A Billups-Iverson-csere, Kobe és KG bemutatkozása

Két nagy csere is történt ezen a napon. 25 esztendővel ezelőtt a Charlotte Hornets akkori sztárja, Alonzo Mourning LeRon Ellisszel és Pete Myersszel együtt a Miami Heathez került Matt Geigerért, Khalil Reevesért, Glen Rice-ért és egy 1996-os első körös pickért cserébe.

Mourning 1/2-es volt az 1992-es drafton, három 21 pontos, 10 pattanós szezonból érkezett, kétszer az All-Star gálára is eljutott. A hírek szerint azonban nem igazán jöttek ki a csapat másik sztárjával, Larry Johnsonnal, a Hornets pedig hiába ajánlott fel neki egy 7 éves, évi 11.2 millió dolláros szerződést, Mouring visszautasította azt. Az ellencsomag legjobbja Rice volt, aki 22 pontos szezont produkált a Heatnél 40% fölött triplázással, hat év alatt azonban egyszer sem volt All-Star.

Mourning aztán a Heat legendája lett több szakaszban is. Először hét évet húzott le az együttesnél, kétszer volt blokk-király és az Év Védője, négyszer volt All-Star, de vesebetegsége majdnem véget vetett pályafutásának. A 2004/05-ös idény közben tért vissza a gárdához, ahol 2006-ban bajnoki címet is nyert. Rice összesen három évet töltött Charlotte-ban, mindháromszor elvitték az All-Star gálára. 1999 márciusában továbbcserélték a Los Angeles Lakershez Eddie Jonesért és Elden Campbellért.

 

A Detroit Pistons 12 évvel ezelőtt kezdte elsüllyeszteni 2004-es bajnokcsapatát. Ben Wallace már 2006-ban eligazolt a Chicago Bullshoz, az igazi lejtmenetet azonban a 2008. november 3-ai csere indította meg: ezen a napon küldte el Joe Dumars Chauncey Billupsot Allen Iversonért cserébe a Denver Nuggetshez.

Billups vezetésével a Pistons 2004-ban bajnok lett, 2003 és 2008 között pedig zsinórban hatszor volt ott legalább a főcsoport döntőjében. Sorozatban három keleti finálé után Dumars úgy döntött, hogy ebben a keretben már nincs több, ezért a csapat eszét, Billupsot elpasszolta. Hogy ez mennyire nem jött be, azt jól mutatja, hogy azóta összesen 3 PO-ot tudott felmutatni a Detroit, de még meccset sem nyert a rájátszásban, nemhogy kört... Iverson Denverben 25-26 pontos játékos volt (igaz, a philadelphiai számaihoz képest már ez is visszaesés volt). Karrierje azonban Detroitban vakvágányra került - fél évet töltött el a Pistonsnál, majd a Memphis és a Sixers próbálkozott még vele, de 2010-ben befejezte.

A Denver és Billups sokkal jobban jártak: 2004 és 2013 között zsinórban 10-szer szerepelt az együttes a PO-ban, de csak egyetlen egyszer jutott tovább az első körnél: a csere után rögtön, 2009-ben a főcsoportdöntő volt a végállomás. Billups a három detroiti All-Star gálája után kétszer a Denvert is képviselte ezen az eseményen, egyáltalán nem került lejtőre a pályafutása. 2011 februárjában többek között Wilson Chandler, Danilo Gallinari és két első körös pick is ment érte és nyilván legfőképpen Carmelo Anthonyért a Denverhez - az itt megszerzett 2016-os pickből lett később Jamal Murray...

 

Több legenda is november 3-án pattintotta le először a labdát az NBA-ben. Kobe Bryant 24 évvel ezelőtt a Minnesota Timberwolves ellen debütált, 6 és fél perc alatt 1-1 pattanó, blokk és eladott labda került a neve mellé Egy évvel korábban, a Mourning-csere napján Kevin Garnett 8 ponttal mutatkozott be épp a Minnynél. Dwight Howardot 16 éve láthattuk először a ligában, és rögtön 12 ponttal, 10 pattanóval, 2 gólpasszal, 3 szerzett labdával és 4 blokkal kezdte meg profi karrierjét, vezetésével egyetlen ponttal győzött a Magic a Milwaukee Bucksszal szemben.

1990-ben ezen a napon Gary Payton 10 pontot, 6-6 pattanót és gólpasszt, valamint 2 szerzett labdát jegyzett a Rockets legyőzésekor. Egy évvel korábban Payton híres párja, Shawn Kemp 3-3 pontot és pattanót rakott össze a Timberwolves ellen az első NBA mérkőzésén. Ugyanezen a napon sokak kedvence, a Mourning-cserénél már említett Glen Rice 13 ponttal nyitott, Tim Hardaway viszont 0/7-es mezőnymutatóval, pont nélkül és 3 gólpasszal kezdett neki a profi létnek.

A hőskorból is többeknek november 3-a volt a kezdés. Az 5-szörös All-Star Cliff Hagan 1956-ban ezen a napon 4 ponttal nyitott a St. Louis Hawks színeiben. Öt évvel korábban a háromszoros pontkirály, Neil Johnston 2 pontot és 6 pattanót rakott a közösbe a Philadelphia Warriorsnál. A Syracuse Nationalst később bajnoki címre vezető Dolph Schayes pedig 15 pontos teljesítménnyel kezdett.

 

Két nagy teljesítményre kell kitérnünk a mai napon. 1962-ben a San Francisco Warriors akkori sztárja, Wilt Chamberlain 72 pontot szórt 18 lepattanója mellett - ennek ellenére csapata 12 ponttal kikapott a Los Angeles Lakerstől. Ez a teljesítmény az örökranglista hetedik helyére jó még ma is, de Wiltnek már akkor is csak a negyedik legjobb meccse volt: 1961 decemberében dobott 78-at, aztán ez év januárjában 73-at, majd március 2-án jött a 100 pontos meccs, és szűk két héttel később, november 16-án megint 73 pontig jutott.

Három évvel ezelőtt, 2017. november 3-án pedig LeBron James került a középpontba, miután a Washington Wizards ellen 57 pontot (23/34 mezőny, 2/4 tripla, 9/9 büntető), 11 pattanót, 7 gólpasszt, 3 szerzett labdát és 2 blokkot jegyzett.

 

A végére pedig a Detroit Pistons egyik legendája maradt, aki 92 évvel ezelőtt látta meg a napvilágot, és akinek a pályafutásáról augusztusban írtunk már halála 16. évfordulóján.

George Yardley az 1950-es draft 1/7-ese volt, de csak 1953-ban kezdte meg pályafutását a ligában - előtte egy évet egy amatőr bajnokságban, két évet pedig a seregben töltött. Már a második idényében közel volt a dupla-duplás átlaghoz, meg is hívták az All-Star gálára - összesen hét évig kosarazott az NBA-ben, mindvégig All-Star volt innentől kezdve.

A Pistons 1957-ig még Fort Wayne-ben játszott, a csapat pedig Yardley vezetésével két döntőt is fel tudott mutatni (1955-ben és 1956-ban). Yardley a költözés előtt, 1956/57-ben már ott volt az All-NBA második csapatában, és utána sem állt le, sőt: karrierje legjobb évét produkálta. 27.8 pontot és 10.7 pattanót átlagolt, ő lett a pontkirály ezzel, az első játékos volt, akinek sikerült legalább 2000 pontot dobnia egy idény alatt, és az All-NBA első ötösébe is beválogatták. Az autóvárosiak a következő szezon közepén úgy döntöttek, váltanak: az ekkor 30 esztendős Yardley-t a Syracuse Nationalshez küldték Ed Conlinért, a Natstől vonult vissza 1960-ban.

1961/62-ben még megpróbálkozott a játékkal az ABL-ben szereplő Los Angeles Jetsnél, de nem erőltette. A Stanfordon szerzett mérnök diplomát, ezt kihasználva saját céget alapított LA-ben, ezzel foglalkozott a kosárlabdázás után. 1996-ban került be a Hírességek Csarnokába a kifinomult, kifogástalan modoráról is ismert Yardley, aki Lou Gehrig-kórban, más néven ALS-ben hunyt el - ez az a betegség, ami miatt pár éve útjára indult az Ice Bucket Challenge, a jeges vödör-kihívás. Isten nyugosztalja!