Az Európa-kupa lehet a felemelkedés záloga

Jó szereplés nemzetközi porondon

- Amíg nemzetközi színtéren szerepelt, helytállt, jól teljesített a csapat, hiszen túlélte az Euroliga csoportkörét a Közép-európai Ligában pedig második lett. Egyetért ezzel?

-  Igen, de ebben az időszakban is nagyon sok nehézségünk volt, de ezeken ekkor még többé-kevésbé úrrá tudtunk lenni. A két amerikai játékos napokkal a szezon előtt "esett be" hozzánk, egyikük sérülten, aztán felépült majd újra megsérült. Ennek ellenére összeállt ugyan a játék, voltak bravúrjaink Madridban, Montpellier-ben, ám akadtak időszakok, amikor akadozott a játék, voltak homokszemek a gépezetben, gondolok itt elsősorban a somorjai, a Diósgyőr elleni hazai, és a pécsi Közép-európai Liga, valamint a brnói Euroliga meccsünkre.

- Hazai fronton előbb elveszítette a csapat a kupadöntőt, majd a bajnokságban az elődöntőt a PEAC ellen, utóbbit ráadásul úgy, hogy egy kiütéses hazai győzelem után Pécsett tizenhat ponttal vezetett félidőben. Miben látja e kudarcok okát?

- A bajnoki és a kupaszereplésünk két külön történet. A Magyar Kupában azt gondolom, taktikai vereséget szenvedtünk, nem találtuk meg a PEAC zónavédekezésének ellenszerét - függetlenül a hajrában bekövetkezett egyéni fegyelmezetlenségtől, ordító hibáktól. A bajnokságban pedig azt gondolom, egy erős csapatnak nem szabad, hogy egy lélektani s számára kedvezőtlen fordulópont olyan sokáig eltartson, mint ahogy nálunk tartott a pécsi meccs második és a hazai találkozó első félidejében. Az előbb említett homokszemek sajnos szinte végig benne maradtak a csapat játékában, a Magyar Kupában nem lehetett javítani, a bajnokságban ugyan volt rá lehetőségünk, de nem sikerült. Azt is hozzá kell tennem, hogy a kupadöntőben és a bajnokság hajrájában játszó PEAC már messze nem ugyanazt a játékerőt képviselte, mint a szezon korábbi részében.

Láthatatlan légió

- Az utolsó elődöntőn a csapatot látva Rejtő Jenő híres regényének címe jut az ember eszébe: a láthatatlan légió. A csapat négy idegenlégiósa közül három nem is szerzett pontot. A tinédzser korú Dragana Sztankovicsnál ez talán még "belefér, de Kelly Faristól és Katarina Tetemondovától bizonyára mindenki többet várt...

- Igen, és itt jön elő az, amiről már beszéltem, hogy ez az én felelősségem, én hibáztam. Nem vettem figyelembe, hogy riválisaink alaposan megerősítették csapatukat a szezon végére, a mi meghatározó légiósaink viszont továbbra sem húzó emberek.

- Volt ilyen jellegű kérése a szakvezetésnek?

- Voltak ezzel kapcsolatos beszélgetéseink, megfogalmazódtak kérések, amelyeket a korlátozott anyagi lehetőségekre hivatkozva hárítottam el.

- Egyébként hogyan látja a két előbb említett játékos, Faris és Tetemondová teljesítményét?

- Tagadhatatlan, hogy akadtak jó mérkőzéseik, Faris például nagyot játszott Madridban és a Montpellier ellen, Tetemondová pedig a Kassa elleni hazai meccsen nyújtott emlékezeteset. Ezek azonban csak felvillanások. Ha egy kiegészítő magyar játékosnak vannak felvillanásai, az rendben van. De az idegenlégiósoknak húzni kell folyamatosan a csapat szekerét, és ők erre nem voltak képesek.

Európa-kupa, NB I

- Nézzünk előre, eldőlt, hogy másfél évtized után a csapat nem indul az Euroligában. Könnyű volt meghozni a döntést?

- Először is, amikor elvesztettük a PEAC elleni bajnoki elődöntőt, az azt jelentette, hogy nem is indulhatunk, hiszen a bajnokság első két helyezettje állhat rajthoz az elitben. Ráadásul a kiírást is megváltoztatta a FIBA, tizenhat csapatra csökkent a létszám, két nyolcas csoportban versenyeznek majd a csapatok. Három-három orosz és török csapat vesz részt a sorozatban, s az orosz együttesek között nincs moszkvai, a Jekatyerinburg, a Kurszk és Orenburg játszik, a legközelebbi is több, mint négyezer kilométer. Rossz esetben két ilyen csapattal egy csoportba kerülni az horribilis utazási költségeket jelentene. Meg aztán tovább fiatalodó csapatunk reálisan nézve csak "játékszere" lehetne Európa élcsapatainak, mit szépítsük, lehet pofozógépek lennénk. Szűk anyagi lehetőségeink miatt nincs mód olyan játékosok szerződtetésére, akikkel reális célként lehetne meghatározni a csoportkör túlélését, ráadásul jövőre csak nyolc csapat játszik playoff-ot. Mindezek után hoztuk meg a presztízs ellenében azt a racionális döntést, hogy nem indulunk az Euroligában.  Hozzá kell tegyem, ekkor még nem tudtuk, hogy a két pécsi csapat egyike sem vállalja, és azt is: a klubon belül sem mindenki értett egyet a döntéssel, gondolok itt stábtagra, játékosra, támogatóra. De az idő előre haladtával végül mindenki elfogadta a döntést!

- Mit vár az Európa-kupa szerepléstől?

- Ez a sorozat az előző évadban orosz, török és francia csapatok révén igen erős volt, és ezt az ott induló három magyar együttesek a saját bőrükön érezhették, hiszen egy sem élte túl a rájátszás első körét. A következő sorozatban nem kevesebb, mint öt tavaly még az Euroligában szerepelt csapat indul itt, így  óriási szerepe lesz majd a sorsolásnak. Abban azért bízom, hogy sikerül olyan teljesítményt nyújtani, s olyan eredményeket elérni, hogy a csapat számos passzivitásba vonult szurkolónk közül azért jó néhányan újra aktivizálják magukat s segítik a csapatot. Reálisan látni kell, hogy ez az a sorozat, ahol mi európai szinten még versenyképesek vagyunk!

- Mit tudni a Közép-európai Ligáról. lesz folytatás?

- A következő szezon versenykiírása a magyar bajnokságra szól. Meg kell mondjam, a magam részéről sajnálom, hogy nem lesz Közép-európai Liga, ugyanis bár nagyon nehéz és megerőltető volt játszani ebben a sorozatban, sokkal nagyobb iramú, a szurkolók számra élvezetesebb meccseket játszottunk itt, mint mondjuk a magyar bajnoki középszakaszban, az itt játszott meccseknek jóval nagyobb volt a sportértékük.

- McBride és Crvandakics személyében két fiatal új légiósa van a csapatnak.  Mi várható az együttestől a magyar bajnokságban?

- Három idegenlégiósunk átlagéletkora nem éri el a húsz évet, és ezt elvárásaink kialakításánál természetesen figyelembe kell venni. Hazai fronton természetesen szeretnénk nagyot alakítani, de erre a kérdésre, hosszú évek után először azt gondolom, nem lehet hitelesen válaszolni az ellenfelek játékerejének ismerete nélkül.  Elvárásainkat majd ezek után alakítjuk ki, bár a soproni közönség ezt tőlünk függetlenül úgyis megteszi...