U18 Eb: Majd' kétszer annyi magyar pont

„B” divíziós fiú U18-as Európa-bajnokság, helyosztók (13-16.)

2013. július 27. Strumica, Macedónia

MAGYARORSZÁG – SVÁJC

 

82-46 (19-12, 16-11, 24-7, 23-16)

Magyarország: Velkey 9/3, Bán 8, Bazsó 4, Fülöp 5, Golomán 9. Csere: Illés 14/6, Boinitzer 10, Hódi 6, Brenner 4, Kósa 2, Benke 11/3, Vezetőedző: Zsoldos András.

Svájc: Bianchi 6, Hatch 2, Verga 13/3, Anabir 12, Cotture 5. Csere: Botuna, Kondic 1, Lübke 2, Mandic, Bozic 5.  Vezetőedző: Patrice Gress.

Kipontozódott: Brenner.

STATISZTIKA

A mieinknek nem sok kellett volna hozzá, hogy az 1-8. helyekért játszhassanak tovább a csoportküzdelmek után, az pedig tényleg egy hajszálon múlt, hogy ha már oda nem kerültek be Velkeyék, akkor legalább a 9-12. hely valamelyikét célozhassák meg. Végül a 13-16. pozíció valamelyike lesz a magyaroké, de itt legalább már egyértelműen esélyesek vagyunk arra, hogy elérjük a lehető legjobb helyet.

Svájc ellen úgy indult a meccs a számunkra, ahogyan megálmodhatták a srácok. 13-0-ig nagyon szakadt velünk a szekér, ellenfelünknek viszont semmi se ment be. Bazsó zsákolása volt az utolsó pontunk ebben a remek kezdeti szakaszban. Ő ezzel már négynél járt, akárcsak Bán. Illetve Velkey triplája és büntetője, illetve Fülöp szintén büntető utáni pontja volt az, ami mindezt eredményezte.

Az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy sorra dobhattuk a büntetőket eleinte, amelyeket ebben a szakaszban nagyjából 75%-osan használtunk ki, míg a svájciak jóval kevesebbszer dobhattak a vonalról az egész első negyedben.

Amikor aztán beindult Svájc, elég szépen kezdte termelni a kosarakat. Ám így is maradt a 6-8 pontos magyar vezetést. Ami érdekes, hogy Velkey János egy negyed alatt már 5 pontnál és 5 lepattanónál járt, ez meg egy hátvédtől (irányítótól) elég jó kis kezdés. Ám Zsoldos András hamar cserékre szánta el magát, és a második játékrészben már csak egy embert találtunk a kezdősorból a parketten.

A svájciak magukra találva igyekeztek közelebb a mieinkhez, és Verga, valamint Anabir vezetésével tartották magukat a rossz rajt után felocsúdva (23-16). Ekkorra a helvétek már elérték a még mindig nem túl fényes 30%-os mezőnydobási mutatót (volt sokkal rosszabb is), de a magyarok is csak 36%-nál jártak, vagyis nem foghatjuk rá egyik csapatra sem, hogy veszett pontosan dobott volna a meccs első felében.

Nálunk a csereember Brenner szépen szállt be a ponttermelésbe, ellenfelünknél viszont többnyire a kezdők igyekeztek tartani velünk a lépést – némi sikerrel. Ám a padról visszatérő Golomán, illetve Boinitzer 6 pontjával, majd Illés duplájával ismét megugrottunk (32-18), vagyis egyértelműen a mi irányításunk mellett zajlott a mérkőzés, a svájciaknak nem volt igazán komoly adujuk a mi „lapjaink” ellen.

A lepattanóharc egál közeli volt, a triplákat szokásosan rosszul dobtuk, de közelebbről már tapasztalható volt a magyar fölény a svájciak ellen. Ráadásul jóval több labdát adott el ellenfelünk, eközben a mi dobáspontosságunk javult (már 40% felett voltunk), a svájciaké viszont romlott, ez pedig együtt sima magyar vezetést eredményezett.

A végén még Illés is hármast szórt (csapat szinten ez volt a második a meccsen, pedig 11-szer kísérleteztünk már addig). Az sem jött rosszul nekünk, hogy az ügyes bedobó, Verga már négy faultnál járt, s pihentetni kellett, de egyébként is megnyugtatóan hatott a játék alakulása a mieinkre.

A harmadik negyedben az elsőhöz hasonlóan állva hagytuk a svájciakat, s kezdett eldőlni a mérkőzés a javunkra. Sőt, még rá is tettünk egy lapáttal arra, amit az elsőben műveltünk. Elég lenne azt leírni, hogy 35-23 után 57-23 volt a következő olyan állás, amely után Svájc kosarat szerzett. Ez pedig egy szép 22-0-s futás a részünkről… Elképesztő. Ellenfelünk kedve ekkor végleg elszállhatott, s gyakorlatilag elkezdhetett gondolkodni már mindenki a holnapi nap eseményein, vagy akár a mai vacsorán, mit adnak a „menzán”…

Egyébként főként Boinitzer fejezte be ebben az időszakban támadásainkat, de úgy egészében véve is már csak egy csapat volt a parketten: a magyar.

A negyedik negyed jó volt gyakorlásnak. Svájc már 22 eladott labdánál járt (mi 9-nél), és a máskor kevesebbet játszók is fickándozhattak a pályán a mieinknél. Volt olyan pontja a meccsnek, amikor kétszer annyi dobott pontnál jártunk, mint ellenfelünk (pl. 74-37-nél), ám ezt a végére kicsit kozmetikázni tudta Svájc.

Az U18-as magyar fiú válogatott utolsó Eb-meccse holnap, vagyis vasárnap lesz 16.15-től, mégpedig a ma, szombaton a mi találkozónk után kezdődő román-norvég derbi győztese ellen. A tét a 13. hely megszerzése lesz.

A minap volt a magyar-német derbi, ami összehasonlíthatatlanul nehezebb találkozó volt, de kevésen múlt, hogy nem értünk el bravúrt. Íme az akkori tapasztalatok közzététele Zsoldos András vezetőedzőtől, változtatás nélkül, ahogy a szakember elküldte nekünk (az akkori tudósítás és a részletek IDE kattintva olvashatók el ismét)!

"Hajszálnyira az újabb bravúrtól

 

 A változatosság kedvéért újból az életben maradásért lépett pályára csapatunk Németország legjobbjai ellen. Győzelem vagy egy pontos vereség még a továbbjutást jelenthette volna. Az ilyen szituációban már-már megszokottan mentálisan felpörögve kezdtünk, harcosan védekeztünk, jól szedtük a lepattanókat, a letámadással labdákat szereztünk és gyorsan megbontva a német védelmet szereztük kosarainkat. A 27-18-ra megnyert negyed megmutatta, hogy ez az ellenfél sem verhetetlen. A második negyedben a németek érvényesítették magassági és atlétikussági fölényüket, megnyerték a lepattanó csatát, ezzel egyúttal le is lassítottak minket. Kevesebb gyors átmenetünk és betörésünk volt, ezért tudtak három pontra felzárkózni.(39-42)

A harmadik negyedben felváltva estek a kosarak, de nagy erőfeszítéssel tartottuk 3pontos előnyünket. A záró felvonásban néhány rossz visszarendeződéssel üres dobásokat engedtünk az ellenfélnek, amit ők könyörtelenül ki is használtak és 3 perccel a vége előtt 4 ponttal elléptek. Izgalmasan alakult a végjáték, de sajnos ziccereket és büntetőket hibáztunk, így hiába vezettünk a mérkőzés nagy részében, és voltunk karnyújtásnyira az újabb bravúrtól, nem tudtuk feltenni a pontot az i-re.

 

Le a kalappal a fiúk előtt, hősiesen harcoltak az ideális szerkezetű ellenféllel, de sajnos most ez nem volt elég a győzelemhez. Tudomásul kell venni, hogy aki egy ilyen csapat ellen nyerni akar annak technikailag pontosabban, taktikailag fegyelmezettebben és végig koncentráltan kell játszani.

 

Golomán Gyuri újra dupla-duplával húzta a csapatot, nagy teher nehezedett rá, sajnos kevésbé volt hatékony, mint szokott. Velkey Jancsi is sokat dolgozott, időnként bravúros megmozdulásai voltak, de az X faktor hiányzott. Melléjük nőtt föl Benke Szilárd, aki a padról belépve, kitűnő százalékkal 17 pontig jutott.

Ez azt jelenti, hogy a hármas körbeverésben pontaránnyal a harmadikok lettünk, nem tudjuk már elérni az előzetesen kitűzött célunkat, a folytatásban a 13-16. helyért kell küzdenünk."


Nos, mint láthattuk, kevésen múlt a sokkal jobb helyezés, ám legalább a svájciak ellen megmutatták a srácok, hogy mostanra igen szépen összeértek, és a hiányzók helyére is fel-fellépnek egyesek, akik jó teljesítményre képesek.

Fotó: fibaeurope.com
Slide: marcaliportal.hu