BSEgyütt 12.rész
Mi a legnagyszerűbb dolog egy cirka 35 éves Ikarus buszban? A szocreál üléshuzatok? Nem. Az üveghangon 78 km/h-át tudó turbómotor? Az sem. Az eszeveszett száguldásban embertelen hangerővel zörgő hátsó ablakok? Még ez sem talált. Szabad a gazda? A legcsodálatosabb és egyben legpraktikusabb belsőépítészeti remekmű a leghátsó sorba elhelyezett priccs!
Nincs is annál kellemesebb dolog, mint egy éjjel 2 és fél 7 között leközvetített NCAA amerikai foci meccs napján leteríteni a NagyMedvét (kb.20 kilogramm súlyú irha-bőrkabát), ráheveredni és arra ébredni, hogy vihorászó Kosaras Csajok komisz arcába bámulsz Baja határán, átszenderegve három órányi furikázást...
Nem mondom, hogy a Csukás-Sajdik géniusz duó által halhatatlanná tett Órarugógerincű Felpattanóhoz hasonlóan lendületes az a mozgást amit csipázás után végzek, miközben igyekszem megfejteni melyik bolygón tartózkodom épp, ám a derék Posta csarnok "üde" levegője pillanatok alatt gatyába ráz. Energiaital, kávé, kóla? Lárifári! 11 Celsius nettóban elég a felpörgéshez...
Hölgyeim is hasonlóan éreznek, így a publikum legnagyobb döbbenetére 11-0 ide négy perc elteltével. Labdaszerzés, lepattanók, indítás, ki-be játék. Ez mindenkit sokkol (még minket is...), kivéve talán engem, aki rezzenéstelen arccal konstatálom, hogy végre úgy kosárlabdázunk, ahogy tudunk/tudnánk. Ez a lendület egészen a 33. percig kitart, a Bajának minden erőtartalékát mozgósítania kell az egyenlítésért. Elismerés jár nekik, mert utol is érnek minket. Pedig a lepattanócsatát 41-32-ra nyerjük. Dodó egymaga lekapkod belőlük egy tízest, irányítóként (halkan jegyezném meg, hogy 7-8-at bárki ellen össze tudna gereblyézni...) bizonyítva, hogy ez csak akarat és elhatározás kérdése. Sajnos a büntetők értékesítéséhez még más adottságokra is szükség van...
Ezek hiányoznak. Remélem csak időszakos "áramkimaradás" eredménye, a falfehér arc-remegő térd kombinációban előadott büntetődobásnak csúfolt szörnyűség (13/24). Alapigazság: egy rangadón -pláne ahol 28 eladott és 34%-os mezőnydobás borzolja a kedélyeinket- be kell dobni a büntetőket. Úgy sem állom meg, pedig tök értelmetlen. Ha csak 70 procentet hozunk, zsákban a derbi. De mint tudjuk "Ha", "Talán", "Volna" és "Véletlen" nevű "sporttársak" ezen a napon is csak a kispadon kaptak helyet...
Kesergéssel nem sokra megyek. Sokkal szarabb lenne a hazaút monotóniája közben kétségbeesetten vakargatni tükörsima koponyámat, azon morfondírozva, hogy tökéleteshez közelit nyújtva véreztünk el. "Szerencsére" erről szó sem volt! Volt másfél jó negyedünk, egy-két elfogadható egyéni produkciónk (Dodó dupla-dupla, Zizu 17-es IBM, Móni 12 pont), harcoltunk, mint az anya oroszlán a vízlelőhelyért, de alapvető csacskaságok tömkelegét halmoztuk fel, ami végzetesnek bizonyult a táblázaton jóval előkelőbb pozícióban lévő hazaiak ellen...
Sebaj, ez a tapasztalat erősebbé, okosabbá és eltökéltebbé kell, hogy tegyen mindannyiunkat. Hosszú még a bajnokság, nincs idő sopánkodásra. Szerdán Sopronba megyünk. A lehető legtökéletesebb alkalom a gyakorlásra. A honi mezőny legerősebb alakulatával szemben gyakorolhatunk olyan elemeket, amelyeket szombaton a Fradi elleni fővárosi rangadón szeretnénk alkalmazni...
Szép napot!
Artúr