Visszajátszás: A Raptors rámutat, hogy miért hiányzik Durant

 

2019. 05. 30.: Raptors-győzelemmel indul a döntő, KD hiányzik a Golden State-nek

Egy éve ezen a napon kezdődött el az NBA nagydöntője, ahol a pályaelőnyben lévő, története első fináléját játszó Toronto Raptors be is gyűjtötte a győzelmet a Golden State Warriors ellen. A pihentebben, de Kevin Durant nélkül érkező, az utóbbi öt és fél meccsét KD hiányában is megnyerő, a nyugati döntőt uraló Warriorsnál igazából csak Steph Curry volt az, aki stabilan veszélyt tudott jelenteni a hazai gyűrűre - az irányító meg is tette, amit lehetett, sorozatban hatodszor jutott el harminc pont fölé (34 pont, 14/14 büntető, 5-5 lepattanó és gólpassz), de rajta kívül csak a hullámzóan teljesítő Klay Thompson (21 pont, 8/17 mezőnyből), valamint a tripla-duplázó (10-10-10 pont-lepattanó-gólpassz) Draymond Green tudott kétszámjegyű pontot szerezni és bennük sem volt igazi átütőerő. Steve Kerr alakulata a mérkőzés nagy részében csak üldözni tudta ellenfelét és bár Curry kosaraival végig közel maradt, sőt, a harmadik negyedben a tíz pont feletti hátrányából visszajött három egységre, de a záró etapban már igazán nagy nyomás alá nem tudta helyezni a Raptorst.

Nick Nurse alakulata gyakorlatilag végig előrébb járt, egyszer, az első félidőben fordított 40-41-re a Warriors, de a hátralévő öt percet 19-8-ra megnyerte a kanadai alakulat és kereken tíz egységgel vezetett a nagyszünetben - a második félidőben pedig már nem adta ki a kezéből a vezetést, sőt, bár a GSW közelített, a záró etapban a Torontóban volt még egy nagyobb futás, amellyel a győzelem kapujába került. Az utolsó percekben aztán a kulcsfontosságú dobások sem maradtak el, Leonard, VanVleet és Green is bezörgetett fontos helyzetben.

A siker kulcsa az ismét szenzációs védekezés mellett főleg a hibázni szinte képtelen Siakam bődületes extrája (32 pont, 14/17 mezőnyből, 8 lepattanó, 5 gólpassz) volt - Leonard nem parádézott, de amikor kellett, akkor megoldotta a helyzeteket (23 pont, 5/14 mezőnyből, 8 lepattanó, 5 gólpassz), Marc Gasol remekül játszott (20 pont, 7 lepattanó, 6/10 mezőnyből), de VanVleet és Green is tíz pont fölé jutott.

Itt egyrészt elkönyvelhettük, hogy igen, ez a Toronto valóban közel jár a bajnoki címhez, mert már nemcsak Leonard hero mode-jában bízhat, a PO során felépült körülötte egy kiváló csapat, a nagyobb sztori viszont inkább a GSW gyengébb estéje volt. A Houston ellen kicsit talán a meglepetés ereje, a lelki plusz, illetve a hatodik meccsen a Rockets túlreagálása miatt tudott jól kijönni Kevin Durant sérüléséből a Warriors, egy-egy mérkőzésre azért bármikor bárkit képes szétkapni a "maradék" csapat Steph Curry vezetésével, a Portland pedig óriási kihívás elé nem állította a címvédő támadójátékát - a Curry-Green páros úgy szervezett és adott ritmust, ahogy akart, amikor ők felpörgették a gárdát, akkor rögtön át is vették az irányítást. A Toronto ellen azonban már nem ez a helyzet és amiről az első meccs előtt csak feltételezésként beszélhettünk, azt most megvalósulni is láthattuk: a Raptors fizikális, mindenhova odaérő védekezése ezekkel az egyénileg is extra védőkkel bizony képes lebontani a GSW játékát.

A Curry-Green pick-and-rollokból alig-alig származott komoly előnye a bajnoknak, igazából Curry kiharcolt faultjai és betörései okoztak gondot a Torontónak, Green tíz gólpassza szép, de jutott rá hat eladott labda is és kevés igazán jó dobóhelyzet alakult ki azoknak, akiknek szerették volna ezeket kialakítani. Egyszerűen ahogy az említett két ember kezéből kikerült a labda, ott meg is állt a tudomány, Iguodalának voltak még szép játékai, de ő is 0/4-et dobott kintről - bárkihez került a játékszer, vagy triplázni, vagy passzolni, vagy kreálni nem tudott, márpedig a Raptors olyan jól védekezett, hogy ez nem igazán fért bele.

Itt jön be, hogy nincs ott Kevin Durant, aki az ilyen helyzetekből mosolyogva szedné szét a védekezés "állva maradt" részét, akár dobnia, akár betörnie, akár szerveznie kell, az semmiképp sem jó üzlet a Raptors számára - az elmúlt hetekben sokat beszéltünk arról, hogy milyen jó volt nézni a GSW-t Durant előtt, most visszatérhetünk oda, hogy miért is volt rá mégis óriási szükségük.