34 éves Derrick Rose

A 2008-as draft első választottja, a ma 34 esztendős Derrick Rose valósággal berobbant a ligába: első évében az év újonca volt, a következő három évben elvitték az All-Star gálára, 2010/11-ben, harmadik idényében minden idők legfiatalabb alapszakasz MVP-je lett 22 és fél évesen, és ekkor az All-NBA első csapatába is beválasztották.

Negyedik profi szezonjában, 2011/12-ben, a csonkaszezonban már látszott, hogy nincs vele minden rendben: All-Starra jelölése ellenére rendszerint a háta miatt egyre több meccset hagyott ki, összesen 27-et az alapszakasz folyamán.

A Philadelphia Sixers elleni első körben játszott, de rögtön az első meccsen elszakadt a bal térdében az ACL térdszalag, ami miatt nemcsak azt a PO-ot, de a teljes következő szezont is ki kellett hagynia. A 2013/14-es idényben visszatért, ám alig egy hónappal a rajtot követően, november 23-án elszakadt a jobb térdében a meniscus, újra meg kellett műteni, és megint kihagyta az egész évet - két szezon alatt 10, három alatt pedig a PO-fal együtt összesen 50 mérkőzést töltött a parketten.

2014 nyarán újra játékra jelentkezett, a Team USA tagjaként világbajnok lett - 2010 után másodszor. A szezon során többnyire egészséges tudott maradni, de korábbi önmagától nagyon messze volt - nem volt meg robbanékonysága, dobása nem fejlődött, így pocsék hatékonysággal dolgotott. Még el sem kezdődött a következő szezon alapszakasza, de már arccsonttörést szenvedett - tovább folytatódott kálváriája, és mivel 2015/16-ban még gyengébb mutatókat hozott, mint egy évvel korábban, a Bulls úgy döntött, megválik egykori franchise playerétől.

2016 nyarán a New York Knickshez cserélték, ahol valamivel hatékonyabb játékot és egy kicsivel jobb számokat hozott, mint utolsó két chicagói évében, ám annyira nem, hogy komoly érdeklődés legyen irányába. Még Chicagóban játszott, amikor szabályt neveztek el róla (alapszakasz MVP-ként anno ő volt az első, aki újonc szerződése után a sapka 25%-a helyett a sapka 30%-át kaphatta meg), 2017-ben viszont már csak minimumért kelt el, a LeBron James-féle Cleveland Cavaliers próbálkozott vele... nem sokáig. Rose-t a szezon közben Utah-ba cserélték, a Jazz kitette keretéből, ő pedig aláírt a Minnesota Timberwolveshoz, de összesen 25 találkozón lépett pályára.

Az a pár hét, amit a 2017/18-as idényből Tom Thibodeau-nál töltött, nem sikerült túl fényesen (ahogy az egész éve sem), ám maradt korábbi trénerénél, és a 2018/19-es szezon egy hatalmas visszatérés éve volt: annak ellenére, hogy megint mindössze 51 mérkőzésen szerepelhetett, 18.0 pontot átlagolt (ennél jobbat utoljára 2011/12-ben hozott), karrierje leghatékonyabb szezonját hozta triplákból (37%) és összességében véve is (55.7% TS), ráadásul komoly impact volt a padról beszállva, nem egy mérkőzést döntött el. 2018. október 31-én 50 pontos karriercsúcsot szórt például a Utah Jazznek.

Ennek eredményeképp nagyobb is volt rá idén a kereslet, a Detroit Pistons 2 évre 15 millió dollárért szerződtette 2019 nyarán. Első autóvárosi éve jól sült el - a triplát leszámítva hozta minnesotai számait, de 5.6 gólpasszal együtt, aminél többet csak súlyos sérülései előtt jegyzett. A Pistons azonban az új GM, Troy Weaver vezetésével teljes rebuildbe kapcsolt (2020 és 2021 nyara között szó szerint teljesen kicserélődött a keret), Rose-t 2021 februárjában küldték a Knickshez. Itt újra összeállt Tom Thibodeau-val és Taj Gibsonnal, és annyira jól játszott, hogy végül 3. helyen végzett a Legjobb Hatodik Ember-szavazáson. A korábbi MVP és a Knicks kölcsönösen elégedett volt egymással, így 2021 nyarán hároméves, 43 millió dolláros szerződést kötöttek, pályafutása vége felé Rose talán révbe ért a Nagy Almában. A 2021-22-es évad nem sikerült jól számára, mindössze 26 meccsen léphetett pályára, mert kétszer is meg kellett műteni a sérült jobb bokáját, de elvileg újra teljesen egészséges. Isten éltesse sokáig!

 

Szintén ma ünnepel, 59 éves lett AC Green, aki 1985-ben 1/23-as pick volt. 1993-ig a Los Angeles Lakersnél játszott, ahol kétszeres bajnok (1987, 1988), All-NBA Második Ötösbe választották (1989) és egyszer az All-Starra is meghívták (1990). Megfordult a Phoenix Sunsnál, a Dallas Mavericksnél, 1999/2000-ben visszatért az aranysárga-lilákhoz (itt újra bajnok lett), majd 2001-ben, a Miami Heatből vonult vissza. Isten igazából viszont nem a bajnoki címeiről vagy az All-Star szerepléséről híres, hanem arról, hogy a második évében kihagyott három meccset, profi pályafutása során pedig sem előtte, sem utána egyet sem - sorozatban 1192 mérkőzésen szerepelt, ezzel ő a liga vasembere (a beceneve is Iron Man volt), ma is övé a rekord. Emellett önmegtartóztatásáról is híres, hívő keresztényként 39 éves korában házasodott meg, addig nem élt szexuális életet, illetve nem fogyaszt alkoholt és más élvezeti szert, a bajnoki ünneplései során még pezsgőt sem locsolt. Isten éltesse őt és Rose-t is!