Dwane Casey Blake Griffin segítségével bizonyíthat Detroitban

A szezon közeledtével végigvesszük a csapatokat, hogy mit csináltak a nyáron, és mire számíthatnak a most következő idényben - ma a Detroit Pistons kerül terítékre.

A korábban tárgyalt csapatok:

Pacific: WarriorsKingsClippers
Central: Bucks


Detroit Pistons

Draft: Khyri Thomas (2/38), Bruce Brown Jr. (2/42)

Távozott: Stan Van Gundy (edző), Dwight Buycks (waiver), James Ennis (Rockets, 2 év 3.4 millió), Kay Felder, Eric Moreland (waiver), Jameer Nelson, Anthony Tolliver (Timberwolves, 1 év 5.75 millió)

Érkezett: Dwane Casey (edző, Raptors), Glenn Robinson III (Pacers, 2 év 8.35 millió), Jose Calderon (Cavaliers, 1 év 2.4 millió), Zaza Pachulia (Warriors, 1 év 2.4 millió), Zach Lofton (nem draftolt, 1 év 0.8 millió), Keenan Evans (nem draftolt, two-way)

Maradt: Blake Griffin, Andre Drummond, Reggie Jackson, Jon Leuer, Langston Galloway, Ish Smith, Stanley Johnson, Luke Kennard, Reggie Bullock, Henry Ellenson, Reggie Hearn

Keret:
Jackson - Kennard - Johnson - Griffin - Drummond
Smith - Galloway - Bullock - Leuer - Pachulia
Calderon - Brown - Thomas - Robinson III - Ellenson
Lofton (TO)
Evans (tw) - Hearn (tw)


A Pistonsnak nem volt sok mozgástere a nyár előtt, így nem is húzott túl nagyokat a csapat, legalábbis játékosállományban. A terv valószínűleg az volt, hogy minél jobban mélyítsék a keretet, és ennek az állománynak adjanak még egy évet, hiszen Blake Griffin csak a szezon közben érkezett a csapathoz. Ez sikerült is, hiszen a távozók között meghatározó ember egyáltalán nincs - a magas posztokról Anthony Tollivert és Eric Morelandet meg lehet említeni, de Griffin érkezésével rájuk is kevesebb szerep hárult. Amíg Jon Leuer nem épül fel térdműtétje után, jó eséllyel Henry Ellenson több szerepet kap, vagy több smallballt látunk majd a Pistonstól - lényeg a lényeg, Tolliverék távozása azért nem fogja megborítani a klubot.

Az érkezőknél két rutinos játékost, Jose Calderont és Zaza Pachuliát kell kiemelni. Calderonnak a kelleténél nagyobb szerepe is lehet majd, ez Reggie Jackson egészségi állapotától függ, de pont ezért nem ártott a megszerzése, a grúz pedig hasznos csere lesz Andre Drummond mögött, ennél többet valószínűleg nem várnak tőle. Ezeknél sokkal nagyobb változás viszont, hogy Stan Van Gundynak nem szavaztak több bizalmat, sem vezetőként, sem trénerként nem maradt, és az év edzőjének választott Dwane Casey érkezett a csapathoz, ami több kérdést is felvet.

Casey még csak Torontóban volt vezetőedző, egy adott állománnyal kellett dolgoznia, így nagy kérdés, hogy például Griffinre milyen támadójátékot tud felhúzni. A Raptorsnál a két hátvédnek teljes szabadságot adott (az utolsó szezont leszámítva, amit viszont már sokan Nick Nurse befolyásának tulajdonítanak), ami itt is járhat előnyökkel. Sokkal okosabb, ha Drummondot támadásban csak elzárás-leválásra használja és pattanózni, ezekben ugyanis hatékony a center, az eddigiek alapján azonban nem az, ha saját magának akarja megteremteni a helyzeteit. Ha annyit mond neki Casey, hogy segítse Jackson játékát (Valanciunasnak ennyi volt a dolga Lowry és DeRozan mellett), abból profitálhat a Pistons, Griffin köré azonban más játékot kell szervezni, azt pedig még nem láttuk, hogy erre is képes-e Casey - egyébként is nagyon kevés csapat használ magasembert első számú helyzetkreálónak, talán a Denver Nuggets az egyetlen ilyen gárda Nikola Jokic-csal, a Detroit lehet most a másik.

Akkor még az alapvető támadójátékhoz képest is sokkal jobban előtérbe fog kerülni ez, ha Jackson kihullik egy térdsérüléssel, és ezzel most már számolni kell - a játékmesternek krónikus térdproblémái vannak, az előző két évben már a nyári kezelései ellenére is 30 és 37 mérkőzést hagyott ki, így meg építeni nem nagyon lehet arra, hogy majd az egész idényt végignyomja. Ish Smith nem rendelkezik olyan alapképességekkel, mint Jackson (tavaly láthattuk, hogy kevés egy PO-ba igyekvő csapat első számú irányítójának), Calderon pedig fénykorában is sokkal megfontoltabb, még 1-a-0-ban is a felállt védelem elleni játékot kereső egyes volt. Sem velük, sem a swingmanekkel nem működik az a játék, ami egy egészséges Jacksonnal működhet, és ami Casey torontói ténykedése alapján még eredményre is vezethet.

Alapvetően is nagyban Griffinre kell építeni az előrejátékot, de ha nincs Jackson, akkor vagy előlép valaki, és olyat mutat támadásban, amit eddig még nem láttunk tőle (Luke Kennard és Reggie Bullock jó kezű dobók, de nem többek, Stanley Johnson a védekezése miatt érték egyelőre, a támadójátéka mínuszos akár dobást, akár helyzetkreálást tekintve, Drummond pedig nem hatékony befejező, ha előtte ő teremti meg magának a lehetőségeket), vagy Griffin lesz a Pistons alfája és omegája minden meccsen, minden labdabirtoklásban.

Az előző idényből nem igazán lehet kiindulni. A Griffin-csere után a Pistons egy 5-0-t produkált, majd 27-26 után jött egy 3-13-as sorozat, ezzel bukta el a PO-ot az együttes, hiába zárta egészen jól az idényt (9-4). Jackson december végétől pont addig hiányzott, amíg a Detroit a 3-13-as sorozatát hozta, az idény végén már volt, viszont ilyenkor már több csapat is tankol - az autóvárosiak is csak a Lakers, Wizards, Nets hármast győzték le azok közül, akik nem a minél rosszabb mérlegre mentek. Ha ez nem lenne elég, akkor még mindig hozzá lehet tenni, hogy az új edző miatt minden, amit a Griffin-féle Pistons mutatott, elfelejthető.

Egy szó, mint száz, a Detroitnál azért vannak még kérdőjelek. Egy egészséges Jacksonnal még akár a negyedik hely környéke sem elképzelhetetlen, ha Casey meg tud szervezni egy támadójátékot egy magasember köré is. Ebben az esetben is kérdés, hogy a Kennard-Bullock-Calderon trió elég-e arra, hogy ne legyen borzasztóan nagy tumultus a festékben, ne húzódjon be mindenki, és legyen elég spacing (Jacksonnak, Smith-nek, Johnsonnak és Drummondnak nincs kifejezetten jó keze, és akkor még nagyon finoman fogalmaztam, hiába gyakorolja utóbbi a triplát, Leuer két műtétből lábadozik éppen, az idén nyáron szerződtetett Glenn Robinson III pedig mennyiségileg nem dob eleget, hiába kiváló a százaléka). Griffin viszont van olyan egyéni támadójátékos, hogy ezt akár egyénileg, akár egy-egy jó passzal megoldja, őt duplázással nem nagyon lehet zavarba hozni, megtalálja az üres embert.

Ha viszont Jackson térde újfent elszáll (ez inkább csak idő kérdése, és abban lehet bízni, hogy minél rövidebb időt lesz kénytelen az oldalvonalon kívül tölteni), akkor teljes homály, hogy mire lehet képes a Pistons, és akkor inkább arra lehet számítani, hogy a rájátszásért fognak harcolni Kennardék. A védekezéssel várhatóan nem lesz gond, Casey ül a kispadon, és adott számára Drummond és Johnson (a Pistons tavaly Van Gundy-val is 10. volt védekezésben, nem ezen múlt a PO), de a támadójáték rettenetesen két emberre épül, akikből az egyik nagyon sérülékeny, a másiknál pedig kérdés, hogy az edző hogyan tudja majd használni.

A Boston-Philly-Toronto trió teljesen egyértelműen a Detroit előtt van, de alapesetben a Pacers-Bucks duó is. A Heatnek vannak problémái, de talán nem ekkorák, és akkor itt lehetnek majd csatában a személyiségek alapján időzített bomba Wizards-dzal és a Hornets-cel a PO-ért. A Cleveland várható visszaesésével idén jobb esélyekkel indulnak azért a rájátszásért, de saját házon belül is lesz munka a rájátszásért.

Tipp: Kelet 7-9.

Mi a véleményed?

blog comments powered by Disqus