MVP ladder: ne csak az elmúlt heteket nézzük

Az MVP-jelöltek megítélésénél jelentős szerepet tölt be a közelmúltbeli események iránti elfogultság, és ez könnyedén elhomályosíthatja, eltorzíthatja az összképet is. Az amerikai szaksajtóban egyre erősebbek azok a hangok, hogy Stephen Curry odaérhet akár az első helyre is, miközben a Warriors továbbra is 50% körül áll, csak annyi változás történt, hogy Curry pluszjó számok helyett duplapluszjó számokat kezdett el gyártani. Hasonló előjelű a helyzet Embiid esetében, akinél azt felejtik el egyre többen, hogy 19 meccset kihagyott már, mivel mostanság ismét játszik, és többé-kevésbé ugyanolyan domináns, mint korábban. Damian Lillard neve viszont kezd kikopni az MVP-párbeszédből, mivel az elmúlt 10-12 meccse nem sikerült olyan jól, de összességében a számai még mindig megállják nagyjából a helyüket akár Curry számai mellett is, miközben a Blazers még mindig előrébb jár, mint a Warriors.

Az elmúlt hetek alapján érdemes szót ejteni Russell Westbrook teljesítményéről is, akinek a megtáltosodásával 11-2-t futott mostanság a Wizards, miközben az irányító 21,4 pontot, 13,5 lepattanót és 12,7 gólpasszt átlagolt. Ha a legutóbbi 26 meccsét nézzük, akkor 23,1 pontot, 13,1 lepattanót és 12,5 gólpasszt átlagol, de ebben a mintában már csak 14-12 a Wizards mérlege. Westy bőven tripla-duplát átlagol a teljes idényt nézve is, a Wizards viszont csak 28-34-re áll, vagyis a feljavuló teljesítményével inkább csak kompenzálta a korábbi gyengélkedést. Elég csak annyit megjegyezni az esetében, hogy az első 29 meccsén 48,8%-os True Shooting mutatóval szerezte a pontjait, és azóta is csak 51,4%-ot hozott a legutóbbi 26 meccsén, tehát őt még mindig nehéz beemelni ide, viszont a Wizards javulásával párhuzamosan felmerülhet az, hogy esetleg Bradley Beal is helyet kapjon egy 10-es listán, aki kiegyensúlyozottan magas szinten játszik a szezon elejétől fogva, és végre nem olyan csapatmérleget kell leírni a neve mellé, ami teljesen nevetségessé tenné az ő megemlítését. Végül ő sem kapott helyet a listán, de közel járt hozzá a 31,3 pontot átlagoló hátvéd, akivel a soraiban egyébként 27-26-ra áll a Wizards.

Szintén gyakori jelenség a szavazók (és a szurkolók) körében, hogy megszokják a jót, ezért egy idő után elfelejtenek valakire szavazni, mivel változásra vágynak. Idén ennek Giannis Antetokounmpo lehet az áldozata, akit sok minden miatt lehet kritizálni, de amiatt biztosan nem, hogy ne hozna ismét kiváló számokat, miközben a Bucks továbbra is az élbolyban tartózkodik. Ellene fel lehetne hozni, hogy 10 meccsel többet játszott, mint amennyin Embiid bevethető volt, és ennek ellenére a Bucks csak egyetlen találkozóval nyert többet meg ezekből (33-20), mint amennyit a 76ers olyankor, amikor Embiid játszott (32-11). Mindez azonban egy fikarcnyit sem változtat azon, hogy Antetokounmpo az egyik legnagyobb pozitív hatást gyakorló játékos ebben a szezonban is, és helye kell legyen abban a párbeszédben, ami arról szól, hogy ki a jelenleg is futó idény legjobbja.

A legutóbbi lista ide kattintva olvasható, a zárójelben pedig a legutóbbi helyezés szerepel.

 

1. (1.) Nikola Jokics (Denver Nuggets, 42-21)

Statisztikák: 35,1 perc, 26,2 pont, 10,9 lepattanó, 8,6 gólpassz, 1,4 labdaszerzés, 64,7% TS, 7,8 NET Rating

Ehhez szerintem nem férhet kétség, mert amíg a legnagyobb kihívók sorra dőltek ki hosszabb időre, Jokics minden meccsen pályára lépett, és ezeken kiegyensúlyozottan hozta a nagyon magas szintű játékát. Jamal Murray csak egyetlen alkalommal lépett pályára az elmúlt 14 meccsből, és ebben az időszakban is 11-3-at futott a Nuggets, és ebben biza továbbra is neki van a legnagyobb szerepe. Nyugati 4. helyről ritkán lehet megkapni ezt az elismerést, de gyakorlatilag nem állnak rosszabbul, mint a keleti éllovas, míg a saját konferenciájukban is nagyobb az esély arra, hogy előrefelé mozdulnak el a hátralévő meccseken, mint arra, hogy valaki beelőzné őket. A lenyűgöző statisztikáihoz még oda kell venni a fejlett statisztikai mutatók közül jó néhányat, vezeti a ligát LEBRON és RAPTOR indexben is, míg RPM-ben a 8.

 

2. (4.) Giannis Antetokounmpo (Milwaukee Bucks, 38-24)

Statisztikák: 33 perc, 28 pont, 11,2 lepattanó, 5,9 gólpassz, 1,2 labdaszerzés, 1,2 blokk, 63,3% TS, 10,5 NET Rating

Gyengébb játékos nem lett Antetokounmpo, és továbbra is olyan számokat tesz egymás mellé, amiket nem nagyon látni így együtt, a Bucks pedig továbbra is élcsapat, vagyis semmi sem indokolja, hogy a görög játékos neve ne forogjon a díj kapcsán. Lehet, hogy a rájátszásban megvannak a korlátai (ennél a díjnál ennek 0 a relevanciája), és az is lehet, hogy sokak számára unalmas lenne ismét rá szavazni (egy ideális világban ennek is 0 lenne a relevanciája), de ettől függetlenül az élbolyban a helye. LEBRON-ban és RPM-ben 4., RAPTOR-ban a 9. legmagasabb értéket társítják a nevéhez.

 

3. (6.) Rudy Gobert (Utah Jazz, 45-17)

Statisztikák: 31 perc, 14,4 pont, 13,4 lepattanó, 1,3 gólpassz, 2,8 blokk, 68,3% TS, 16,4 NET Rating

Gobert esetében hatványozottan ki kell emelni a játékra gyakorolt hatást, elvégre az első 4-ben van LEBRON-ban, RAPTOR-ban és RPM-ben is, míg a Jazz továbbra is vezeti a ligát, és egyaránt 3. helyen állnak támadásban és védekezésben is. Utóbbi nagyban köszönhető a francia centernek, de a támadásokhoz is hozzá tud tenni a kivételesen hatékony befejezéseivel, ahogyan az sem véletlen, hogy Gobert zárásaiból születik a legtöbb pont meccsenként, olyasmivel is rendkívül értékes tud lenni csapata számára, amire sokan nem is figyelnek. Persze, lehetne itt Mitchell is, aki az All-Star szünet óta káprázatos formát fut, és amióta ő nem játszik, csak 3-3-ra áll a Jazz, de összességében 6-3-ra a szezon során, és azt meg nem is tudjuk, hogy milyen lenne a Jazz Gobert nélkül huzamosabb ideig, de ez most nem is számít.

 

4. (9.) Chris Paul (Phoenix Suns, 44-18)

Statisztikák: 31,8 perc, 16,2 pont, 4,6 lepattanó, 8,7 gólpassz, 1,4 labdaszerzés, 59,3% TS, 6,6 NET Rating

Lehet, hogy én vagyok túlságosan elfogult az irányába, esetleg én tulajdonítok a valóságosnál is nagyobb szerepet Paulnak a Suns remeklésében, de nagyon nehéz nem látni az összefüggést abban, hogy a tavaly play-in helyekért küzdő Sunsba betették őt Rubio helyére, és egyből élcsapat lettek. Ha csak azt nézzük, hogy Rubio tavaly 13 pontot, 4,7 lepattanót, 8,8 gólpasszt és 1,4 labdaszerzést tett hozzá meccsenként, akkor úgy tűnik, hogy nem jelentős a változás, mert az a 3,2 pont nem a világ, Paul viszont csapata számára az. 3,68-os RPM mutatójával, illetve a 3,67-os LEBRON indexével is a 14. a ligában, de ezek a számok sem adják vissza tökéletesen, hogy milyen hatással van a csapatára. Ez viszont talán igen: a Suns 2010 óta először jutott be a rájátszásba, ráadásul harcban állnak a ligaelsőségért is, és ez az érkezése előtt elképzelhetetlennek tűnt.

 

5. (7.) Luka Doncic (Dallas Mavericks, 35-27)

Statisztikák: 35,1 perc, 28,6 pont, 7,9 lepattanó, 8,7 gólpassz, 1 labdaszerzés, 59,3% TS, 3,7 NET Rating

Sokáig azért nem került előrébb, mert a Mavericks nem megfelelően teljesített, amiben közrejátszott az is, hogy az idény elején komolyabban elkapta a csapatot a járvány, illetve annak a következményei, és Doncic sem a legjobb formában kezdett. Azóta viszont napról-napra egyre jobb, és úgy tűnik, hogy a vezérletével csont nélkül behúzzák az egyik biztos rájátszást érő pozíciót. Most már a triplázása is olyan szinten van, ami szükséges tőle akkor is, ha azt is számításba vesszük, hogy sokszor nagyon nehéz helyzetekbe áll bele, 8,4 kísérletének 35,9%-a célba ér.

 

6. (8.) Stephen Curry (Golden State Warriors, 31-32)

Statisztikák: 34,1 perc, 31,3 pont, 5,5 lepattanó, 5,8 gólpassz, 1,2 labdaszerzés, 66% TS, 2,6 NET Rating

Hetek óta csak szuperlatívuszokban lehet róla beszélni, és azt meg kell hagyni, ámulatba ejtő mindaz, amit Curry varázsol mostanában. Ehhez jön hozzá, hogy a szezon korábbi szakaszában is kiválóan játszott, de amellett továbbra sem lehet elmenni, hogy még mindig a play-in helyeken sínylődnek, bár leginkább azon meccsek miatt, amiket Curry nélkül kellett lejátszaniuk. Nélküle mindössze 1-7-re áll a Warriors, ami szintén kiválóan megmutatja, hogy mennyire értékes csapata számára, de ilyen gyenge mérleg mellett nagyon nem szokás odaadni ezt a díjat, és ennyiben szerintem nem árt hagyománykövetőnek lenni, még akkor is, ha az illető vezeti a ligát RPM-ben, illetve befér az első 10 közé a másik két sokat emlegetett fejlett statisztikai mutatóban is.

 

7. (3) Damian Lillard (Portland Trail Blazers, 34-28)

Statisztikák: 35,8 perc, 28,2 pont, 4,2 lepattanó, 7,4 gólpassz, 60,4% TS, 2,4 NET Rating

Csak az elmúlt 10 meccse miatt nem került ennél előrébb, amiken 21,9 pontot és 6,1 gólpasszt átlagolt, messze elmaradva a korábbi teljesítményétől. Ez a gyengébb időszak ugyanakkor nem teszi semmisé a korábban mutatott dolgait, és összeségében így is a szezon egyik legjobb egyéni teljesítménye fűződik a nevéhez, és azon továbbra sem változtat semmit az elmúlt időszak, hogy nagyon sokáig McCollum és Nurkic nélkül kellett cipelnie a Blazerst, arról nem ő tehet, hogy ennyire nagy a konkurencia. Összességében még így is megvannak azok a statisztikái, amikkel nagyon sok évben meg lehet nyerni ezt a díjat, és most is kinézhet neki akár egy 2. hely is, Jokics megelőzése viszont nagyobb meglepetés lenne.

 

8. (10.) Julius Randle (New York Knicks, 35-28)

Statisztikák: 37,5 perc, 24,1 pont, 10,4 lepattanó, 5,9 gólpassz, 1 labdaszerzés, 57,3% TS, 3,3 NET Rating

Gyakorlatilag nincs olyan pontja a játékának, amibe komolyabban bele lehetne kötni, és nagyon nagyban neki köszönhető, hogy a Knicks minden jel szerint visszatérhet a rájátszásba. El lehetne őt képzelni ennél előkelőbb pozícióban is, és igazság szerint közelebb érzem őt a 2. helyre tett Antetokounmpóhoz, mint amilyen közel a Bucks sztárja van az első Jokicshoz. Randle vezeti a ligát percátlagban, emellett az első 30-ban van pontban, lepattanóban és gólpasszban is, bár ezt erről a listáról még mások is elmondhatják magukról. Nagyon komolyan megtanult triplázni, 5,3 kísérletből 42,1%-kal dob, és egy másik díjnál, a Legtöbbet Fejlődő játékosnak járónál számításba is kell venni.

 

9. (-) Devin Booker (Phoenix Suns, 44-18)

Statisztikák: 33,8 perc, 25,4 pont, 4,2 lepattanó, 4,4 gólpassz, 58,4% TS, 7,4 NET Rating

Nagyon nem vagyok annak a híve, hogy egy ilyen listára egy csapatból két játékos is felkerüljön, de Booker és a Suns esetében mégis kivételt teszek. Amellett, hogy Paul érdemei elvitathatatlanok, szintén elképesztően fontos tagja a csapatnak Booker is, és talán csak egyéni ízlés kérdése, hogy ki melyiküket helyezi előrébb. Róla nagyon nehéz mit mondani, teszi a dolgát, hajt minden meccsen, és annak ellenére is érezhető nála a szintlépés, hogy ez a statisztikáin nem feltétlenül látszik meg.

 

10. (-) Jayson Tatum (Boston Celtics, 33-30)

Statisztikák: 35,7 perc, 25,8 pont, 7,4 lepattanó, 4,4 gólpassz, 1,2 labdaszerzés, 57,1% TS, 3,3 NET Rating

Tatumnak és a Celticsnek is voltak jobb és rosszabb periódusai is a szezon során, de az utóbbi miatt kicsit mintha alulértékelté vált volna az, hogy a csapat egyik kiemelkedő alakja milyen idényt is fut összességében. Különösen játékszervezésben lépett nagyot Tatum, de karriercsúcsot hoz pontokban és lepattanókban is. LEBRON-ban a 9. helyen áll, a RAPTOR és az RPM már nem szereti őt ennyire. Reálisan nézve már az is meglepő lenne talán, ha az idény végén szavazatot kapna, de azt azért megérdemli, hogy a vele záruljon ez a – sajnálatos módon – hiányos lista. Itt meg lehetne említeni helyette DeMar DeRozant, esetleg Jimmy Butlert is, de előbbit nem éreztem volna egyértelműen jobb választásnak, utóbbi pedig sokakhoz hasonlóan szintén a lejátszott meccsek számával csúszott el leginkább.

 

Kiesők:

(2.) James Harden (Brooklyn Nets, 43-20)

Azon a 42 meccsen, amin játszott, nagyon jó számokat hozott, 25,2 pontot, 8 lepattanót és 10,9 gólpasszt átlagolt, és leginkább ő működtette a Nets támadójátékát. Egyes pletykák szerint az is kérdéses, hogy látjuk-e még az alapszakaszban, de ha vissza is térne, akkor valószínűleg egy olyan csapatba tenné, amiben Kevin Durant és Kyrie Irving mellett nem kellene annyira megszakadnia.

(5.) Kawhi Leonard (Los Angeles Clippers, 43-21)

Leonard is sérülés miatt hullik ki a listáról, ő 46 meccsen lépett pályára, amiken 25,7 pontot, 6,7 lepattanót és 5,1 gólpasszt tett hozzá meccsenként, és legalább ilyen látványos a 11,8-es NET Ratingje is. Ő akár jól is kijöhetett volna abból, hogy többen is kiestek a versenyből, de az elmúlt 10 meccsből csak 1 alkalommal tudott pályára lépni, és várhatóan az alapszakasz végén már nem fogják annyira erőltetni.

 

Akikről még beszélni kell:

LeBron James (Los Angeles Lakers, 36-26)

Az eddigi teljesítménye alapján helye lenne a lista élbolyában, 41 meccs alatt 25,4 pontot, 7,9 lepattanót és 7,9 gólpasszt átlagolt, és közben a Lakers is jól teljesített. Ha nem sérül meg, az élbolyban lenne, de ugye nincs „ha”…

Joel Embiid (Philadelphia 76ers, 41-21)

Annyival másabb a helyzete, mint Jamesnek, hogy ő visszatért a sérüléséből, de így is kihagyott már 19 meccset. Ha legfeljebb 2 alkalommal hiányzik a hátralévő 10 meccsből, akkor az esetében lehet azzal is érvelni, hogy arányaiban olyan kevés pályára lépéssel el lehetett már nyerni az MVP-t (Bill Walton) egyszer, mint amennyiszer Embiid lehetőséghez jut, a számai is rendben vannak (29,5 pont, 10,9 lepattanó, 3 gólpassz, 1,4 blokk), és a 76ers is jól teljesít. Reálisan nézve nem egy szavazatot be fog gyűjteni, de erre a valamennyire szubjektív listára most nem fért fel, hangsúlyozottan csak a hiányzásai miatt.