22 éves Luka Doncic, Alex Caruso 27

1999. február 28-án, tehát 22 esztendővel ezelőtt született a jelenkori kosárlabdázás egyik legnagyobb csillaga, a Dallas Mavericks szupersztárja, Luka Doncic. Viszonylag hamar megismerhettük a nevét Magyarországon, hiszen az akkor 12 éves Doncic az Olimpija Ljubljana színeiben a Vasas-Intesa Sanpaolo U14-es torna MVP-je lett 2011-ben, Budapesten. 2012-ben a Real Madridhoz szerződött, a spanyol királyi gárdával pedig 2013-ban és 2014-ben is részt vett a székesfehérvári Szent István Kupán - korán testközelből láthattuk, mekkora tehetség.

2015-ben Doncic minden idők legfiatalabb játékosa volt a Madridnál, aki bemutatkozott egy élvonalbeli bajnokin: 16 évesen, 2 hónaposan és 2 naposan tette meg mindezt, az ACB liga történetében is csak ketten voltak fiatalabbak nála. 2017-ben, még 18 évesen hazáját vezette Eb-győzelemre - a Goran Dragic, Anthony Randolph és általa fémjelzett szlovén csapat az ország fennállásának messze legnagyobb sikerét érte el Törökországban az Európa-bajnoki arannyal.

A szlovén szupertehetség tartolt a Realnál, hiszen 2018-ban úgy lett spanyol bajnok és Euroliga-győztes, hogy mindkét sorozat MVP-jének választották, utóbbiban a Final Four legértékesebb játékosának is őt jelölték. 2018-ban jelentekezett az NBA draftra, ahol némi meglepetésre csak a harmadik helyen kelt el - a Phoenix Suns, a Sacramento Kings és az Atlanta Hawks is lemondott róla.

Doncic azóta az NBA-ben is igazi sztár - elsőre rögtön az Év Újonca lett 21.2 pontos, 7.8 pattanós és 6.0 gólpasszos átlagaival, és sokan már ekkor az All-Star gálára követelték őt. Ez tavaly bekövetkezett, miután az ő vezetésével a Dallas nyugaton visszatért a playoff-helyekre, számai pedig még jobbak lettek (28.8 pont, 9.4 pattanó, 8.8 gólpassz) - a liga legszűkebben vett elitjébe is bekerült, hiszen az All-NBA első ötösbe választották. Ráadásul már a rájátszásban is megvillantotta tehetségét, győztes buzzer beatert is dobott már tavaly, hat meccsen két tripla-duplát ért el, de végül a sérülések miatt kiesek 4-2-vel a Clippers ellen, de Doncic 31 pontos, 9.8 lepattanót és 8.7 gólpasszt jegyzett. Idén eddig a Mavs nem annyira villog, sok egészségügyi gondjuk is van, de Doncic továbbra is extra számokat hoz 30 pont és tripla-dupla környékén, így nem meglepő, hogy a nyugati kezdőötösbe választották az idei All-Staron. 

 

Szintén ma ünnepli születésnapját, esetében a 27-et a Los Angeles Lakers közönségkedvence, a hype-ja mellett kifejezetten hasznosan is játszó Alex Caruso. A kopaszodó hátvéd a Texas A&M Egyetemen játszott 2012 és 2016 között, de hiába kosarazott sokoldalúan, soha nem átlagolt 9.1 pontnál többet, nem meglepő, hogy nem kelt el a drafton. Egy évet lehúzott a G-Ligában, az Oklahoma City Blue-nál, majd 2017-ben került a Lakers kötelékébe.

Első idényében 37, majd 2018-19-ben 25 mérkőzésen szerepelt, de utóbbiban megdöntötte egyetemi pontátlag-rekordját (9.2 pont). 2019 nyarán két évre 5.5 millió dollárért szerződtette a felépítéséhez képest kifejezetten atletikus játékost az aranysárga-lila alakulat, és bár számai elmaradtak az előző évtől, részfeladatokra kiválóan használhatónak bizonyult, továbbra is ott segített, ahol kell - a 2020-as rájátszásban több nagyon fontos meccsen is kiválóan szállt be a padról, tevékeny részese volt a Lakers bajnoki címének. 

 

Egy szomorú esemény is kötődik a mai dátumhoz: 6 évvel ezelőtt, 2015. február 28-án hunyt el az egykori egyszeres All-Star, a New York Knicksnél, a Charlotte Hornetsnél és a Miami Heatnél is kifejezetten sokoldalúan és hasznosan kosarazó Anthony Mason, aki még csak 48 esztendős volt. Isten nyugosztalja!

 

A végére pedig a ma 65 esztendős Adrian Dantley maradt, akiről három évvel ezelőtt írtunk. Isten éltesse sokáig őt, valamint Doncicot és Carusót is!

Az 1956-ban született Dantley már NBA-karrierje előtt is ismert játékosnak számított, 1973 és 1976 között a Notre Dame NCAA-csapatában kosarazott – 1974-ben tevékenyen részt vett a UCLA 88 meccses veretlenségi sorozatának megszakításában, következő két szezonjában pedig közel 30 pontot és több, mint 10 lepattanót átlagolt, természetesen beválasztották az 1976-os olimpiai csapatba, ahol a Team USA legjobb pontszerzőjeként lett olimpiai bajnok. 

Ugyanebben az évben a 6. helyen draftolta a Los Angeles Clippers elődje, a Buffalo Braves, és rögtön parádésan kezdte profi karrierjét, hiszen a szezon végén megválasztották az Év Újoncának. A klub azonban súlyos anyagi gondokkal küszködött, így Dantley lett az első Év Újonca, akit második szezonja előtt elcseréltek. Az Indiana Pacershez került, de csak rövid ideig, mert ők is tovább cserélték a Los Angeles Lakershez. Nehéz időszakban volt az aranysárga-lila csapat tagja, hiszen a nagy öregek már visszavonultak, és Kareem Abdul-Jabbar mellé még nem draftolták Magic Johnsont. Dantley 19, illetve 17 pontos átlagot hozott össze, de 1979 őszén mégis elcserélték a Utah Jazzhez. 

Érdekesség, hogy 1976-ban a draftjog, amivel kiválasztották, eredetileg a New Orleans Jazz joga volt, és a Jazz Dantley-val gyakorlatilag egyidőben költözött Salt Lake City-be. A kiscsatár azonnal a csapat első számú játékosa lett, döntő szerepe volt abban, hogy a Jazz otthonra talált Utah-ban: rögtön az első három szezonjában All-Star lett, majd egy évnyi sérültlista után 1984 és 1986 között megint triplázott. 1980-81-ben és 1983-84-ben is a liga gólkirálya lett, mindkét évben be is választották az NBA második legjobb ötösébe. 

1986-ban már elkezdte bontogatni szárnyait Karl Malone, és John Stockton is a csapatnál volt már, a gárda pedig elindult az újjáépülés útján, így a veterán kiscsatárt el is cserélték Detroitba, hogy próbáljon meg bajnoki gyűrűt nyerni. Itt már visszaestek az átlagai, de így is 20 pont körül termelt, azonban 1987-ben a főcsoportdöntőben, 1988-ban a nagydöntőben kapott ki a Pistons, amiben Dantley gyengébb védekezése is közrejátszott – 1989 elején elcserélték Dallasba Mark Aguirre-ért. Innen már lefelé tartott, 1991-ben vissza is vonult az NBA-ből. 

Dantley a 2000-es években a Denvernél volt segédedző, 2010-ben egy rövidebb időszakra a vezetőedzői pozíciót is átvette George Karl betegsége idején. Azóta felhagyott az edzősködéssel, és otthonában, Marylandben egy iskolában egy ideig ő engedte át a gyerekeket az úton – bevallottan azért vállalta el ezt a munkát, hogy felhívja a figyelmet arra: az NBA nem ajánl egészségbiztosítást a visszavonult játékosoknak, többek között neki sem. 

Dantley a liga egyik legpontosabb dobójaként vonult vissza, védjegye volt a középtávoli, a minél több gyűrű közeli befejezés és az irtózatos mennyiségű kiharcolt büntető - mondhatni, hogy kora James Hardenje volt (a középtávoli volt a korszak triplája). 54%-os mezőnymutatóval zárta karrierjét (legjobb évében 58%-kal célzott), emellett 82%-kal büntetőzött. TS%-ben karrierátlaga 61.7, második gólkirályságának évében 65.2%-kal zárt.

Pályafutása során hat szezonban harcolta ki a legtöbb büntetőt a ligában, és Wilt Chamberlainnel közösen tart egy NBA-rekordot: mindketten 28 büntetőt értékesítettek egy alapszakasz-meccsen. Természetesen Hall of Famer, és 2007-ben a Jazz visszavonultatta 4-es mezét. Isten éltesse!