Női válogatott: 35 percig tartott az erő
Második meccsét játszotta le Kínában női válogatottunk. Farkas Sándor együttesének játéka tovább javult, sokáig vezetett is a csapat, amelyben ezúttal több kiemelkedő egyéni teljesítmény is akadt. A hajrában azonban az amerikai egyetemi válogatott magassági és súlyfölénye révén felőrölte csapatunk ellenállását.
Amerikai egyetemi válogatott - Magyarország 98-86 (24-25, 21-25, 22-16, 31-20)
Farkas Sándor szövetségi kapitány honlapunk érdeklődésére elmondta, játékban ismét nagyon sokat lépett előre a csapat - lelkileg viszont vissza. Vissza, mert nagyon akartak nyerni a játékosok és remekül is játszottak. Most már többen is felkerültek a "tízes" listára, azaz többen is 10 pont fölött teljesítettek. A palánkok alatt nyomasztó magassági és erőfölényben lévő amerikaiak a lepattanóharcot 59-27-re nyerték. A szünetben a mieink vezettek, s a záró szakasz közepén is még "egál" volt a meccs. A végén szinte addig próbálkoztak - rendre visszaszerezve a lepattanókat a mi palánkunk alatt, amíg kosarakat nem szereztek. Hogy ilyen jó és hatékony támadójátékkal sem sikerült nyerni, érthetően szomorúvá tette a társaságot s a kapitányt, de amint Farkas Sándor fogalmazott, az lenne a baj, ha ezt nem így élnék meg. A meccs elején Honti Katának belekaptak a szemébe az amerikaiak. A csapatkapitány jelezte, tudja folytatni a játékot, jól is kosarazott, de a holnapi meccset valószínűleg kihagyja. Az ellenfél játékerejéről egyébként annyit mondott a magyar kapitány, hogy az amerikai együttes -amelyben az egyetemet nemrég befejező játékosok szerepeltek - első 7-8 játékosa legyen akár irányító, mezőnyember vagy center, a magyar Euroliga-csapatok meghatározó játékosa lehetne játéktudása, fizikai képességei alapján.
Farkas Sándor szövetségi kapitány honlapunk érdeklődésére elmondta, játékban ismét nagyon sokat lépett előre a csapat - lelkileg viszont vissza. Vissza, mert nagyon akartak nyerni a játékosok és remekül is játszottak. Most már többen is felkerültek a "tízes" listára, azaz többen is 10 pont fölött teljesítettek. A palánkok alatt nyomasztó magassági és erőfölényben lévő amerikaiak a lepattanóharcot 59-27-re nyerték. A szünetben a mieink vezettek, s a záró szakasz közepén is még "egál" volt a meccs. A végén szinte addig próbálkoztak - rendre visszaszerezve a lepattanókat a mi palánkunk alatt, amíg kosarakat nem szereztek. Hogy ilyen jó és hatékony támadójátékkal sem sikerült nyerni, érthetően szomorúvá tette a társaságot s a kapitányt, de amint Farkas Sándor fogalmazott, az lenne a baj, ha ezt nem így élnék meg. A meccs elején Honti Katának belekaptak a szemébe az amerikaiak. A csapatkapitány jelezte, tudja folytatni a játékot, jól is kosarazott, de a holnapi meccset valószínűleg kihagyja. Az ellenfél játékerejéről egyébként annyit mondott a magyar kapitány, hogy az amerikai együttes -amelyben az egyetemet nemrég befejező játékosok szerepeltek - első 7-8 játékosa legyen akár irányító, mezőnyember vagy center, a magyar Euroliga-csapatok meghatározó játékosa lehetne játéktudása, fizikai képességei alapján.
Magyarország: Szalay 6, Honti 16/6, Sarok 1, Laklóth, Krivacsevics 22. Cs: Czank 2, Raksányi 5/3, Bozóki 6, Ruják 3/3,Bálint 14/9, Rasheed 17/9