadik negyedben futott 11-0 után már csak az volt a kérdés, hogy engedik-e megvadulni a Pistonst, de végül ezt el tudták kerülni, úgyhogy ha nem is voltak túl élesek, de összességében egyértelmű győzelmet arattak. A vendégek beugró edzője, Rex Kalamian egyébként Mitchell Robinsont emelte ki, a cserecenter túl nagy volt nekik a festékben és 8/9 mezőnydobással, 6 támadópattanóval (összesen 14-gyel), valamint 3 blokkal segített, abszolút kulcsfaktor volt az ő játéka. A Knicks így egy hónap után tudott újra hazai győzelmet aratni és nagyon ráfért már valami sikerélmény, következőleg a Washington ellen építkezhet ebből. 

Nem volt több a Pistonsban. A vendégek támadójátéka ezúttal sem volt megfelelő, a 36%-os mezőnymutató és a 24%-os triplázás nem lehetett elég az újabb győzelemhez. Cade Cunningham 2/13-at, Saddiq Bey 5/19-et, Hamidou Diallo 5/13-at dobott, abszolút nem volt bennük tűzerő és különösen az első két és fél negyedben szenvedtek, ott volt "érvénytelen" a produkciójuk - utána a húsz pont feletti hátrányban már kicsit könnyebb dolguk volt, a New York is lazított, de érdemi veszélyt nem tudtak jelenteni ellenfelükre. Az újabb vereség után 5-25-tel továbbra is ligautolsók, sőt, igazából csak az Orlando van egyáltalán a közelükben, a többieknek mind legalább kétszer annyi győzelmük van, mint nekik - most mennek Miamiba, aztán karácsony után San Antonióba, majd 30-án jöhet a Knicks elleni visszavágó hazai pályán.

A Knicks legjobb dobói: Fournier 22/12, Walker 21/9, Randle 21/3
A Pistons legjobb dobói: Lee 16/3, Bey 15/9, Joseph 15/9

 

New Orleans Pelicans - Portland Trail Blazers 111-97

Jobb volt a New Orleans. A hazaiaknál Brandon Ingram vezérhez méltó teljesítménye (28 pont, 8 lepattanó, 8 gólpassz) mellett nagyot játszott a padról beszálló Nick Alexander-Walker (27 pont, 4 gólpassz, 6/9 tripla), 20-5-5-tel jelentkezett Josh Hart, Jonas Valanciunas pedig 16 lepattanót húzott le - egyben volt a csapat, amire ez a keret képes, azt sikerült megmutatni. A szép labdajáratás és a jó dobóforma mellé helyenként remek védekezés is társult, így a szoros első félidő (egyik fél sem vezetett hat pontnál nagyobb különbséggel) után a folytatásban elkezdtek meglógni, a harmadik negyedben vezettek már 13 ponttal is, majd innen még visszakapaszkodott a Portland egál környékére - hogy aztán a záró etapban eldőljön a meccs: még egyszer meglógtak kilenc ponttal, még innen is visszaküzdötte magát a Blazers, aztán 92-91 után egy újabb 7-0 után már nem érkezett válasz. A hátralévő négy és fél percben kényelmesen menedzselhette a dolgokat a hazai alakulat, nem forgott már veszélyben a sikere, így végül fontos győzelmet könyvelhetett el: a 3-16-os rajt óta 8-5-ben van, összeszedte magát és bár csak most mozdult el a nyugati utolsó helyről, de alig két meccs a hátránya a már playint jelentő pozíciókhoz képest.

Ennyit a Portlandről. Két szép győzelem után felrémlett, hogy esetleg elindulhat a megfelelő irányba a Blazers, ezen a találkozón viszont ismét "beütött a valóság": sem érdemi védekezést, sem tudatos, átgondolt, pontos támadójátékot nem tudott bemutatni a társaság. Damian Lillard egyéni teljesítményére most sem lehetett panasz, a vezér 39 ponttal, 6/11 triplával, 7 gólpasszal és egyetlen eladott labdával húzta övéit, de a többiek nem tudták tartani a lépést, rajta kívül csak a keveset vállaló Jusuf Nurkic és a gyengén dobó Norman Powell jutott tíz pont fölé, Tony Snell például pont nélkül zárt kezdőként, a kispad pedig amúgy is szörnyű volt: a cseresor összesen 15 pontot, 6/24-es mezőnymutatót és 3/15 triplát tett hozzá. Mindezt tetézte a végig erőtlen védekezés, így három szoros, hullámzó negyedet játszottak az eddigi nyugati sereghajtóval, majd a záró etapban végül kikaptak, ott már nem tudtak válaszolni - továbbra is a playin-vonal alatt vannak, idegenben pedig 2-12-es mérleggel, nyugati utolsóként szerénykednek.

A Pelicans legjobb dobói: Ingram 28/6, Alexander-Walker 27/18, Hart 20/3
A Trail Blazers legjobb dobói: Lillard 39/18, Nurkic 17, Powell 16/6

 

Dallas Mavericks - Minnesota Timberwolves 114-102

Nagyot ment a dallasi cseresor. Luka Doncic, Kristaps Porzingis, Tim Hardaway Jr., Willie Cauley-Stein, Maxi Kleber, Reggie Bullock és Josh Green nélkül állt ki erre a meccsre a Mavs, amely a találkozó előtt igazolta le tíznapos szerződéssel Theo Pinsont és Marquese Chrisst is - beszédes, hogy ők így az utcáról beugorva is játszottak 16-22 percet, fontos szerepük volt. A texasiak pedig a végén kiharcolták a győzelmet is, az első negyed dobópárbaja után a másodikban remek védkezéssel sikerült meglépni és tizenegy ponttal vezettek a nagyszünetben, majd 17-tel a harmadikban, de ezt nem tudták beosztani, a Wolves egy 13-0-s futással visszajött, sőt, a záró etapban már vezetett is. 92-94 után azonban Sterling Brown és Dorian Finney-Smith dobásaival ismét magukra találtak, fordítottak és innentől már nem adták vissza az előnyt, összességében egy 12-1-et rohantak három és fél perc alatt, ebből pedig már nem volt visszaút - a hajrában a kezükben volt a meccs és nem is rontották el a dolgot. Egyénileg többen is jól játszottak, de leginkább talán a 28 pontos, 6 gólpasszos, 3 labdaszerzéses Jalen Brunsont érdemes kiemelni, Jason Kidd csapata pedig ezzel a győzelemmel ismét 50%-ra javult és tartja magát a playoff-helyezések környékén.

Visszakapta a Wolves. Két napja a Minnesota nyerte a két csapat meccsét hazai pályán, most viszont fordult a kocka és a Wolves volt valamivel gyengébb - így is megvolt a társaság esélye a győzelemre, de a negyedik negyed nem sikerült, így vereséget szenvedtek. Náluk is bőven volt hiányzó, Anthony Edwards, Patrick Beverley, Jarred Vanderbilt, John Okogie és Taurean Prince sem állt rendelkezésre, Chris Silva és Rayjon Tucker révén ők is frissen szereztek játékosokat tíznapos szerződésekkel, így nagyon hasonló helyzetben voltak, mint a Dallas, de hiába Karl-Anthony Towns jó meccse (26 pont, 14 lepattanó, 7 gólpassz), Malik Beasley 6/12 triplája, vagy D'Angelo Russell 12 gólpassza, ez sem lett elég, csapatként egy fokkal jobb volt a Dallas - a felek nagyjából abban egyeztek meg, hogy ezt és a múltkori meccset is az a csapat nyerte, amelyik keményebben játszott az adott napon, ez pedig mindkétszer az aktuális hazai alakulat volt. 

A Mavericks legjobb dobói: Brunson 28/9, Finney-Smith 19/9, Powell 15/3
A Timberwolves legjobb dobói: Towns 26/9, Beasley 22/18, Russell 14/3

 

Los Angeles Lakers - Phoenix Suns 90-108

A második félidőre emelt a tempón a Suns. Az első két negyedben nem erőltette meg magát túlságosan a listavezető, így szorosan alakult az állás, a nagyszünetben csak két ponttal jártak előrébb a vendégek, a fordulás után azonban emeltek a fordulatszámon és jóval szigorúbb védekezést bemutatva könnyedén érvényesítették a papírformát. A harmadik-negyedik játékrészben összesen már csak 38 pontot engedélyeztek ellenfelüknek, hamar kétszámjegyű különbséget alakítottak ki, majd közte húsz környékén elengedték a dolgot és onnantól csak az eredmény tartására rendezkedtek be - az utóbbi időben látottaknak megfelelően most is annyit adtak ki magukból, amennyit kellett, a 30 játékperces határt csak Devin Booker és Mikal Bridges érte el. A tripláik ugyan nem ültek, de egyrészt 52 pontot dobtak a festékből, másrészt húszat leindításból, a jó védekezésüknek köszönhetően könnyedén jutottak el a gyűrűig, szétosztottak 29 gólpasszt (ebből 16-ot a Booker-Paul páros jegyzett) és nehézség nélkül arattak újabb győzelmet - így 25-5-tel vezetik a tabellát, most az OKC-t fogadják, majd karácsonykor a Warriors lesz az ellenfél. 

Csak James dicsérhető. Az erősen tartalékos, "sebzett" Lakers tartotta magát, ameddig tudta, de egyedül LeBron Jamest lehet pozitívumként említeni: a veterán klasszis 34 pontot dobott 13/19-es mezőnymutatóval és vele a pályán "nullában" voltak, abban a 14 percben kaptak ki 18 ponttal, amikor a padon ült. Russell Westbrook 22 pontja és 5 gólpassza mellé 7 eladott labda társult, Carmelo Anthony 7, Rajon Rondo 0 pontot tudott hozzátenni, Horton-Tucker, Jordan és Ellington pedig kezdőként együtt, összesen dobott 7 pontot egészen minősíthetetlen produkcióval: ők hárman együtt 2/18-as mezőnymutatót, 1/12 triplát és 1 gólpasszt tudtak felmutatni, vállalhatatlan volt a teljesítményük. James mellett még azért emeljük ki, hogy Trevor Ariza az idei második meccsén 3/3 triplát süllyesztett el, de nem volt hatása semmire, így egyáltalán nem tudták borítani a papírformát - 16-16-tal állnak, csütörtökön pedig a Spurst fogadják.

A Lakers legjobb dobói: James 34/6, Westbrook 22, Ariza 13/9
A Suns legjobb dobói: Booker 24/18, Ayton 19, Bridges 14, Johnson 14/12

 

A tabella ezen a linken megtekinthető!