Jamal Crawford és Ty Lawson NBA rekordjai, Magic Johnson felmondása

93 esztendővel ezelőtt, 1928. április 9-én született a 10-szeres All-Star, a liga kétszeres pontkirálya, Paul Arizin, aki 2006 óta nincs már közöttünk. Arizinről két napja írtunk már a Philadelphia Warriors második bajnoki címekor. Isten nyugosztalja!

 

A Boston Celtics számára kedves nap április 9-e, hiszen 62 évvel ezelőtt, 1959. április 9-én nyerte meg a csapat második bajnoki címét, miután 118-113-ra legyőzte a Minneapolis Lakerst, így 4-0-ra kisöpörte későbbi nagy riválisát a fináléban.

A két évvel korábbi győztes, 1958-ban a St. Louis Hawks ellen vereséget szenvedő Celtics tükörsimán nyerte meg ezt a szezont. Az alapszakaszban 52-20-szal a keleti főcsoport első helyén végzett a Boston, és minden jel arra mutatott, hogy jön zsinórban a harmadik Celtics-Hawks döntő, hiszen nyugaton 49-23-mal a St. Louis is sima első lett. Bob Pettiték azonban (elég komoly meglepetésre) 4-2-re kikaptak a nyugati döntőben a Lakerstől, így a minneapolisi gárda került a fináléba.

Az Elgin Baylor mellett ekkor még Vern Mikkelsen, Larry Foust és Slick Leonard vezette Lakers másodjára nem tudott szenzációt okozni, ami nem volt meglepő: a Celticsnél John Havlicek ugyan még nem volt, de Bill Russell, Bob Cousy, Tom Heinsohn, Bill Sharman, Frank Ramsay, Sam Jones és KC Jones már igen (mind a heten Hall of Famerek lettek később). Ez volt egyébként a Celtics első bajnoki címe abból a nyolcból, amit zsinórban szerzett az együttes.

Egy évre rá, 1960. április 9-én jött a harmadik aranygyűrű is a zöldek számára. Az ellenfél ezúttal a St. Louis volt, ebben az évben tehát összejött az álomfinálé, amely nem okozott csalódást, hét meccsesre nyúlt. Pettit, Cliff Hagan és Clyde Lovelette vezetésével a Hawks a második meccsen elvette a Boston pályaelőnyét, amelyet Russellék azonnal visszavettek a harmadik találkozón. A hetedik meccsre 60 évvel ezelőtt került sor, és ezt a meccset simán, 122-103-ra nyerte végül Red Auerbach együttese.

 

1978. április 9-én az alapszakasz utolsó játéknapjára került sor. A szezon pontkirályi címe volt a tét, ahol annyit lehetett tudni, hogy George Gervinnek van némi előnye David Thompsonnal szemben.

Időrendben először a Denver Nuggets a Detroit Pistonshoz látogatott, amely utolsó mérkőzését játszotta a Cobo Arenában, és végül 139-137-re győzött is az autóvárosi alakulat. Thompsonnal azonban nem bírt a Pistons: a Nuggets ikonja 32 pontot dobott az első negyedben, amellyel megdöntötte Wilt Chamberlain 16 éves vonatkozó rekorjdát, a félidőben pedig 53 ponttal állt. A nagyszünetben védekezést váltott a Pistons, minden erejét Thompsonra fókuszálta, aki így is eljutott 73 pontig (28/38 mezőny, 17/20 büntető) - ez mind a mai napig a negyedik legtöbb pont egy meccsen Wilt 100 és 78 pontja, valamint Kobe Bryant 81 pontos mérkőzése után, holtversenyben Wilt másik két 73-as teljesítményével.

Ezt követően lehetett tudni, hogy Gervinnek 58 pont kellett ahhoz, hogy az élen maradjon. A San Antonio Spurs a New Orleans Jazz otthonában lépett pályára 7 órával később, és a Spurs scorere már a félidőben 53 pontnál járt - Thompson saját bevallása szerint senkitől nem tartott volna, hogy 58 pontot dob, ha nem "Icemanről" lett volna szó, ekkor pedig már tudta, hogy nem sokáig marad a pontlista élén. A Spurs végül 153-132-re kikapott, Gervin azonban 63 pontos karriercsúcsot szórt (23/49 mezőny, 17/20 büntető), így az élen maradt - 27.22-es átlagával hajszállal, de megelőzte a 27.15-tel végző Thompsont minden idők legszorosabb pontkirályi címért vívott csatájában.

Gervin a következő négy évben még három pontkirályi címet nyert, nem mellesleg Thompson 32 pontos "negyedcsúcsa" is feledésbe merült miatta, hiszen a Jazz elleni második felvonásban 33 pontot termelt a Spurs legendája, a 16 év után felállított új rekordot nagyjából 7 óra alatt adta át a múltnak.

 

Kerek tíz esztendeje a Denver Nuggets irányítója, Ty Lawson került a reflektorfénybe hármasainak köszönhetően. A Denver 2011. április 9-én fogadta a Minnnesota Timberwolvest, és simán, 130-106 arányban intézte el a vendégeket. A találkozó szenzációja a 37 pontig, 7 pattanóig és 6 gólpasszig jutó Lawson volt, aki első 10 triplakísérletét bedobta, mielőtt a 11-et kihagyta volna.

Ezzel is új csúcsot állított fel, egy meccsen soha senki nem kezdett korábban 10 bedobott hármassal - később Klay Thompson a Los Angeles Lakers ellen beállította ezt a rekordot. A hibával, ami ráadásul egy negyed végén egy lábról elengedett próbálkozás volt, azt a rekordot elbukta, hogy a hiba nélkül egy meccsen bedobott hármasok számában is ő legyen a csúcstartó, ez 9-cel még mindig Latrell Sprewell és Ben Gordon nevéhez fűződik.

 

Két éve, 2019. április 9-én Magic Johnson sokkolta a Lakers-szimpatizánsokat és bejelentette, hogy távozik a Los Angeles Lakerstől. A franchise történetének egyik legnagyobb és legfontosabb alakja 2017 februárjában vette át a szakmai elnöki pozíciót Jim Busstól annak testvére, Jeanie Buss felkérésére, ő draftolta D'Angelo Russellt és ebben az időszakban igazolt át a Lakershez LeBron James is. A 2018-19-es szezon azonban nem sikerült jól, James sérülése miatt nem jutottak playoffba és 2019 februárjában Anthony Davist sem sikerült (még) átigazolni, így Johnson bejelentette, hogy kilép és visszatér korábbi feladataihoz: a vállalkozásaihoz, illetve az NBA nagyköveti munkájához.

Pár héttel később aztán kiderült, hogy más oka is volt a távozásának: az ESPN-nek elmondta, hogy Rob Pelinka, Kobe Bryant korábbi ügynöke, akivel egyszerre érkezett a csapathoz, konkrétan többször "hátba szúrta", azt terjesztette róla, hogy nem jár be dolgozni és amikor bent van, akkor sincs sok haszna - Pelinka rendszeresen írt erről Jeanie Bussnak, a tulajdonosi kör első emberének, aki minden levelet továbbított Magicnek. Azzal kapcsolatban viszont nem történt intézkedés, hogy ez abbamaradjon, így a támadásokat megelégelve végül úgy mondott fel, hogy arról előzetesen senkit nem tájékoztatott a csapatnál - azóta sem vállalt semmilyen komolyabb feladatot a 62. évében járó korábbi klasszis, az NBA-ben gyakorlatilag ez a pillanat volt a hattyúdala. Pelinka nem sokkal később kategorikusan tagadta, hogy megfúrta volna Johnsont. 

Ugyanezen a napon a Phoenix Suns a Dallas Mavericks otthonába látogatott. Ez volt Dirk Nowitzki utolsó hazai mérkőzése az NBA-ben, amelyet 120-109-re nyertek a texasiak. A főszerepet azonban nem csak a német legenda vitte, hanem Jamal Crawford is, aki 51 pontot szorgoskodott össze.

Ezzel Crawford az NBA történetének első kosarasa lett, aki négy különböző együttessel is elért félszáz pontig (korábban a Bullsszal, a Warriorsszal és a Knicksszel is sikerült ez neki). Ráadásul 39 évesen és 20 naposan a legidősebb játékos lett a liga történetében, aki elért 50 pontig - Michael Jordan rekordját adta át a múltnak. Emellett Nick Anderson 1993-as, 50 pontos rekordját is felülírta, ami a csereként szerzett legtöbb pontot illeti. Az előző két meccsén 25 pont felett végzett, így Kobe Bryant után a második játékos lett, aki 19. vagy későbbi szezonjában egymás után legalább három meccsen legalább 25 pontot ért el. 

Egyelőre ez volt Crawford utolsó előtti meccse a ligában. A buborékban a Nets színeiben még egy alapszakasz-meccsen játszott tavaly. Utóbbival elérte, hogy a liga történetében a nyolcadik játékosként lépjen pályára legalább 20 szezonban, csatlakozva Vince Carterhez, Kevin Garnetthez, Dirk Nowitzkihez, Robert Parish-hez, Kevin Willishez, Kareem Abdul-Jabbarhoz és Kobe Bryanthez.