14 éves LeBron legendás meccse a Pistons ellen
A clevelandi ikon szerezte csapata utolsó 25 pontját, a Cavs két hosszabbítás után elvette a Detroit pályaelőnyét, majd később bejutott első nagydöntőjébe - 38 éve nyert bajnoki címet minden idők egyik legdominánsabb csapata, az 1982/83-as Sixers.
14 évvel ezelőtt, 2007. május 31-én a Cleveland Cavaliers az alapszakasz keleti győztesének otthonába látogatott. A Detroit Pistons és az ohiói együttes párharcának első négy meccsén mindig a hazai gárda diadalmaskodott, az ötödik találkozón azonban fordult a kocka: a Cavs két hosszabbítás után 109-107-re verte a Pistonst, így elvette a pályaelőnyt - majd be is jutott egyébként a nagydöntőbe a hatodik összecsapás után, először a franchise történetében.
Az ötödik mérkőzés hőse is LeBron James volt, aki 48 pontot (18/33 mezőny, 2/3 tripla, 10/14 büntető), 9 pattanót, 7 gólpasszt, valamint 2-2 szerzett és eladott labdát jegyzett 50:18 alatt. Ez sem lenne kis szó, ám a teljesítmény értékét tovább növelte, hogy James dobta csapata utolsó 25 pontját ezen a találkozón - azt is a kosarat is, amellyel a legvégén átvette a vezetést a Cavs, és már nem is engedte ki azt a kezéből.
Mint ismert, a clevelandi alakulat a döntőben 4-0-ra kikapott a San Antonio Spurstől, James pedig 2010 nyarán eligazolt a Miami Heathez - 2014-ben visszatért, 2016-ban pedig a klub történetének első bajnoki címére vezette a Cavst, hogy 2018-ban, immár megdicsőülve távozzon megint.
1983. május 31-e a Philadelphia Sixers számára kiemelkedő jelentőségű dátum: a franchise története harmadik és mindmáig utolsó bajnoki címét nyerte, miután 115-108-ra verte a Los Angeles Lakerst, így 4-0-val, söpréssel hozta a finálét.
A Philly dominanciája már az alapszakaszban érezhető volt: az MVP-nek választott és lepattanókirályi címet is nyerő Moses Malone vezetésével 65-17-et ment a Sixers, amivel természetesen az első lett az egész ligában. A címvédő Lakers 58-24-gyel nyerte nyugatot, de már a PO két körében is nehezebb dolga volt, mint annak a Philadelphiának, amelyet az 1980-as és az 1982-es döntőben is legyőzött. Az aranysárga-lilák 4-1-gyel mentek túl a Portland TrailBlazersen és 4-2-vel a San Antonio Spursön, míg a Sixers 4-0-val intézte el a New York Knickset, majd 4-1-gyel a Milwaukee Bucksot.
Malone még a rájátszás előtt tette híressé vált Fo' Fo' Fo' kijelentését, utalva arra, hogy hibátlanul, 4-4-4 meccs alatt fogja lehozni a PO-ot csapata. Ez végül nem jött össze, a Fo' Fi' Fo' viszont igen - ez a szlogen rá is került a Sixers bajnoki gyűrűjére. A Philly 12-1-es PO-ja minden idők legdominánsabb szerepelése volt a rájátszásban egészen 2001-ig, amikor a Lakers 15-1-gyel felülmúlta azt - érdekes módon 2001-ben is ez a két franchise nézett farkasszemet a nagydöntőben.
A két gárda nem először találkozott egymással, ám ezek a garnitúrák utoljára. A Magic Johnson, Kareem Abdul-Jabbar, Michael Cooper, Norm Nixon és Jamaal Wilkes fémjelezte aranysárga-lila alakulat nem volt ellenfele Malone-éknak, ahol szintén történelmi névsor jött össze a centerrel, Andrew Toney-val, Julius Ervinggel, Maurice Cheeksszel és Bobby Jonesszal, valamint a kispadon azzal a Billy Cunninghammel, aki Hall of Famer játékoskarrierje után vezetőedzőként is csúcsra jutott a Philadelphiával.
Érdekes "mi lett volna, ha..." adalék az 1983-as nagydöntőhöz, hogy a későbbi Hall of Famer, ebben a szezonban újoncévét taposó (és az Év Újoncötösébe választott) James Worthy néhány nappal a playoff kezdete előtt, április 10-én szenvedett lábtörést a Suns ellen. Elképzelhető, hogy a később a Big Game James becenevet kiérdemlő, a rájátszásokban rendre extrát nyújtó kiscsatárral máshogyan alakult volna a történet.
