Honleányok: Interjú Fűrész Diával
Ha valaki megkérdezné mi jut eszembe Sopron városáról - alföldi gyerek és nem túl tapasztalt országjáró lévén - annyit mondanék: a hűség városa, sörgyár, kosárlabda. Igen, kosárlabda, hiszen a női kosarasok a magyar sporttársadalmon kívül Európa szerte is régóta elismertnek számítanak. Rendszeresen résztvevői az Euroliga csoportkör küzdelmeinek és a honi bajnokságban is rendre maradandót alkotnak. Káprázatosan kezdték az idei év kiírásait is így nem volt kérdés, hogy a már megszokott Honleányok interjú sorozat egy soproni kiválósággal, Fűrész Diával folytatódjon.
Először is gratulálok a kiváló szezonkezdethez! A bajnokságban nyolc győzelem már a tiétek és az Euroligában is sikerült nagy arányban nyerni. Minek köszönhető az eddigi eredmény?
Köszönöm a csapat nevében! Sikerült győzelemmel kezdenünk az Euroliga-sorozatot, amit fontosnak tartok. Könnyebb lett a Tarbes elleni mérkőzés, mint amit vártunk, az Orenburg elleni találkozót viszont a hosszabbításban vesztettük el. A bajnokságban még nem játszottunk igazán erős csapat ellen, így ott kötelező győzelmeket arattunk.
Majd ismét egy lehengerlő győzelem a CCC Polkowice ellen...
Óriási volt a tét a továbbjutás szempontjából, hiszen mindkét csapat egy-egy győzelemmel állt a mérkőzés előtt. Egy esetleges hazai vereséggel jelentősen csökkentek volna a továbbjutási esélyeink. Lendületesen kezdődött a mérkőzés, de a második játékrészben már 15 ponttal is vezettünk a negyedik negyedben pedig egy 9-2-es rohanással biztosítottuk be győzelmünket.
Miben különbözik az idei csapat a tavalyitól?
Sok dologban nem, az alap koncepció változatlan Sopronban: egységes a csapat. Az új emberek nagyszerűen beilleszkedtek, mindenki tudja mi a feladata. Látva a tavalyi év sikereit, ez talán a legfontosabb dolog, remélem legalább olyan remek évet zárunk, mint a tavalyi.
Mi a csapat célja idén a bajnokságban és a nemzetközi porondon?
Az előbbi válaszomból már kiderül, hogy mindenképp szeretnénk megvédeni a két elsőségünket a hazai porondon. Az Euroligában nehéz jósolni, úgy érzem, képesek lehetünk jó helyen továbbjutni a csoportból, de ehhez sok szerencse kell, pl. hogy a sérülések elkerüljenek minket.
Mit gondolsz, kik lesznek idén külföldön és itthon a legfőbb riválisaitok?
Itthon a Győr, és Pécs ellen várok kemény csatákat, de erős lesz a Zalaegerszeg és szerintem a Fradi is. Az EL csoportkörben minden meccsünk nagyon nehéz lesz, a Fenerbahce és a címvédő Salamanca a 2 favorit, de szerintem a 7 csapatból 6 bármelyike odaérhet az öt továbbjutó helyre.
Milyen szerepet szán neked edződ Székely Norbert?
Úgy gondolom nagyobb szerepem lesz, mint a tavalyi évben, amit szeretnék meghálálni. Többet játszom irányító poszton, ami még nagyobb felelősséggel jár.
Az a célom, hogy egy nagyon eredményes szezont zárjak, mind csapat szinten, mind pedig egyénileg.
Hol és hogyan kezdtél kosarazni?
8 évesen először atletizálni kezdtem, de már akkor is szerettem volna kipróbálni magam valami labdajátékban. Amikor elindult az általános iskolámban a kosaras edzés, oda is elmentem. Néhány alkalom után aztán átirányítottak a Kecskemét KC-hez, ahol komolyabb szakmai munka folyt. Egy darabig együtt űztem a két sportot, volt olyan, hogy a kosáredzés után az öltöző helyett a futópályára indultam. Egy év után, amikor már mindkettő versenyszerűen ment, választanom kellett, és én a monotonabb atlétika helyett a kosárlabdát választottam.
Kinek köszönhetsz a legtöbbet?
Sok edző keze alatt dolgoztam a klubcsapataimban és a különböző válogatottaknál is. Mindenkitől tanultam valami újat, de ha mégis egy embert ki kellene emelnem, ő Adamik Ferenc lenne. Attól a pillanattól kezdve, hogy elkezdtem kosárlabdázni, a kecskeméti éveim alatt végig ő egyengette az utam.
Hogyan lettél a Sopron felnőtt csapatának tagja?
Ez egy hosszú évekre visszamenő történet, amely a dolgok alakulása folytán tavaly realizálódott. De klubunk stábjával már volt szerencsém kb. 10 éve egy utánpótlás válogatottnál együtt dolgozni, így régi az ismertség.
Mi az, amiben leginkább fejlődnöd kell még?
Sok mindenben, úgy tudnám megfogalmazni, hogy az lenne a legjobb, ha mindenben tudnék még fejlődni. Szerencsére Sopronban ehhez minden adott! Soproni kosarasként mindig nagy az elvárás.
Mivel töltöd a szabadidőd? Mivel kapcsolódsz ki, amikor épp nem a pályán vagy?
Igyekszem minél többet a férjemmel lenni, aki Szombathelyen dolgozik, így szerencsére sokat látjuk egymást. Szabadnapokon pedig megyünk haza együtt a szüleimhez Kecskemétre. Mivel nagyon jó közösséget alkotunk a csapatban, így szabadidőm maradék részét a lányokkal töltöm, akikkel mindig találunk valami jó programot.
Köszönjük a beszélgetést!
fotó: Tóth Zsombor