A Csata vár a nemzetközi indulás jogára

fotó, slide: Szilágyi Dénes - NKE-FCSM Csata

Az NKE-FCSM Csata vezetőedzőjeként elmondhatod, hogy igen jelentősen előre tudtatok lépni a csapattal ebben, a végül idő előtt véget ért szezonban, melyben végig a legjobb négy között álltatok az alapszakaszban és bejutottatok a Magyar Kupa nyolcasdöntőjébe is. Noha csonka szezonról beszélhetünk, összességében hogyan értékeled, mennyire sikerült megvalósítanotok az évad indulása előtt kitűzött célokat?

Úgy indultunk neki ennek az évadnak, hogy a tavalyi szezonhoz képest szeretnénk előre lépni és valami olyan célt kitűzni, ami reális. Ehhez mérten igyekeztünk megerősíteni a játékoskeretet. Azt határoztuk meg, hogy az első hatban végezzen a csapat - a rájátszás után is, de már az alapszakasz során is. Ahogy jöttek az eredmények, ez úgy módosult, hogy szerettük volna megtartani az első négy pozíciót az alapszakasz végére, hogy meglegyen az első körben a pályaelőny a negyeddöntős párharcra, amit ha megnyerünk, akkor meg is van a nemzetközi kupaszereplésre jogosító helyezés. Szerintem végig irreálisan jól, az elvárásoknál feljebb teljesített a gárda. A második-harmadik-negyed pozíciókat tartottuk az alapidény végéig és hat fordulóval a vége előtt látszott, hogy onnantól bármit is csinálunk, benn maradunk az első négyben. Úgy vélem, maximálisan sikerült teljesíteni a kitűzött célt, még annak tudatában is, hogy nem lehetett befejezni az idényt. Lement a 22-ből 21 teljes bajnoki forduló az alapszakaszból, a főbb pozíciók az élmezőnyben eldőltek már, csak néhány meccset nem lehetett lejátszani az alapszakaszból, gyakorlatilag lement az egész és mi egyetlen mérkőzést leszámítva játszottunk mindenkivel oda-vissza. Szerintem a maximumot kihoztuk a csapatból és ezzel a játékoskerettel, ami a második legfiatalabb volt a teljes mezőnyben a Vasas Akadémiáé után. Gyakorlatilag tapasztalatlan, rutintalan játékosokkal sikerült ezt a teljesítményt hozni, ráadásul kiegyensúlyozottan. Persze, volt nekünk is egy botlásunk a TFSE-MTK ellen hazai pályán, de érdemi hullámvölgy nélkül meneteltünk, jött a szünet és utána elkaptuk javításként a Diósgyőrt. Nem törte meg tehát semmilyen negatív hullám a szezonunkat, ami sikeres volt, hiszen elértük a céljainkat a lejátszott meccseket alapul véve.

Azt már többször is kinyilvánította a klub, hogy szeretnétek nemzetközi kupás helyen végezni és indulni egy rangos európai kupasorozatban a jövő szezonban. A mostani jogi helyzetben mit tudtok arról, hogy ez lehetséges-e? Mit kommunikált, ha kommunikált (már) felétek ezzel kapcsolatosan a sportági szövetség?

Ez egy nehéz kérdés, mert még mi sem tudjuk, hogy mi lesz, hivatalos döntés ez idáig nem is született. Megvan a saját véleményem, ugyanis nem nem kevés energiát és pénzt áldozott, valamint szakmai munkát, játékoskiválasztást és tehetséggondozást hajtott végre az egyesület és nem gondolnám ennek fényében, hogy megfelelő döntés lenne, ha semmibe lenne véve a 2019/20-as idény. Egyszerűen a tények ismeretében nem lenne jó döntés, ha ez így történne. Mondom ezt úgy, hogy majdnem az egész alapszakasz lement, ami alapján akár eredményt hirdetni is lehetne, amit még ebben a formában nem tett meg az MKOSZ, de nincsen ezzel probléma. Ha rajtam múlt volna, én hirdettem volna végeredményt is, de az biztosan nem megoldás, hogy a pályán elért eredményeket nem vesszük figyelembe. Bízom is benne, hogy részesei lehetünk egy nemzetközi szereplésnek így, hogy a pályán elért eredmények alapján végig a legjobb négy között voltunk.

Egy ilyen szituációban mennyire lehet, illetve kell a jövő csapatát tervezni, építeni? Hogyan van erre módotok, ha van egyáltalán?

Ha engem kérdezel, nekem, mint fiatal, ambiciózus edzőnek az van a fejemben, hogy minden nap építeném a csapatomat, dolgozni szeretnék. Dolgoztam is már azon sokat, hogy a játékosokat kiválasszam és azokra a pozíciókra, melyeken hiányzik és szükséges is új ember, oda legyenek is opcióink. A terv és az ötlet megvan a fejemben. Nyilván nagyon nehéz, mert nem csak az én filozófiám és az én elhatározásom dönt, hanem nagyban függ ez az a klub lehetőségeinek alakulásától, valamint a sajnálatos vírushelyzettől is, hiszen ez is befolyásoló tényező lehet lényegébe véve akármiben jelenleg. Meg kell várni, hogy lesz-e elég anyagi keret arra, hogy amit én elterveztem, kivitelezhető is legyen egyben vagy teljesen más koncepció után kell nézni, egyelőre várakozó állásponton vagyunk és én is csak remélni tudom, hogy minél hamarabb rendelkezésemre állnak azok az infók, amik alapján tudunk majd lépni is.

Miként lehetséges két olyan szempontot egyszerre figyelembe venni és egyben következetesen komolyan is venni, mint hogy a fiatal, nagyrészt saját nevelésű játékosokat is fel-, illetve beépítése egy edzői stáb, valamint eközben jelentősen előre is tudjon lépni az adott gárda eredményességileg?

Ez egy olyan témakör, melyről nem csak ezen a platformon érdemes beszélni, de szerintem nyilvános diskurzusokat is lehetne, illetve kellene folytatni. A mi esetünkben azt mondhatom, hogy ebben az évadban a fiatal Radócz Fannit leszámítva - aki egyébként a Csata játékosaként ütötte le a labdát először az NB I/A-ban - csak saját nevelésű magyar játékosunk volt, illetve Emma Cannont levéve csak tapasztalatlan külföldiekkel álltunk fel. Annak a balanssza, hogy ők játsszanak, beépüljenek, fejlődjenek és még eredményes is legyen a csapat, az egy nagyon nehéz kérdés. Mi ehhez képest igen jól teljesítettünk eredményességben és megvolt ennek az egyensúlya. Játszottak sokat a fiatalok és hoztuk is a célokat. Nyilván mindig mindent lehet jobban is csinálni, még profibbá válni ebben, de az borzasztó fontos, hogy megbeszéljük és más véleményeket is meghallgassunk annak kapcsán, hogyan is gondolják mások ennek a folyamatnak a levezénylését, mert az talán a legnehezebb női és férfi vonalon egyaránt.

Ha össze kéne foglalnod pár mondatban, hol tart most az a projekt, hogy az évtizedek óta tradicionálisan erős utánpótlás-nevelő műhely, a Csata DSE valóban a gerincét adhassa egy, akár nemzetközi szinten is eredményes, itthon pedig éremesélyes gárdának? Illetve hova fokozható még ez a következő 3-5 évben, mik a következő lépések ebben a folyamatban?

Nagyon régóta dolgozik ez az egyesület, mint utánpótlás nevelő műhely, rendkívül sikeresen, számomra külön büszkeség, hogy édesapám és édesanyám révén. Ezt igen közelről látom kiskorom óta és nyolc évvel ezelőtt szálltam be edzőként, akkor kezdtem itt dolgozni. Akkor volt egy idea a fejemben, azaz, hogy hova szeretném, ha eljutna a klub és én magam, hova szeretnék fejlődni. Az egyik nagy kérdés az volt, hogy ezt a saját anyaegyesületen belül meg tudjuk-e valósítani. Ezt a szamárlétrát elkezdtük megmászni és tényleg minden évben lépett előre az egyesület egészen addig, hogy lett egy NB I/B-s csapatunk. Onnan indult ez az egész, hogy megfogalmazódott bennünk, hogy feljutásért szeretnénk játszani és ez sikerült is. Amikor anyagilag és infrastrukturálisan készen állt erre a klub, akkor A-csoportba is jutott az elvégzett munka gyümölcseként. A gárda már újoncként is rájátszásba jutott, teljesen tapasztalatlan edzői stábbal és rengeteg fiatal játékossal, gyakorlatilag mindenkinek új volt ez az egész helyzet a klubon belül és onnan is szintet tudtunk lépni idénre, mivel meghatározó gárda voltunk ebben az idényben az NB I/A-ban és néha már élcsapatként vagy nagycsapatként aposztrofáltak bennünket, amit nagyon jó volt hallani, nekem személy szerint is, óriási dolog ez. Fel kellett ezt dolgoznia mindenkinek és ennek megfelelően kellett továbbhaladnunk. Éremesélyes csapattá fejlődtünk, de reális elvárás nem lett volna az éremszerzés a gárdával szemben ebben a kiírásban, de a következő évadban még inkább szeretnénk előre lépni, ha lesz erre lehetőségünk. A magyar játékosaink tapasztaltabbak lettek, igyekszünk még jobb csapatot felépíteni, hogy valóban éremesélyesek legyünk és ezzel párhuzamosan a nemzetközi kupában érdemi tapasztalatot szerezni  - ez igaz ránk, edzőkre is és a játékosokra is. Lépésről lépésre próbálunk haladni és az ötödik évnek a végére - ezt a B-csoportos feljutó szezontól számoljuk, tehát ez volt a 3. idény ebben a periódusban - egy bajnoki döntőt játszó gárdát kialakítani. Ez az én vízióm, én azért dolgozom szakmai oldalon, hogy ezt a tervet végig tudjuk vinni. 

Azt látni kell, hogy a rotációs lehetőségeink elég szűkek voltak idén és ha belemegyünk egy kettős terhelést jelentő szezonba, akkor alsó hangon kettő, de inkább három további játékosra szükségünk van. Ennyi fiatallal szinte lehetetlen nekivágni, így szükségünk van tapasztaltabb, rutinosabb játékosokra, hogy ők is fejlődni tudjanak tovább és az edzés minősége se csökkenjen. Nagyon fontos, hogy milyen a tréningeken elvégzett munka és milyen mélységű, valamint minőségű a rotáció, hiszen fel akarunk nőni a nemzetközi szinthez és a ténylegesen top magyar csapatokhoz. Ám egyúttal nem borulhat fel az egyensúly a magyar játékosok beépítését tekintve sem, továbbra is szem előtt lesz a fiatalok beintegrálása és fejlesztése. Meg fogják látni az emberek, hogy mire, hogyan használjuk majd a magyar bajnoki meccseinket, ha tudunk nemzetközi sorozatban is indulni. Az egyiket fejlődés szempontjából fel lehet használni, elsősorban a magyar játékosok fejlesztése miatt, úgy, hogy az eredményesség se sérüljön érdemben. 

Noha titeket ez direkt módon nem érint, mégis tudjuk, hogy az NB I/A-ban kérdéses, hogy mekkora létszámmal rajtol el a mezőny a jövő idényben. Kieső nem lesz a kialakult helyzet miatt a szövetség döntése értelmében, de létszámbővítés esetén lehet akár feljutó is - amennyiben az MKOSZ úgy határoz. Hogy látod ezt a kérdést, miért lenne jó vagy nem jó, ha 13 vagy akár 14 csapattal startolna el a női A-csoport 2020/21-ben?

Azzal totálisan egyetértek, hogy nincs kieső, ebben a szituációban nem lehetett megtenni, hogy a play-out lejátszása nélkül ítélet szülessen, így ez egy jó döntés szerintem. A saját helyzetünk miatt is azt mondhatom, hogy legyen feljutó, hiszen mi is rendkívül nagy energiákat mozgósítottunk annak érdekében, hogy elérjük a céljainkat, ahogy a feljutni akaró csapatok is - mind férfi, mind pedig női vonalon. Én nem tartanám negatív dolognak éppen emiatt, hogy akik élen vagy feljutó helyen álltak a bajnokság berekesztésénél, azok egy MKOSZ által kibővített élvonalbeli bajnokságban el tudjanak indulni 2020/21-ben. Legyen akár nem egy, hanem több kieső jövőre, ha hosszabb távon vissza szeretnék állítani az eddig megszokott a létszámot, de nem sérülhet a lejjebbi ligákban jól teljesítő klubok érdeke sem az én véleményem szerint. Meg kell adni a lehetőséget nekik is a fellépésre és az indulásra jövőre egy ligával feljebb. Én itt minden osztályról beszélek, férfi és női vonalon egyaránt. 

Jelenleg teljesen bizonytalan, hogy mikor tarthatja meg következő kollektív csapatedzését a gárda - ahogy ez igaz minden magyarországi klubra és a világ legtöbb alakulatára. Hogyan lehet sportszakmailag áthidalni egy ilyen, várhatóan több hónapos időszakot? Milyen, erre az időszakra specializált munkával igyekeztek tartani a játékosok sportformáját, esetleg fejleszteni őket egyénileg? 

Ez most egy totális krízis, amire senki sem volt felkészülve és ez úgy jött, mint egy villámcsapás, beszorult mindenki a négy fal közé. Nem egyszerű a szituáció, de szerencsére egy olyan stábbal dolgozhatunk, melyben van egy magasan kvalifikált erőnléti edző, Horváth Balázs, aki mindent megtesz annak érdekében, hogy olyan feladatokat kaphassanak a játékosaink, amelyeket otthon el tudnak végezni és ez által folyamatosan kondicionálva legyenek, napi szinten. Aki teheti és megadatik neki, hogy otthon vagy benti vagy kinti körülmények között kosarazhat is, azoknak pedig mi igyekszünk olyan technikai vagy dobófeladatokkal segíteni, melyeket el tudnak végezni ilyen körülmények között, de ilyenkor mindenki elsősorban arra koncentrál, hogy átvészelje ezt az időszakot. Legfőképp úgy, hogy maradjon mindenki egészséges, hiszen beszélhetünk a kosárlabdáról, de elsősorban legyünk mind rendben egészségileg. Minél kevesebb beteggel és vírusfertőzöttel szeretné megúszni mindenki ezt az időszakot.

 

A magyar kosárlabdáról szóló cikkeink elkészülését a PEAK Sport Magyarország támogatta.