Váradi Attila értékelte az U16-os válogatott Eb-szereplését
A B-divízióban 14. helyen záró magyar válogatott kapitánya szerint azokat vertük csak meg, akiknél valóban jobbak is vagyunk.
Az utanpotlassport.hu interjúja:
Összegeztük, hogyan lett tizennegyedik a podgoricai B divíziós Európa-bajnokságon az U16-os magyar válogatott, és megkérdeztük a vezetőedzőt, Váradi Attilát, hogyan látta ő a srácok teljesítményét.
A tizennegyedik helyen zárta a podgoricai U16-os B divíziós Európa-bajnokságot a Váradi Attila vezette magyar válogatott. A srácok jól kezdték a kontinenstornát: Koszovó együttesét 38 pontos különbséggel győzték le (78−40), ám a folytatásban sorozatban három vereséget szenvedtek; Svédországtól (59−69) és Bulgáriától (47−60) viszonylag szoros meccsen kaptak ki, míg a későbbi aranyérmes lengyelekkel szemben 75−51-re maradtak alul. Az utolsó csoportmeccsükön nagy különbségű, 100−54-es diadalt arattak a norvégok ellen, így a 9−16. helyért folytathatták a megméretést.
„Mérkőzésről mérkőzésre egyre stabilabb volt a teljesítményünk. A bolgárokkal például nagyon sokáig partiban voltunk, apró kihagyások okozták a vereséget. A játék, amelyet elképzeltünk a torna előtt, nagyjából megvalósult, és azokat a riválisokat le tudtuk győzni, akiknél valóban jobbak vagyunk. Bravúrt mindazonáltal nem sikerült elérnünk” − értékel Váradi.
A következő fordulóban Portugáliával találkoztak a fiúk. Mondhatni, vízválasztó ütközet volt, mivel vereség esetén csupán a 13. helyért küzdhettek volna, míg győzelemmel továbbra is elérhető közelségben marad a kilencedik hely. Ezt a lépcsőfokot nem lépték meg Kovács Bencéék, 63−69-re kaptak ki.
„Megfigyeltem, hogy nem hisznek magukban eléggé. Nem a felfogásukkal van probléma, többször megijedtek attól, hogy kilépnek a komfortzónájukból. Meg kell tanulniuk bízni a képességeikben, és abban, hogy fel tudják venni a versenyt a legjobbakkal” − így a mester.
A folytatásban legyőzték az izlandiakat (90−62), ám a finnek elleni utolsó párharcon alulmaradtak (61−91), tehát a tizennegyedik helyen végeztek.
„A tornán mutatott játék alapján abszolút reális helyen zártunk. A legfájóbb talán a zárómeccs volt, mert nem tudtuk megcsinálni azt, amit addig igen: jól kezelni az agresszív védekezést. Ezen az ütközeten nem fértek bele az apró kihagyások, és a ritmust sem tudtuk felvenni a finnekkel. Ezt félretéve: látom a fejlődést és a javulást, de idő kell, amíg ez az eredményekben is megmutatkozik. Tapasztalatom szerint a gyors helyzetfelismerésben kell a leginkább fejlődnünk” − zárja le a szakember.
Fotó - fiba.basketball