9 éve vétózta meg a liga a Chris Paul-cserét, Dwight Howard 35

December 8-a rendkívül mozgalmas nap volt a liga történetében. 1961. december 8-án például Wilt Chamberlain akkor rekordnak számító 78 pontot ért el 43 leszedett pattanó mellett a Los Angeles Lakers ellen három hosszabbítás után 151-147-re elveszített összecsapáson - ezt szárnyalta túl három hónappal később a 100 pontért, de Kobe Bryant 81-e ellenére továbbra is a dobogón van ez a teljesímény. Érdekesség, hogy ugyanezen az összecsapáson a túloldalon Elgin Baylor 63 egységig jutott - először a liga történetében két ellenfél egyazon mérkőzésen jutott 50 pont fölé. Chamberlain Richie Guerinnel is megtette ezt, majd Chamberlain és Baylor megismételték ezt majdnem napra pontosan egy évvel az első ilyen meccsük után, végül 38 évnyi szünetet követően Kobe és Antawn Jamison  produkáltak ilyen teljesítményt egy mérkőzésen.

Chamberlain a Philadelphia Warriors színeiben érte el az előbb említett 78 pontot, és egy másik, már San Francisco Warriors legenda is december 8-án érezte leginkább a gyűrűt - Rick Barry 1966. december 8-án, illetve ABA-s "kiruccanását" követően, 1973. december 8-án is 50-50 pontot jegyzett.

Két emlékezetes büntetőrekord fűződik ehhez a naphoz. 1992. december 8-án az Atlanta Hawks 123-114-re verte a kétszeres címvédő Chicago Bulls együttesét, Dominique Wilkins pedig 42 pontot szerzett. A találkozó azonban nem erről marad híres, hanem arról, hogy "The Human Highlight Film" 23 büntetőjéből mind a 23-at értékesítette. Soha senki nem dobott be ennél több egypontost egy meccsen úgy, hogy ne hibázott volna legalább egyszer (legalábbis az alapszakaszban) egészen tavalyig: James Harden döntötte meg 1-gyel ezt a csúcsot - a 2011-es rájátszásban Dirk Nowitzki az Oklahoma City Thunder elleni párharc első találkozóján 24/24 volt a vonalról. A mérkőzés után 'Nique elmondta, hogy azt tudta meccs közben is, hogy nem hibázott, csak azt nem, hogy ennyiszer dobhatott.

A másik csúcsot Shaquille O'Neal hozta 2000. december 8-án, amikor a Seattle SuperSonics elleni 103-95-re elveszített találkozón 0/11 volt a vonalról - soha senki nem hagyott ki ennyi próbálkozást a vonalról egy találkozón úgy, hogy egyetlen egyszer sem talált be. Shaq egyébként Wilt 40 éves rekordját "szárnyalta túl": Chamberlain 1960. november 4-én 0/10 volt büntetőből.
 

Két lockoutos hír is ehhez a naphoz köthető. 1998. december 8-án jelentették be, hogy elmarad az 1999-es All-Star gála, először a liga történetében. A 49. All-Star hétvége Philadelphiában lett volna, kárpótlásul a város megkapta a 2002-es rendezés jogát.

Kilenc évvel ezelőtt, 2011. december 8-án azonban örömteli hírt kaptunk, hiszen ekkor jelentették be, hogy a Játékosok Szakszervezete és az NBA megállapodtak az új kollektív szerződésről, így véget ért a liga történetének leghosszabb "munkaszüneti időszaka", 161 nap után sikerült újraindítani az NBA-t.

Ez a második lockout és 2011. december 8-a azért nem múlt el botrány nélkül, ekkor törölte ugyanis a liga azt a megegyezést, amelyet a New Orleans Hornets, a Houston Rockets és a Los Angeles Lakers kötöttek egymással, ez volt a Chris Paul, Pau Gasol, Lamar Odom-féle csere. A meghiúsult tranzakcióról bővebben írtunk már néhány éve, ezen a linken olvashattok róla. Soha korábban nem volt erre precedens, de arra sem, hogy a liga egy csapat tulajdonosa lett volna, így pedig jogában állt a Board of Governorsnak, tehát a tulajdonosoknak tiltakozni, Sternnek pedig bármire nemet mondani.

Na de mi lett volna, ha engedik a cserét? Bill Simmons pár éve fejtegette ezt:

 

Az utolsó "csomagban" pedig egy karrier kezdete és egynek a vége az, ami december 8-áról híres, bár tényszerűen ez egyiknél sem teljesen pontos. 1999. december 8-án a Houston Rockets a Philadelphia 76ersszel találkozott, Charles Barkley pedig egy blokkolási kísérleténél nagyon súlyos térdsérülést szedett össze. Sir Charles, akit minden idők egyik legjobb erőcsatárának tartanak, az alapszakasz utolsó meccsén, 2000. április 14-én ugyan még kapott 6 percet a Vancouver Grizzlies ellen, ám pályafutásának lényegi része a Sixers ellen le is zárult, ott dőlt el, hogy visszavonul.

14 évvel korábban azonban egy másik karrier vette kezdetét, 1985. december 8-án született ugyanis Dwight Howard. A 2004-es 1/1-es összesen 5-ször volt a legjobb lepattanózó a ligában lehúzott első 11 teljes idénye alatt, kétszer volt blokkirály, és háromszor (2008/09, 2009/10, 2010/11) az Év Legjobb Védője díjat is hazavihette - négyszer volt egyébként All-Defensive első és egyszer a második csapat tagja, ennek a korszaknak az egyik, ha nem a legjobb védőjének tekinthetjük a magasembereknél. Bár támadásban sosem volt képzett, inkább a fizikumából, alley-oopokból és a támadópattanók utáni helyzetekből élt (hiába dolgozott együtt Hakeem Olajuwonnal), az All-NBA első csapatnak így is 5-ször volt tagja, egyszer a második ötösbe választották, kétszer pedig a harmadikba.

Vezetésével az Orlando Magic egyszer döntőt játszhatott, ám a végső sikert nem tudták behúzni, majd a Dwightmare alatt kisírta, hogy cseréljék nagyobb piacra, így 2012 nyarán a Los Angeles Lakershez került, azóta pedig rengeteg romlott a megítélese. Súlyos gondja volt hátával, vállával, majd később térdével is, sokkal több csapatsikert pedig a nagyobb nevű együtteseknél sem ért el. A Lakersnél nagyot bukott az egész csapattal együtt, így a 2013-as szabadügynök piacon a Houston Rocketshez távozott, ahol legalább egy nyugati döntőig vitte 2015-ben.

2016 nyarán az Atlanta Hawkshoz szerződött, de az a kaland nem jött be. A Charlotte Hornetshez cserélték, ahol nem voltak rossz mutatói (16.6 pont, 12.5 pattanó), de lényegében a semmiért (Timofey Mozgov, Hamidou Diallo, 2021-es második körös, készpénz) küldték tovább onnan is a Brooklyn Netshez, amely egyáltalán nem tartott rá igényt. A Washington Wizardshoz írt alá 2018-ban, de rengeteget volt sérült, alig játszott a fővárosiaknál, akik 2019-ben továbbcserélték a Memphis Grizzlieshez, majd egy kivásárlást követően visszament a Lakershez.

Az aranysárga-liláknál aztán újra igazán hasznosan kosarazott, orlandói karrierje óta talán először, és tevékeny részese volt annak, hogy a Lakers visszatért a csúcsra - megnyerte első bajnoki címét a gárdával. Idén télen aztán megint alkotott - instagramon már bejelentette, hogy marad a Lakersnél, pár perccel később levette az írást, újabb pár óra elteltével pedig aláírt a Philadelphia Sixershez - itt kezdi meg a most következő idényt! Isten éltesse sokáig!