EYBL: Kitörési lehetőség a magyar utánpótlás számára?

Radics Balázs, az EYBL közép-európai régiójának vezetője mesélt a magyar utánpótlás csapatok nemzetközi szerepléséről, a Budapest-válogatott jelentőségéről és a kontinens legnagyobb nemzetközi ifjúsági ligájának terjeszkedéséről - amelyben ő is fontos szerepet tölt be.

Idén azt láthatjuk, hogy teljesen más szintre emelkedett a magyar utánpótlás csapatok részvétele az EYBL sorozatban. Minek köszönhető ez a robbanásszerű növekedés és milyen előkészítő munka előzte ezt meg a szervezet részéről?

Azt tudni kell, hogy ez egy hosszabb folyamat eredménye, szerettük volna, hogy minél több magyar klub részt tudjon venni ebben a szervezett nemzetközi versenyeztetési rendszerben. Az egész történet még messzebbre nyúlik vissza, hiszen az MKOSZ és a kormány által biztosított TAO-lehetőségek miatt van egyáltalán miről beszélni, ezek nélkülözhetetlen alapot jelentenek anyagilag a klubok számára, ha egy ilyen léptékű nemzetközi versenyzésről beszélünk. 

Egyértelmű igény volt a hazai egyesületek részéről, hogy be kell csatlakozni a nemzetközi vérkeringésbe, mert 16 éves korukra nagyon lemorzsolódnak a magyar utánpótlás játékosok, addigra már annyira szétnyílik az olló, hogy utcahossznyi messzeségbe kerülünk az európai élvonaltól. Azt mondhatjuk, hogy az egész magyar kosárlabda társadalom fontosnak tartotta, hogy legyenek tétmérkőzések klubszinten is külföldi csapatok ellen, de ez sokáig nem valósult meg valamiért. 

Aztán a korábbi klubomnál, a Vasasnál elkezdtük a nemzetközi tornák szervezését, majd felmerült az ötlet, hogy mi lenne, ha nem csak évente egyszer csinálnánk, hanem létrehoznánk egy bajnokságot. Ezeknek a beszélgetéseknek az lett a végük általában, hogy jó az ötlet, de pénz híján álomkategóriának tartotta mindenki. Az lett a vége, hogy pár emberrel összeállva azt mondtuk, mi mégis megpróbálnánk. 

Első lépésben sikerült megszereznem az EYBL-től a licenszjogot a közép-európai régió versenyeztetésére, ám végül hiába a lelkesedés, egyedül kellett belefogjak a bajnokság megszervezésébe, mert akikkel együtt képzeltük el ezt a rendszert, végül ilyen-olyan okok miatt lemorzsolódtak. 

A tavalyi volt az első szezon a CEYBL-ben (Közép-európai Ifjúsági Liga), ennek a visszhangja is elég jó volt, a magyar csapatok részéről pedig látszott, hogy ez egy fenntartható rendszer, ami szakmailag nagyon hasznos, így aztán megnőtt az érdeklődés a többi klub felől is. Sokan jelentkeztek, minél több hazai alakulat szeretett volna részt venni, ezért oda lyukadtunk ki, hogy az egész lebonyolítást meg kellett újítanunk annak érdekében, hogy még többen részesei lehessenek a küzdelmeknek. 

Jelen állás szerint az U14-es és az U16-os korosztályok után az U15-ös is elindulhat, a lányoknál pedig tárgyalunk egy U15-ös divízió létrehozásáról. Utóbbi teljesen új terület számunkra, ám komoly kihívás is egyben, mivel a magyar női kosárlabda lényegesen előrébb tart nemzetközi összevetésben, mint a férfi, ezért versenyképesebbek is vagyunk.

Mik lehetnek a főbb tanulságok magyar kosárlabda szempontból az eddigiek alapján?

A mieink egy-két üdítő kivételtől eltekintve a mezőny alsó harmadába tartoznak. Vannak azért olyan mérkőzések is, amikor nagyon jelentős különbséggel kapnak ki a mieink, de szerencsére azért számos olyan derbi van, ami kiélezettnek mondható, ezekből pedig rengeteget lehet tanulni. Itt olyan klubok vannak, melyek érdemben előrébb tartanak, ezért rengeteg olyan dolgot lehet tőlük ellesni, ami a tanulható kategóriába esik. Azt látjuk, hogy a kosárlabda kultúrák közt van nagy különbség egy-egy ország összevetésében, az ottani gyerekek rendszeresen nézik a kosárlabdát, járnak Euroliga-derbikre. A délszláv és a balti államokban olyan szintre jutott már a játék, hogy az ottani gyerekek pusztán ezekből az élményekből is rengeteget tudnak meríteni, tanulni. 

Nálunk ezzel szemben az NBA-t követik valamennyien, a magyar bajnokságot már jóval kevesebben, pláne kevesen jutnak el mérkőzésekre élőben, így nem is evidens számukra sok technikai elem, amiket mondjuk a magasabb szintű kosárlabda kultúrából érkezők már az első edzéseiken próbálgatnak, mert látták a kedvenceiktől. Ez a része tehát erősen hiányzik. Ezen felül a kiválasztás is más személéletben folyik, az alkati tényezőkben jobbak a külföldiek, legalábbis több jó alkatú, erősebb gyerekük van.

Számunkra az is érdekes lehet, hogy bizonyos kosárlabdakultúrák más-más nézőpontból közelítik meg a játékot egy adott korosztályban. Van, ahol már úgymond felnőtt kosárlabdát játszatnak a fiaikkal, van, ahol pedig teljesen lebutítják a játékot, mint a szerbek, ahol szinte csak egy-egyek mennek és az alapokra helyezik a hangsúlyt. Sok tanulsággal szolgálhat tehát megnézni, hogy kinél milyen a szelekció és az egész sportághoz való viszonyulás. Ezek a gyerekek 14-15 évesen szembesülnek először azzal, hogy milyen más kultúrájú, velük egyidős emberekkel találkozni, játszani, küzdeni, szerintem ennek is hatalmas haszna van.

Egyelőre a tornák nagy része Magyarországon kerül megrendezésre, de ez is változni fog idővel, szeretnénk minél több eseményt külföldre vinni. Jelentős hozzáadott érték lehet, ha mindig máshol, s lehetőleg nagyrészt külföldön szerepelnek a mieink. 

A tornarendezéseket, illetve azok körítését, látogatottságát illetően mik a főbb tapasztalatok?

Itt még alapvetően jelen van az újdonság varázsa, ami nagyon jó dolog, éppen ezért igencsak nézettek ezek a meccsek itthon - jóval többen mennek ki nálunk egy-egy tornára, mint mondjuk Rigában, ahonnan ez az egész sorozat indult hosszú évekkel ezelőtt. Ez is azt mutatja, hogy itthon jelentős igény van arra, hogy nemzetközi kosárlabdát lássunk és tanulhassunk belőle. Én ezt egy kiemelten pozitív dolognak tartom.

A tornákkal kapcsolatban azt látni kell, hogy itt azért regionális dolgokról van szó, s mint a közép-európai régió vezetője, a legnagyobb részéletességgel látok rá a folyamatokra. Helyi hatáskörben zajlik tehát a lebonyolítás, ide tartozik az elszállásolás, a játékvezetők küldése, az étkeztetés és a körítés is, így mindenki a saját szája íze szerint tudja formálni ezeket az eseményeket, meg tudja mutatni minden résztvevő, hogy ő hogyan látja vendégül Közép-Európa élgárdáit. Szóval az is ad egy kis pikantériát, hogy minden torna más egy picit, de természetesen megvannak azok a sztenderdek, amelyeknek meg kell felelni, ezért az átlag nívó magasan van nem csak szakmailag. Itt is jók a tapasztalatok, a gyerekek visszajelzései alapján nagy élmény tud lenni a négycsillagos szállodában való közös lét és a kollégiumi szobákban való lét is, a kérdés csak az, hogy a rendező hogyan tölti meg tartalommal ezeket az eseményeket a résztvevők és az érdeklődők számára.

Miként kell elképzelnünk a CEYBL és az EYBL viszonyát?

A közép-európai régió egy racionalizált változata az EYBL-nek. Mivel a tornarendezési szisztéma is figyelembe veszi az adott helyszínre utazni hivatott csapatok székhelyeinek hollétét, így gyakorlatilag regionális elvek érvényesülnek a központi EYBL-nél is. 

Maga az EYBL a FIBA által szervezett legnagyobb utánpótlás bajnokságnak számít. Ugyanakkor ez egy balti-, illetve észak-keleti utánpótlás ligának indult, melynek lehetőségeit azért némileg behatárolták az anyagiak. Éppen ezért abban állapodtunk meg a vezetőkkel, hogy első körben egy közép-európai régiót hozunk létre, majd ehhez csatlakoztatjuk a nyugat-európai divíziót és egy déli régiót is. A szuperdöntő, ahol jelenleg a közép-, és az észak-európai bajnokságok legjobbjai játszhatnak, előbb utóbb egy össz-európai döntővé alakul majd át.

Ez egy fejlődési folyamat, mely olyan szakaszában tart, ahol még nem beszélhetünk össz-európai ligáról, de már most nagyon közel állunk ehhez, hiszen a kontinens két harmadát így is lefedjük. Amennyiben sikerül kiteljesedni ezen a módon, többéves távlatban létrejöhet egy olyan versenyrendszer, ami az U18-asoknál a junior Euroligával már működik, csak itt minden további korosztályban megvalósulhat ez a fajta versenyeztetés, ráadásul nem "csak" egy-egy tornával, hanem konkrét ligákkal, szezonokkal. Ez véleményem szerint óriási érték lenne és nem utolsó sorban egy hatalmas igényt elégítene ki. Az utánpótlás is szereti megmérettetni magát, szerintem szükség van egy "bajnokok ligájára" már a 14-17 évesek között is.

Véleményed szerint miért nem valósult meg egy ilyen modell korábban?

Én azt látom, hogy elképesztően nagy meló megszervezni egy ilyen rendszert és valamiért nem volt erre olyan szervezet sem, mely ezt vállalta volna. A FIBA-nál ez valamiért nem volt koncepció, az Euroliga pedig az U18-asoknál megszervezte viszont az Adidas Next Generation Tournamentet, így az EYBL lett az első olyan csoport, mely kitűzte ezt céljául, ezért lehet elsőként is a legnagyobb a kontinensen ez a bajnokság. Rengeteg olyan tapasztalattal és tudással rendelkezik már most ez a szervezet, hogy nagyon nehéz is lenne egy versenyhelyzetben bármilyen új csoportnak megelőznie. 27 ország vesz már részt ebben a sorozatban, jelenleg pole pozícióban van az EYBL. S noha az összes cél elérése még messze van, az ehhez szükséges munka és előkészület nagy része már megvan.

Örömteli újdonság ebben az EYBL szezonban, hogy az U20-as fiúknál indult egy össz budapesti akadémiai válogatott is, mely ráadásul több évre tervez részt venni a küzdelmekben. Hogyan vélekedsz erről a kezdeményezésről?

Már évek óta látjuk, hogy érdemes lehetne egy válogatottat elindítani ebben a sorozatban. Meglátásom szerint helyes döntést hozott a Budapesti Kosárlabda Szövetség, hogy egy asztalhoz ültette ezeket a klubokat és elindította őket ebben a versenyrendszerbe, ám nem szabad itt megállni.

Azt látni kell, hogy a 20 év körülieknél általában már nagyon jelentős a távolság Európa élvonala és a mieink között, most szerencsés egybeesés, hogy a jelenlegi Budapest-válogatott magját adó Vasas Akadémia már évek óta versenyzett az alsóbb korosztályokban is, ezért sem véletlen, hogy az első tornán 4-1-es mérleget hozva még a Final Fourra is megmaradt az esélye a csapatnak. Ám ahhoz, hogy az alsóbb korosztályokat is legalább erre vagy még magasabb szintre tudjuk hozni és az ottani játékosokat is képesek legyünk versenyképessé tenni nemzetközi szinten felnőtt korukra is, elengedhetetlen, hogy regionális válogatottak, akár Budapesten kívül is induljanak ebben a rendszerben, így még több tehetséges gyerek kapja meg ezt a lehetőséget és legyen versenyhelyzet számukra már ezen a szinten is. 

A liga természetesen teljesen nyitott az efféle részvételekre, külföldi csapatoknál is látunk ezekre számos példát, az olasz StellaAzzurra is több vendégjátékossal szerepel. Idén az U16-osok között a MAFC vállalta fel, hogy saját néven és jogon indulva egy nem hivatalos Budapest válogatottat indít el. Egy tehetséges 14-16 éves gyerek is kell, hogy legalább 15 nemzetközi tétmérkőzést játsszon egy szezonban. 

Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy ezek nem csak barátságos találkozók, hanem a rendszernek köszönhetően minden derbi valódi tétre megy, ez az igazi útja a fejlődésnek.

Azt is hozzá kell tennünk, hogy a liga statisztikai adatbázisa is igen komoly referenciaérték, rengeteg játékosmegfigyelő látogatja ezeket a tornákat, a legutóbb Budapesten, Pasaréten megrendezésre kerülő meccsekre is bejelentkeztek nálam spanyol scoutok. Ez nem véletlen, hiszen kiemelten erős mezőny jött össze az olasz bajnok Rómával, a horvát első Cibonával, a német aranyérmes Alba Berlinnel, valamint a cseh bajnok, a szlovák és a magyar bajnokkal és a szerb negyedik helyezettel, valamint további hazai élgárdákkal. Ezek a csapatok tele voltak olyan nevekkel, akik már 14 évesen is ott szerepelnek a kontinens legnagyobb klubjainak kívánságlistáján. 

Éppen ezért egy-két éven belül el kellene jutnunk oda, hogy már a 16 évesek, majd utána a még fiatalabbak is követik az U20-as Budapest-válogatott példáját. Fontos lenne, hogy oda jussunk az évek során, hogy az itt induló csapataink fel is tudják venni a kesztyűt a legjobbakkal és számos alkalommal le is győzzék őket, mint ahogy tavaly a Vasas az U17-esek között szerzett második helyével egy, a külföldi játékosa miatt talán a korosztályos válogatottnál is erősebbnek, kompetetívebbnek mondható csapattal tette. 

Köszönjük az interjút!

(Aki szeretne a magyar irányítással működő Közép-Európai Ifjúsági Liga (CEYBL) eseményeiről naprakészen tájékozódni, annak ajánljuk a szervezet hivatalos facebook oldalát, IDE KATTINTVA)

Mi a véleményed?

blog comments powered by Disqus