16 évesen lett All-Star az U20-as EYBL-en a pécsi tehetség

Az utanpotlassport.hu interjúja:

Fiatal kora ellenére kiemelkedő teljesítményt nyújtott az U20-as korosztály EYBL-versenysorozatának (European Youth Basketball League) székesfehérvári állomásán a Rátgéber Akadémia mindössze 16 esztendős kosárlabdázója Scherer Bálint. A pécsi sportoló amellett, hogy együttese húzóembere volt, bekerült a nívós torna All Star-csapatába. Célja, hogy ezt a teljesítményt megismételje a sorozat folytatásában, ráadásul hazai közönség előtt, hidzen januárban Pécsen folytatódik a versengés. Interjú a fiatal tehetséggel, akiről Rátgéber László úgy nyilatkozott: „Ha ugyanilyen alázattal, erőbedobással és fegyelemmel dolgozik továbbra is, kiváló kosárlabdázó válhat belőle.”

– Miért a kosárlabdát választottad?

– Nagyon sokáig fociztam, de idővel rájöttem: nem az én sportom. Egyszerűen nem fogott meg annyira. Ráadásul ebben az időszakban ‒ még általános iskolás koromban ‒ kezdett el a nővérem kosarazni, mi pedig édesapámmal eljártunk az edzéseire, meccseire, és azonnal magával ragadott a sportág.

– Ki volt rád a legnagyobb hatással a pályafutásod alatt?

– Rengeteget köszönhetek első edzőmnek, Zalay Zsolti bácsinak, aki lényegében megalapozta a „karrierem”. Nélküle nem tartanék azon a szinten, ahol most. Hatalmas szerepe volt abban, hogy már korán eldöntsem: profi szinten szeretném űzni a sportágat. De jelenlegi edzőm, Ivica Mavrenski is nagyon sokat segít, hogy napról napra jobb legyek.

– Van esetleg kedvenc játékosod, aki inspirál téged?

– A Golden State Warriors irányítója Stephen Curry a példaképem, mert rendkívül intelligensen kosárlabdázik, nagyon jól lát a pályán és remek megoldásai vannak. A dobásairól ne is beszéljünk…

– Mi volt a legrangosabb megméretés, amelyen eddig részt vettél?

– Természetesen az EYBL (European Youth Basketball League ‒ szerk.), amelyen egyébként nemcsak most, hanem már korábban is volt alkalmam játszani, de legutóbb, Székesfehérváron tudtam kihozni magamból a legtöbbet.

– Korosztályos válogatottba nem kaptál még meghívót?

– Egyelőre nem, de ennek megvan az oka.

– Mi az?

– Sajnos fizikumban le voltam maradva a többiekhez képest, amit kemény edzéssel kellett behoznom. Úgy érzem mostanra sikerült, úgyhogy várom a következő kihívásokat.

– Sikerült behoznod a lemaradást, ez látszik, hiszen tizenhat évesen bekerültél az U20-as mezőny All Star-csapatába. Hogy érezted magad a tornán?

– Az első mérkőzésen, az észt TTU csapata ellen még hozzá kellett szoknom a tempóhoz, mivel a hazai utánpótlás-bajnokságokban nem tapasztal az ember ilyesfajta játékot. Sokkolta együttesünket, hogy mennyivel gyorsabban, robbanékonyabban kosarazott az ellenfél, de a következő három meccsen már úgy éreztem: felvettük a kesztyűt. A London United ellen huszonkettő, a Spanyol Kosárlabda Akadémia ellen harminckettő, a franciák ellen pedig tizenöt pontot sikerült dobnom.

– Milyen céllal vágtatok neki a tornának?

– Nem határoztunk meg helyezést vagy eredményt, a lényeg az volt, hogy mindenki a legjobb tudása szerint teljesítsen, és tegyen meg mindent a győzelemért. Ez a mentalitás ‒ úgy gondolom ‒ érvényesült is az öt nap alatt.

– Januárban Pécsen folytatódik a versenysorozat. Várod már, hogy hazai közönség előtt játszhass ilyen neves csapatok ellen?

– Nagyon jó lesz a családtagok, barátok, ismerősök előtt pályára lépni. Nem mondom, hogy minden erőnkkel erre készülünk, mert folyamatosan vannak meccseink a hazai bajnokságokban, ahol ugyanúgy helyt kell állnunk. Mindig a következő találkozóra összpontosítunk, de természetesen nagyon várom már.