Aki minden nyerhetőt kétszer is megnyert!

Tudtuk, hogy nem teljesen egészséges, és tisztában voltunk, vele, illetve nélküle mennyit is ér az USK Praha játékereje. Úgy, hogy csak egy félidőt játszott Valenciában, nyerni tudott a prágai együttes idegenben, nélküle viszont simán kikapott otthon a Jekatyerinburgtól. DeLisha Milton-Jones-t Győrben combhajlító izmának sérülése parancsolta az oldalvonalon kívülre. Más sérült játékos talán otthon marad kezeltetni, kúráltatni sérülését. Vagy ha el is utazik a csapattal, civilben figyel mindent. A 38. évében járó amerikai azonban nem más játékos - ő DeLisha Milton-Jones. Ebben az élsportolóként már élemedettnek is nevezhető életkorban, az ő "pedigréjével" - kétszeres olimpiai és világbajnok, kétszeres WNBA és ugyancsak kétszeres Euroliga győztes - erre semmi szüksége nem lett volna, mégis a meccs előtt, s az első félidőben alávetette magát egy rehabilitációs szakember "szekatúrájának".
Végezte a különböző gyakorlatokat, amelyek mielőbbi visszatérését segíthetik, s a végén az izzadtságcseppek is megjelentek a homlokán. Különösen annak tudatában,ki is ő, s mi mindent elért, volt óriási élmény figyelni, hogy néha szenvedve is, de maximáis odaadással, koncentrálással edzett. Időnként azért abbahagyta. Időnként, azaz időkéréseknél. Akkor ő is odament, meghallgatta az edző szavait, bár nem játszott, érzékeltette társaival: hozzájuk tartozik. Amit Győrben volt szerencsém megfigyelni, így foglalható össze: alázat a sportág és a csapat iránt. Valószínűleg ettől lett DeLisha Milton - Jones az, aki...

Az pedig már csak "hab a tortán", hogy a bajnoknő a győri mérkőzés előtt készséggel, mosolyogva adott interjút honlapunknak.

- Rengeteg díjat, címet, trófeát nyert, melyikre, melyekre a legbüszkébb?

- Egyértelmű: a Sydneyben és a Pekingben az amerikai válogatottal nyert két olimpiai aranyéremre.  WNBA és Euroliga minden évben van, az olimpia viszont a világ sportjának a csúcseseménye, na, ott nyerni a csúcsra jutni, az az igazi győzelem.

- Sydney és Peking között volt egy olimpia Athénban is, az hogy maradt ki?

- Tagja votlam a keretnek, de egy hónappal a játékok előtt súlyosan megsérültem, eltört a lábam, így nem vehettem részt az athéni olimpián.

- Jövőre Londonban pótolhatná...

- Nem, nem, tizenöt éven át játszottam a válogatottban, egyrészt elég volt, másrészt van elég fiatal, jóképességű játékos, akiknek révén folytatódhat az amerikai válogatott sikersorozata.

- Önöknél generációváltás zajlik a női kosárlabdában, s már lassan Diana Taurasi is "nagy öregnek" számít. Mit gondol, melyik korosztály a jobb, az öné, amelyben Lisa Leslie volt a talán legkiemelkedőbb egyéniség, vagy amely most szerepel, vagy a közeljövőben fog amerikai színekben?

- Biztos, hogy elfogult vagyok a saját generációmmal, de szerintem az jobb csapat volt, mint amely most játszik. A ma huszonhárom és harminc év közötti, a válogatottban szereplő játékosok, gondolok itt elsősorban Taurasi mellett Angel McCoughtry-re, vagy Tina Charles-ra fizikai képességek terén egészen kivételesek, és a játék egyre inkább az ilyen képességek érvényesülésének irányába tolódik el. Ugyanakkor azt kell mondjam, a mi korosztályunk taktikailag, csapatjáték tekintetében jobbnak tűnt. Úgy gondolom, a mi generációnkban játszók kevésbé voltak kiemelkedő egyéniségek, s inkább tartották elsődlegesnek a csapat érdekét, mint a mostani keret tagjai. Ezzel együtt szurkolok nekik, hogy sikeresek legyenek.

- Jól tudjuk, hogy edzősködött is, méghozzá férfi csapatnál?

- Így van, az ABA-Ligában szereplő Los Angeles Stars csapatánál, ahol másodedzőként kezdtem, de a vezetőedzőtől megvált a csapat, s én kerültem a helyére Abban a csapatban egyébként a férjem is a játékosom volt. 

- Nem volt ebből nézeteltérés otthon?

- Nem, a "munkát" soha nem vittük haza, a csarnkban edző voltam, otthon pedig feleség.

- Ez az edzősködés adott valami pluszt, valami többletet önnek?

- Adott,méghozzá nagyon sokat. Egy egészen más oldaláról is megismerhettem a kosárlabdát, és ennek révén sokmindent át is értékeltem magamban. Ekkor értettem meg például az edzők szenvedélyességét, ami játékosként nem is mindig teszett. De azzal, hogy edzősködtem is, már egyértelmű, az edzők a szenvedélyességükkel a játékosokból akarják a lehető legtöbbet kihozni a győzelem megszerzése érdekében.

- Ezek szerint elképzelhető, hogy játékos pályafutása befejezése után is edzősködni fog?

- Igen, szeretnék.

- Ha már Los Angelesben él, férfi csapatnál dolgozott, netán a Lakers kispadja érdekelné?

- Jó vicc...de komolyra fordítva a szót, inkább férfi, mint  női csapat edzőjeként tudnám magam elképzelni. Nagyon kemény edző lennék, mi nők pedig érzékenyebbek vagyunk, mint a férfiak...
 
Névjegy: DeLisha Milton-Jones 
Született: 1974. 09. 11
Legjobb eredményei.
Olimpiai bajnok: 2000 (Sydney), 2008 (Peking)
Világbajnok: 1998 (Németország), 2002 (Kína)
Euroliga-győztes: 2002-2003 (Jekatyerinburg), 2005-2006 (Gambrinus Brno)
WNBA-győztes: Los Angeles Sparks (2001, 2002)


Mi a véleményed?

blog comments powered by Disqus