Draft és FA-piac előtt 6. – Chicago Bulls és Charlotte Hornets

A nagydöntő árnyékában a többi 28 csapat már gőzerővel készül a draftra, az FA-piacra és a cserepiacra, röviden és tömören áttekintjük, hogyan állnak, mik a lehetőségeik. Ezúttal a Bulls és a Hornets jelenlegi nyári opcióira vetünk egy pillantást.

A sorozat korábbi részei:

Detroit Pistons és Houston Rockets

Cleveland Cavaliers és Toronto Raptors

Golden State Warriors és Minnesota Timberwolves

New Orleans Pelicans és Sacramento Kings

 

Chicago Bulls

A Reinsdorf-család tavaly végre lépett, kitakarította a korábbi Paxson-Forman menedzsmentet, érkezett Arturas Karnisovas és Marc Eversley, illetve a vezetőedzői posztra Billy Donovan. Szezon közben megkavarták az állóvizet, a tehetséges magasembert, Wendell Carter Jr.-t, illetve elsőkörös pickeket adtak az All-Star magasemberért, Nikola Vucsevicsért. Elsőre a húzás nem jött be, a Bulls nem lett jobb, igazán esélyük sem volt a playoffra, ráadásul a mostani, nagyon erős drafton nem fognak húzni az első körben, miután a Top4 védett pickjük a lotteryn a nyolcadik helyre futott be és ment is Orlandóba. Mindössze a 38. pick áll rendelkezésre, így hacsak nem sikerül cserélniük egy pickért, az idei draft nem róluk fog szólni. 

A Vucsevics-éra tehát nem indult zökkenőmentesen, de egyértelműen őt szánják a következő évek alapemberének, akinek feladata, hogy 2017 után ismét playoffba vezesse a Bullst. Ehhez elsősorban egy jó kezdőirányítót kellene találni, amit csak a cserepiacról vagy FA-piacról tudnak beszerezni, ez lehet a nyár fő feladata: Lonzo Ball, Dennis Schröder, Spencer Dinwiddie, de még Devonte’ Graham is szóba jöhet, mint fő opció. Kis túlzással mindegy is, hogy melyik, csak jöjjön, mert hiába állnak jól magasabb posztokon, egy igazi szervező hiányzik – Zach LaVine és Coby White sem ebben jó igazán. 

A bértömeg jelentős részét Vucsevics (24 millió) és LaVine (19.5 millió) viszi el, mellettük Aminu (10 millió), Patrick Williams (7.4 millió), Coby White (5.8 millió) és Troy Brown (5.3 millió) rendelkezik teljes szerződéssel – Thaddeus Young és Tomas Satoransky csak részlegesen garantált kontraktussal bír, míg Ryan Arcidiaconóra csapatopció van 3 millióért. 

További feladat lesz Lauri Markkanen helyzetének a rendezése, akinek lejárt a szerződése, nem hosszabbítottak vele idő előtt, és nem valószínű, hogy nagyon meg akarják tartani, viszont sign and trade-ben még hasznos lehet. Thaddeus Young és Tomas Satoransky 14, illetve 10 milliós szerződése csak részben garantált – augusztus 2-án válnak teljesen garantálttá, addigra valószínűleg eldől, hogy felhasználhatóak-e egy cserében. Ha nem dől el, akkor is lehívhatják az opciót, és ha mégsem kellenek, stretch provisionnel kivásárolhatják őket. 

Van még egy potenciális nagy falat, ez pedig Zach LaVine, aki elment kosarazni a Team USA-be, ami egyrészt szép és hazafias, másrészt viszont sűrűn előfordult a múltban, hogy a leendő szabadügynök sztárok itt mérték fel, hogy mik a lehetőségeik. LaVine-nek 2022 nyarán lejár a szerződése, most négy évre, 105 millióért hosszabbíthat, de ennél sokkal többet kaphat jövő nyáron. LaVine-ra számítanak a Bullsnál, de ha nem ír alá, akkor egész szezonban ott lebeg majd a menedzsment feje felett a veszély, hogy 2022 nyarán ingyen (vagy maximum sign and trade-ben) távozhat – láttunk már ilyet, és Chicago nem Kalifornia, Florida vagy Texas, ahol a jó idő és/vagy az adózási szabályok segítenek maradásra bírni a sztárokat. 

Al-Farouq Aminunak játékosopciója volt 10 millió dollárról, amit lehívott, ugyanakkor Cristiano Felicio, Daniel Theis, Garrett Temple és Denzel Valentine is korlátozás nélküli szabadügynök lesz. Theis visszaigazolásában lehet ráció, de valószínűleg lesz rá kereslet az FA-piacon, és a Bullsnak nem ő a fő prioritás. 

Összességében több csere, sign and trade lehetősége is van a Bullsnak. Opciók elengedésével, vagy lehívásával és stretch-ével pedig gond nélkül ki tudnak osztani maxos szerződést is – utóbbihoz azért a tulajdonosoknak is lehet 1-2 szava, híresen nem szeretnek sokat költeni. Karnisovast ismerve azért meg tudja győzni őket, de hogy aztán a lehetőségek és a realitás találkozásából mi sül ki…

 

Charlotte Hornets

Az előző években a Hornets szépen csipegette fel a draftokon a jó játékosokat, de igazi vezért nem sikerült szerezniük sem a börzén, sem az FA-piacon – Terry Rozier leigazolása sem tűnt nyerő húzásnak. 2020 őszén viszont a 3. helyen ledraftolták LaMelo Ballt, majd négy évre 120 millióért megszerezték Gordon Haywardot – mindkét húzás kockázatosnak bizonyult, de az első év után azt lehet mondani, hogy összességében bejött. Ball Év Újonca lett és önzetlen, látványos játékával meghozta azt a pluszt, amire óriási szüksége volt nem csak PJ Washingtonnak Malik Monknak vagy Miles Bridgesnek, de Terry Rozier-nek is, míg Hayward ugyan itt is összeszedett sérülést, de egészségesen jól alakította a veterán vezér szerepét. 

A Hornets ugyan most sem jutott playoffba, de egyértelműen nagyon nagyot léptek előre játékban és eredményességben is, ha Ball nem sérül meg az alapszakasz második felében, a playoffot is megcsíphették volna. Az alapok tehát rendben vannak Charlotte-ban, most jöhet az építkezés következő fázisa, több lépcsőben. 

A drafton a 11. helyen húzhatnak, ami komfortos számukra, mivel Washingtont, Monkot és Bridgest is a Top10 környékén választották ki, és a hozzájuk hasonló következő láncszemet most is megtalálhatják. Idén viszont a draftjuk nagyban függ attól, hogy addig hogyan haladnak a tárgyalások a lejáró szerződésű játékosokkal, és hogy milyen lehetőségeik lesznek a cserepiacon, FA-piacon. Kai Jones révén húzhatnak egy brutálisan atletikus centert Ball újabb alley-oop célpontjának, illetve 1-3-as posztokra gyakorlatilag bármilyen típusú játékost (jó dobó, jól védekező, jól szervező, 3-D prospect, vagy ezek kombinációja): a Top10-20 közötti előrejelzések ilyen játékosokkal vannak tele. 

Jelenleg öt játékos szerződése garantált a 2021-22-es szezonra: Gordon Hayward (29.9 millió), Terry Rozier 17.9 millió), LaMelo Ball (8.2 millió), PJ Washington (4.2 millió) és Miles Bridges (5.4 millió). Emellett négy játékos, Caleb és Cody Martin, Jalen McDaniels és Vernon Carey Jr. szerződése nem garantált – mindegyikük minimálbéren van, megtartásuk nem pénzkérdés, és szinte mindegyikük esetében élnek is majd az opcióval. 

Könnyű észrevenni, hogy hol lyukas igazán a csapat: Cody Zeller és Bismack Biyombo is korlátozás nélküli szabadügynök lesz, így jelenleg nincs kezdőcenterük. Mindkettőjüket visszaigazolhatják a sapka felett is Bird-jogokkal, de jó eséllyel nem ebben gondolkodik Mitch Kupchak, hanem szétnéz a piacon. Védekező centerben ugyanis nincs hiány: csereopció lehet Myles Turner, az FA-piacról behúzható Richaun Holmes, Andre Drummond, esetleg Nerlens Noel is – ha mindenkiről lecsúsznának, akkor lehet elgondolkodni Zelleréken. 

A másik sarkalatos kérdés, hogy mi lesz a hátvédsorral. Devonte’ Graham tavaly nagyszerű volt, idén viszont Ball érkezésével és Rozier ugrásszerű feljavulásával kicsit elfogyott körülötte a levegő, jelen pillanatban a Ball-Rozier páros ideálisnak tűnik a kezdőbe. A korlátozott szabadügynökké váló Grahamet a Hornets szeretné megtartani, de nyilván nem minden áron. A dolgot bonyolítja, hogy Roziernek 2022 nyarán lejár a szerződése, és most idő előtt lehet vele hosszabbítani – ha ő megkapja a nagy pénzt 2022-től, akkor Grahamra nem nagyon marad keret. A hátvédsor harmadik kérdőjele Malik Monk, akinek 7 millió körüli a qualifying offere, ennyit bőven megér, sőt lehet, hogy a Charlotte nem is tudja megtartani: szépen rendbe tette ugyanis a kinti dobásait, 40% felett triplázott, egy MLE-t beajánlhatnak neki komolyabb csapatok is. Ugyanakkor Monk távozása nem rengetné meg azért az eget. 

Ha már Rozier és a hosszabbítás, térjük ki arra, hogy ugyanerre Miles Bridges is jogosult, és meg is dolgozott érte, remek szezont futott, de annyira jót azért nem, hogy elszálljon vele a ló – egy tisztességes pénzért valószínűleg idő előtt hosszabbítanak majd vele. 

Összefoglalva mozgalmas nyár elé néz a Hornets: a piacon lehetnek érkezők és távozók, a drafton húzhatnak egy újabb tehetséget, illetve néhány idő előtti hosszabbítással hosszabb távra is leköthetnek bizonyított játékosokat.