Kezdetét veszi a 2023-as NBA-nagydöntő

Denver Nuggets – Miami Heat 02:30 (ÉLŐ – Sport 1)

A Denver köszönhetően annak, hogy a lehető legnagyobb különbség volt a keleti és a nyugati döntő terjedelme között, bő egy hét pihenő után lép újra pályára a rájátszásban, miután söpréssel ejtette ki a Los Angeles Lakerst. A Jamesék elleni nyugati döntő azonban nem volt ennyire sima, a négy mérkőzésből háromszor is a végjátékban dőlt el a győztes kiléte, azonban nem lehet elvenni a Denvertől, hogy minden alkalommal képes volt felszívni magát és nem remegtek meg a kezek, fizikális és mentálisan is a LAL fölé tudott nőni, így egy bár első ránézésre sima párharcot, de annál szorosabb mérkőzéseket tudott behúzni, amik komoly tartásról adnak tanúbizonyságot a hazaiak részéről. Nikola Jokics és Jamal Murray párosa az egész playoffban a legjobban és leghatékonyabban működő duó, a szerb center 28-15-12-es tripla-duplát átlagolt az előző körben, ráadásul ezt egészen elképesztő 47%-os kinti hatékonysággal tette. A Denver vezére talán sosem volt ennél jobb formában, sokoldalú játékával bármely csapat védekezését ízeire tudja szedni, úgy is kiemelkedő teljesítménnyel tudja húzni csapatát, ha alig tíz rádobás jut neki egy meccsen, széleskörű eszköztára miatt abszolút az egyik legnagyobb erősségei közé tartozik a nagyfokú alkalmazkodóképessége, amivel egyelőre senki nem tudott mit kezdeni. Murray is pályafutásának legszebb napjait idézi, a Lakers elleni sorozatban a legponterősebb denveri játékos volt, közel 33 pontos átlagát 53%-os mezőnyözéssel és 40% fölötti triplázással tudta összehozni, többször is ő jelentette a különbséget még azokban a percekben is, amikor Jokicsra talált valamiféle megoldást Darvin Ham csapata. A két sztáron kívül is érkeztek azonban értékes teljesítmények, Michael Porter Jr. és Kentavious Caldwell-Pope is 15 pontos átlaggal zavarta haza a Los Angeles-ieket, de Gordonnak és Brown-nak is voltak remek meccsei – ők legalább annyira kellettek ehhez a diadalhoz, mint a sztárpáros.

A Heatnél nagyobb utat senki sem járt be az idei szezonban: miután alig egy negyedre voltak attól a Bulls elleni playin-mérkőzésen, hogy rájátszás nélkül véget érjen a szezonjuk, mindenféle gond nélkül kiejtették a ligaelső Milwaukee-t, az egyre szaporodó sérülések ellenére lehozták a New York elleni párharcot is és 3-0-ra vezettek a szintén a bajnokesélyesek között számon tartott Boston ellen is. Ekkor érkezett el talán az első hullámvölgyük az alapszakasz óta, zsinórban háromszor vereséget szenvedtek, azonban a hetedik, bostoni mérkőzést végig kontroll alatt tartották Butlerék és nem engedték a Celticsnek, hogy történelmet írjanak, így továbbra sincs egy csapat sem a liga történetében, aki 0-3-as hátrányból képes lett volt felállni egy playoff-sorozatban. A Heat vezére egyértelműen Jimmy Butler, aki szívósságával és akaraterejével bármilyen mérkőzést képes egyedül eldönteni. Butler 25 pontot, 7 lepattanót és 6 gólpasszt átlagolt a Boston elleni sorozatban, bár a hatékonyságai kissé behorpadtak, de a Heat nagybetűs csapatként való működése ismét sikerre vezette őket. Főszereplő volt a párharcban az a Caleb Martin is, akit alig másfél éve kitett keretéből a Charlotte Hornets, a tavalyi Boston elleni konferenciadöntőben edzői döntés miatt nem lépett pályára, most azonban legszebb időszakát éli és fel tudott nőni Jimmy Butler zsenijéhez Tatumék ellen. Martin úgy átlagolt közel 20 pontot a kelták ellen, hogy mezőnyből 60, tripláról pedig 49%-kal célzott, ráadásul a hétből csupán az utolsó két mérkőzésen volt kezdő. A Heatet akkor sem lehet leírni ha hét undrafted játékossal a rotációban vágtak neki a rájátszásnak, ezt jól mutatja idei menetelésük is. A kultúrájuk része, hogy a legnehezebb pillanatokban és esélytelenebbként is minden erejükkel próbálnak rácáfolni a kétkedőkre, a csapat minden játékosa alázatos a közös cél elérése miatt, mindenki elfogadja és teljesíti a stáb által rá szabott szerepet, ahogyan tette ezt Kyle Lowry vagy Kevin Love is, de gyakorlatilag ide sorolható bármelyik másik kiegészítőjátékos.

Az, hogy pontosan mi várható a döntőben, ebben a cikkünkben írtunk. Egyelőre nagy kérdés, hogy a Denver hosszú pihenője előny vagy hátrány volt-e számukra: jóval többet tudtak pihenni, készülni (ezt minden bizonnyal mindkét lehetséges ellenfél ellen megtették), viszont annak is megvan az esélye, hogy kijöttek a ritmusból, könnyen elképzelhető, hogy a párharc elején a dobószázalékok is kicsit lejjebb esnek a Lakers elleni sorozatukhoz képest. Ezzel szemben a Heat gyakorlatilag páros lábbal beesik a döntőbe, Bostonból rögtön Denverbe repültek, alig két nap pihenővel máris játsszák az első meccset Butlerék, esetükben az a kérdés, hogy a fáradtság vagy a flowban maradás lesz-e meghatározóbb. 

A Heatnél talán az egyik legingoványosabb talaj a centerposzt, Bam Adebayo az első két remek meccse után teljesen eltűnt a Boston elleni sorozatban, bár védekezésben hozta a tőle elvárt szintet, de Herro és Oladipo nélkül most támadásban is előrébb kellett volna lépnie – ezt nem történt meg, feltűnően passzívan és tanácstalanul játszott, és ha néha agresszívabban is támadta Al Horfordot és a Celtics gyűrűjét, akkor sem ültek a dobásai, rendre rossz megoldásokat választott, ezek egészen biztosan nem fognak beleférni Nikola Jokics ellen. A szerbet védekezésben még talán egy Lakershez hasonló rotálással tudja majd lassítani a Heat zónavédekezése, ugyanakkor számítani kell majd arra, hogy Jokics az ilyen szituációk kipasszolásában kimagaslóan teljesít, így kiemelt figyelmet kell fordítania majd a perimétervédekezésre is a vendégcsapatnak. A párharc és az első mérkőzés esélyese összességében a rájátszás eddig talán legélesebb csapata, a Denver, de a Heat tett már le annyit az asztalra az utóbbi másfél hónapban, hogy ne bocsátkozzunk soha ellenük jóslatokba. Meglátjuk, milyen trendek rajzolódnak ki az első felvonáson, kíváncsian várjuk, hogy mit tud kezdeni Adebayo Jokiccsal, hogy képes lesz-e fenntartani extra formáját a Miami kiegészítőszemélyzete, de a Murray-Butler párbaj is ígéretesnek ígérkezik. 
 

A mérkőzésekhez élőképes stream itt található!