Újabb BIG3, ezúttal Oklahoma City-ben

A 2017/18-as NBA-szezon közeledtével végignézzük a csapatokat, kitől mit várhatunk az új idényben. Ma két olyan együttes kerül terítékre, amely a nyáron jelentősen átalakult, és ott lehet az élmezőnyben - elsőként a "semmiből" két sztárt szerző Oklahoma City Thunder a soros.

A korábban tárgyalt csapatok:
Atlantic: Sixers


A Thunder nyaráról írtunk már augusztus közepén, azóta azonban történt náluk egy s más. Egyrészt leigazolták Isaiah Canaant és Markel Brownt az edzőtáborra, másrészt volt egy "kisebb" cseréjük, amelyben Carmelo Anthony érkezett a csapathoz. Neki és Paul George megszerzésének köszönhetően jelentősen nőttek Billy Donovan vezetőedző lehetőségei a most következő idényre.


Jelenlegi keret:
Westbrook - Roberson - George - Anthony - Adams
Felton - Abrines - Grant (TO) - Patterson - Collison
Christon - Ferguson - Huestis - Singler - Johnson
Alford (TO) - Canaan (TO) - Brown (TO) - Thomas (TO)
Hamilton (tw)


Az alapfelállás főleg a kezdőcsapatban parádés egyetlen ismeretlen tényező kivételével, erről később még bővebben beszélünk. Jó eséllyel most is a védekezésre, illetve az abból Russell Westbrook által vezényelt gyorsindításokra fognak alapvetően alapozni, ez az OKC játékának jelentős százalékát adta tavaly is. Meg lehet jegyezni, hogy Melo nem igazán jó védő, illetve ebben a korban már sokszor pihen hátul, míg Westbrook tavaly annyira ráment a pattanózásra, hogy a dobójátékost már azelőtt otthagyta, mielőtt a dobás megtörtént volna, viszont Andre Roberson és George is elit perimétervédők, Steven Adams pedig jóval átlag fölötti center védekezésben - erre a trióra fel lehet húzni egy olyan rendszert, amiből rendszeresen lehet majd rohanni.

A támadójáték is ligaelitnek tűnik, hiszen a tavalyi MVP mellé most jött egy olyan George, aki maga is bőven franchise-player szintű játékos volt az elmúlt idény(ek)ben, nem mellesleg a helyzetek kreálása mellett labda nélkül is tud játszani, Anthonynak pedig még kifejezetten jót is tehet, hogy Westbrook kiveszi majd a kezéből a labdát. A New York Knicks egykori sztárjának az előző három idénye egyáltalán nem sikerült jól, mert 20 pont fölötti átlag ide vagy oda, mindössze 53%-os TS környékén dolgozott végig, ami borzasztóan messze van a ligaelittől és még a második vonaltól is - ez a saját korábbi szintjétől is messze van, pláne a nála sokszor emlegetett "liga egyik legjobb scorere" szinttől. Melo azonban egy valamiben még mindig kiváló volt: catch-and-shoot helyzetekből, ami Westbrook mellett a támadójátékának a nagy részét adhatja az egy-egyek helyett, amiben az utóbbi években rendesen leromlott a százaléka.

Adams ugyanazt fogja csinálni, amit eddig is: elzárások után leválik, aztán vagy megkapja a labdát, vagy nem, illetve támadópattanózik. Robersonban pedig reménykednek, hogy nem fogja annyira összerántani a védelmet, hogy az gondot okozzon a sztároknak, akik éppen szeretnék megbontani a hátsó alakzatokat - azért állhatnak pozitívan ehhez a dologhoz, mert tavaly sem jelentett akkora problémát, pedig kategóriákkal rosszabb volt a helyzet a spacinget nézve a keret többi részénél.

A padról Patrick Patterson védekezésben is segíthet, jobb periódusaiban pedig be tudja szórni a középtávolit és a triplát is, Alex Abrines pedig pont Roberson ellentettje - védekezésben kérdés, viszont az üres hármasokat kifejezetten jó arányban dobálhatja be, ami George-ék mellett aranyat érhet még kiegészítőként is. Ott van még Jerami Grant, aki 37.7%-kal dobta tavaly a triplákat - kérdés, hogy az atletikus játékos mennyire tud majd most továbbfejlődni George-ék mögött, illetve hogy tudja-e nagyobb volumenben is ezt a hatékonyságot hozni a triplavonalon túlról.

Talán kicsit rövid a pad, mert Raymond Feltonban vagy van még egy vállalható szezon, vagy nincs, Semaj Christon, a most draftolt Terrance Ferguson, Josh Huestis és Dakari Johnson vagy el tud látni 5-10 percnyi feladatot egy ilyen kaliberű együttesnél is, vagy nem (eddig semmi olyat nem láttunk belőlük, ami alapján megalapozott véleményt lehetne mondani), Kyle Singlerről már tudjuk, hogy semmire nem jó, Nick Collison pedig lényegében kabalának van már csak a gárdánál - talán őt néhány támadófault kiharcolására még pályára lehet küldeni. Az alapszakaszban egészen biztosan forgatni fog 9-10 embert Donovan, de a lényegi rotáció azért 8 fős(nek tűnik jelenleg) - közülük a rájátszásra nem nagyon sérülhet meg senki, mert darabra el fognak fogyni.

Ettől függetlenül a lényegi keret is szépen rotálható, mert a három sztárból kettőt mindig a pályán lehet hagyni. Westbrook pihentetésénél Abrines és Roberson nyugodtan elláthatják a két hátvéd posztját, mert úgyis George és Anthony fog a játéknak fazont szabni. George pihenésénél sincs gond, mert Grant bevetése mellett Anthony is visszamehet hármasba, jöhet Patterson a padról - és ezekkel a változtatásokkal persze nemcsak pihentetésnél lehet élni, hanem szerkezeti variálásnál is. Egyedül talán Adamsnek nincs igazi pótlása, viszont a Thundernek van egy egész alapszakasza, hogy kipróbálja, mennyire használható Johnson, mire képes még Collison, és ugyanígy a hátvédeknél lehet tesztelni Feltont, Christont és a Ferguson-Huestis párost - ha gond van, még van egy deadline, illetve lesznek kivásárolt játékosok most is.

Az OKC-nek azonban kimondva sem csak egy jó szereplés a célja, hanem a bajnoki cím, amihez alakulni kell több embernek, és leginkább majd a sztároknak - nemcsak a most következő idényre, de a franchise elkövetkezendő pár évére nézve is döntő lehet, hogy hogyan viszonyul majd egymáshoz a pályán Westbrook, George és Anthony. Most persze még minden szép és jó, de az biztos nem a média napon meg a nyilatkozatokban fog eldőlni, hogy ebből a keretből nyugati elődöntő lesz, vagy esetleg meg tudják szorongatni a Golden State Warriorst is.

A kulcs idén is Russell Westbrook lesz, akinek most nem egy (Kevin Durant), hanem két sztárral kell megosztozni a labdán. Az, hogy ez Duranttel hogyan sikerült, hozzáállás kérdése. Jártak döntőben anno, voltak két éve nyugati főcsoportdöntőben, alig pár pontra voltak attól, hogy kiejtsék a Warriorst, de egyrészt az nem sikerült, másrészt Durant csak eligazolt utána - ennek pedig a sokszor hangoztatott érvek (puhány/a könnyebb utat kereste) mellett nagyon könnyen lehetett Westbrook is az oka, aki mellett ugyan megvolt a dobásmennyisége, de az irányító sokszor olyankor tekeredett rá a labdára, amikor abszolút nem neki kellett volna, fontos pillanatokban jöttek tőle az emberről eldobott középtávoli tempók, amit teljesen fölösleges volt elvállalnia, és ezt azért nem mindenki nézi csöndben.

Az előző idényhez képest rengeteget kell majd állítania magán, mert 10+ gólpassz ide vagy oda, George-nak és Anthonynak azért nem kifejezetten elég, ha 20-22 mp után kapnak egy dobóhelyzetet - ez Taj Gibsonnak, Adamsnek, Enes Kanternek, Oladipónak, Abrinesnek vagy éppen Domantas Sabonisnak tökéletes volt, Roberson még meg is köszönte, ha nem kapott labdát, de George-ék teljesen más kalibert jelentenek teljesen más játékkal és teljesen más labdaigénnyel. Butaság is lenne beskatulyázni őket sima tripladobóvá, akik majd Westbrook számára nagyobb területet kreálnak - erre a szerepre is használhatóak, de ez így biztosan nem fog működni, ennél lényegesen nagyobb az egója mindkét érkező sztárnak. Kérdés, hogy Westbrook ösztönből (mert most is abból fog játszani), mennyire fogja megérezni, hogy mikor kell neki és mikor kell másnak erőltetnie - a megfelelő egyensúlyon áll vagy bukik ennek a keretnek a sikeressége.

Azt is hozzá kell tenni, hogy George-éknak is fel kell mérnie, ki mellé érkeztek. Westbrook egyértelműen akkor a legjobb, amikor semmilyen fék nincs rajta, megpróbálni is kár visszafogni, ráadásul alapszakasz MVP idény ide vagy oda, egy valamit nem generál sosem: spacinget. George-nak és Anthony-nak kifejezetten kevés területe lehet, ha ők akarnak felállt védelem ellen a fent említett kezdővel egy-egyezni vagy akár kettő-kettőzni, mert Roberson és Westbrook embere csak arra fog figyelni, hova kell majd besegíteni - igaz, azonnal megoldható ez a gond, ha a két kezdőhátvédből valamelyik helyett feljön a pályára Abrines. George-nak egyértelműen akkor kell előlépnie állandó 1A opcióvá, ha Westbrook nincs a pályán, Melónak viszont tőlük függetlenül is Team USA módba kell váltania - nem Nigéria szintű ellenfelek jönnek most szembe, de a válogatottban jelentősen kevesebb labdaérintéssel is tudott dolgozni, nem csoda, hogy jóval hatékonyabban.

Az eredmény mellett a mutatott játék legalább olyan fontos lesz a Thunder számára, mert három ekkora sztárt összecsiszolni egyáltalán nem egyszerű feladat, és messze nem evidencia, hogy ők majd milyen kitűnően fognak egymás mellett működni - mint ahogy azt is teljesen korai kijelenteni, hogy két labda kéne ennek a keretnek. A jövő szempontjából kulcskérdés, mit mutat most a Thunder a pályán, mert a vezetőség minden tőle telhetőt megtett, hogy mindhárom nagyágyú maradni akarjon - mindhárom szabadon igazolhat majd a jövő nyáron akárhova. George már letette a haját, hogy mit sikerült kihozni a keretből Sam Prestinek, Anthony pedig Phil Jackson keze alól jön, ott sem éppen az volt a jellemző, hogy két túlfizetett játékosból, két pickből és két "vagy lesz belőle valami, vagy nem" jellegű fiatalból két sztárt szereznek. George-ék potenciális maradásánál azonban jó eséllyel nem csak ez lesz kulcs, hanem az is, hogy egyrészt milyen eredményt érnek el, másrészt hogy ki mennyire lesz elégedett a szerepével.

Az alapszakasz a kísérletezésé lesz a Thundernél, de a nyugati Top4 a Golden State, a San Antonio Spurs és a Houston Rockets mellett több mint reális számukra. Aztán hogy mi történhet a rájátszásban, ahhoz meg kell nézni, mi lesz a helyzet áprilisban.

Tipp: Nyugat 2-4.

Mi a véleményed?

blog comments powered by Disqus