Filipovics Márkó az Eb után Amerikára figyel
A kaposvári tehetség az U18-as válogatott tagjaként megjárta a B-divíziós Európa-bajnokságot, most már viszont a következő feladatra koncentrál, hiszen ösztöndíjat nyert az Egyesült Államokba és az NCAA felkészítő programjában vehet részt a következő szezonban.
Hogyan éltétek meg az Európa-bajnokságot? A svédek ellen kezdtetek és nem sikerült túl jól…
- Az valóban nem. Eléggé meg voltunk illetődve, este fél kilenckor játszottunk és nem edzettünk előtte ilyenkor, ráadásul az utazás is sokat kivett belőlünk, szerintem ezek voltak a problémák. A svédek magasabbak, erősebbek voltak, nehéz volt ellenük a játék. Utána ez lelkileg feltöltött minket, mindenkinek meg akartuk mutatni, hogy nem vagyunk rosszak. Mentálisan összeszedtük magunkat és így mentünk a további meccsekre, ez zsinórban három győzelmet eredményezett, remekül dobtunk végig (ez volt a kulcs), így sikerült megnyernünk a csoportunkat.
Ennek ellenére egy vereséget vittetek tovább a középdöntőbe. mert pont a svédek lettek a másodikak és tőlük kikaptatok.
- Igen, itt azonnal egy ki-ki meccs következett a portugálok ellen. Mindenki nagyon akarta a győzelmet, mindenki tudta, hogy ez az egy esélyünk van arra, hogy továbbjussunk a legjobb négy közé, hát sajnos nem sikerült. Két éve az U16-osok is kikaptak tőlük, talán kicsit ez is benne volt a fejekben, illetve itt már úgy érzem elfáradtunk, a dobószázalékunk is lecsökkent, ráadásul a portugálok is nagyon erősek és magasak voltak, felőröltek minket. Ugyanakkor megvertük Ukrajnát, ami elég nagy dolog volt, mert ezen kívül csak a döntőben kaptak ki – itt felszabadultan, teher nélkül, könnyedén játszhattunk, míg az ukránok annyira talán nem vették komolyan a meccset. Az utolsó meccs megint a portugálok ellen volt, fej-fej mellett haladtunk, de a végjátékban egyszerűen jobbak voltak. A mi csapatunkban szerintem több volt, mint a nyolcadik hely, de ez most sajnos így alakult.
Saját teljesítményedet hogyan értékeled? A felkészülési meccseken volt, hogy kezdőként kaptál lehetőséget, itt most kevesebb szerep jutott neked.
- Igen, a felkészülési meccsek alatt megkaptam a lehetőséget és szerintem amikor ez meg volt, igyekeztem kihasználni és jól is játszottam. Itt most 10,5 percet átlagoltam, 14-nél egyszer sem kaptam többet – de igazából nem tudom, mi lehetett ennek az oka. Nem is igazán akarok már ezzel foglalkozni, most már új cél lebeg a szemem előtt, Amerikára koncentrálok.
Mesélj erről a lehetőségről!
- Úgy kezdődött az egész, hogy a menedzserem jött egy lehetőséggel, hogy szerinte megállnám a helyem Amerikában is és vágjunk bele. Elég későn döntöttem már el, hogy igen én ezt szeretném (április vége volt már), de végül elküldtük a scoutomat több egyetemnek is. A gond az volt, hogy a legtöbb ösztöndíj már ki volt osztva és nem igazán volt már hely, de végül a portlandi egyetem edzőjének nagyon megtetszettem és azt mondta, hogy szerez egy középiskolai ösztöndíjat, majd utána folytassam náluk a kosárlabdát. Ez az ösztöndíj San Francisco mellé szól, ahol nem az iskolai csapatban fogok kosarazni, hanem ez egy külön program. Nagyjából az NCAA felkészítőjének tekinthető, az edzőm nyaranta NBA-játékosokkal foglalkozik, csapattársam lesz Josh Jackson, aki utánpótlás-válogatott, de érkeznek még külföldi játékosok is, úgyhogy elég komoly hely.
Mit vársz Amerikától?
- 16-án indul a repülőgépem, onnantól kint leszek. Nagyon sokat szeretnék fejlődni, ami szerintem sikerülni is fog egy olyan közegben, ahol minden a kosárlabdáról szól – meg fogok tenni mindent, az tuti. Fejlődnöm nyilván mindenben kell, főleg az ottani játékosokhoz képest, de elsősorban a gyorsaságomat és a fizikumomat akarom fejleszteni, abban lehet talán a legnagyobb a lemaradásom. Itthon erősségem volt, hogy azért viszonylag atletikus vagyok és ha elkapom a fonalat, jól dobom a hármast – aztán majd meglátjuk, hogy ezek az ottani mezőnyben mennyit érnek.
fotó: delfinek.hu