Draft és FA-piac előtt 11. – New York Knicks és Denver Nuggets

A Knicksnek most nyílik esélye bajnokesélyes pályára állítani a csapatot, a Nuggetsnak ugyanezen a pályán kell tartani Jokicsékat. 

A nagydöntő árnyékában a többi 28 csapat már gőzerővel készül a draftra, az FA-piacra és a cserepiacra, röviden és tömören áttekintjük, hogyan állnak, mik a lehetőségeik. Ezúttal a Knicks és a Nuggets jelenlegi nyári opcióira vetünk egy pillantást.

A sorozat korábbi részei:

Detroit Pistons és Houston Rockets

Cleveland Cavaliers és Toronto Raptors

 
 
 

New Orleans Pelicans és Sacramento Kings

Chicago Bulls és Charlotte Hornets

San Antonio Spurs és Indiana Pacers

Washington Wizards és Memphis Grizzlies

Boston Celtics és Miami Heat

 

New York Knicks

Tavaly nyáron nagy változások történtek a Knicksnél, a klub szakmai irányítását az egykori játékosügynök Leon Rose, a csapat szakmai munkáját pedig a korábbi Év Edzője, Tom Thibodeau vette át – Thibs korábban segédedzőként nyolc évig dolgozott a klubnál, az 1999-es döntős gárda segédedzőjeként. A drafton a helyi kedvenc Obi Toppint draftolták a nyolcadik helyen, majd a 23. helyen kihúzott argentin Leandro Bolmaróért cserébe Immanuel Quickley-t is megszerezték. 

Leon Rose később sem pihent, szezon közben Dennis Smith Jr.-ért megszerezte Derrick Rose-t, aki így újra együtt dolgozhatott Thibodeau-val, az FA-piacról pedig Nerlens Noelt igazolta le – egyedül Bobby Portis volt a komolyabb név a távozók között. 

A szezon végén második Év Edzője Díját elnyerő Thibodeau jól össze is rakta a gárda játékát Julius Randle köré, aki All-Star szezont futott, megválasztották a Legtöbbet Fejlődött Játékosnak, Quickley bekerült a Második Újoncötösbe, a csapat pedig 2013 után először nem csak bejutott a rájátszásba, de kiharcolta az elsőkörös pályaelőnyt is. Az Atlanta Hawks elleni párharc aztán rávilágított azokra a problémákra, amiket orvosolniuk kell a következő szezonra, de összességében a Knicks volt az egyik legnagyobbat fejlődő csapat a ligában még úgy is, hogy a kezdőcenterük, Mitchell Robinson a szezon nagyobbik részében és a playoffban nem állt rendelkezésre. 

A meglévő hiányosságok pótlására rengeteg eszközzel rendelkeznek. Először is van két elsőkörös pickjük a 19. és 21. helyen, egy értékes másodikkörösük a 32. helyen, és még egy 58. picket is felhasználhatnak. Játékost is húzhatnak hiányposztra, de cserékben is felhasználhatják ezeket a jogokat, hiszen sok csapatnak idén nincs elsőkörös pickje. 

A másik óriási fegyverük, hogy jelenleg nekik van talán a legnagyobb virtuális sapka alatti helyük a ligában. RJ Barrett, Kevin Knox, Obi Toppin és Immanuel Quickley van garantált szerződés alatt, Julius Randle pedig 19.8 milliót fog keresni, amint július 31-én garantálttá válik kontraktusa utolsó éve. Ehhez jön még Mitchell Robinson 1.8 milliós csapatopciója, illetve a májusban leigazolt Luca Vildoza 3.3 milliója, amit várhatóan garantálttá tesz a csapat, illetve a két elsőkörös cap holdja – és a szépemlékű Joakim Noah stretch provisionnel kivásárolt szerződésének utolsó, 6.4 milliós „részlete”. 

Ha még Frank Ntilikinának is megadják a minősítő ajánlatot, akkor is bőven ki tudnak osztani egy maximum szerződést, de „Frankie Nutella” maradására nem sok esély van – nélküle mindent is megtehetnek a sapka alatt. Cserében befogadhatnak nagyobb szerződést, maximumot ajánlhatnak bármelyik szabadügynöknek. 

Márpedig most igencsak jól néz ki a csapat, és a komoly szabadügynökök számára is vonzó célpont lehet, hogy Randle és Barrett mellett játsszon két másik tehetséges fiatallal, Robinsonnal és Quickley-vel, a várhatóan újra aláíró Derrick Rose-zal. Korábban a menedzsment/edzői stáb/győzelmek hiánya is taszította a sztárokat, most ezekkel nem lehet gond, ráadásul New York továbbra is óriási piac, amit az elmúlt évek vesszőfutása után hajlamosak vagyunk elfelejteni. 

A Knicks legnagyobb hiányossága egy extra képességű játékszervező vagy dobó irányító, mert Quickley még nagyon nem az, Rose már évek óta second unit leaderként kiemelkedő. Ezt a hiányt kiemelte a playoff, ahol éppen Trae Young verte ki őket, a Knicksnek nem volt egy olyan szintű hátvédje, aki védekezésben leszedte volna Youngot, vagy támadásban ellensúlyozta volna. 

Szerencsére az idei FA-piac és cserepiac is bővelkedik opciókban, és egy már napvilágot is látott: a Cavaliersszel tárgyaltak Collin Sexton átigazolásáról. Valószínűleg nem a Cavsen múlik az üzlet, hanem a Knicksen, mivel a legjobbat akarják kihozni ebből a nyárból. Chris Paul felé ott a kapcsolat Leon Rose miatt, de ha ő nem jönne össze, akkor Kyle Lowry, Mike Conley, Spencer Dinwiddie, Dennis Schröder, Lonzo Ball is megszerezhető, legalábbis beajánlható nekik a nagy pénz. 

Ha senki nem jön össze, akkor Sexton lehet a befutó, és ha még Kevin Love ballasztját is átvennék, akkor majdhogynem ingyen be lehetne húzni, bár erre azért kisebb az esély. A másik opció Kemba Walker 36 milliós szerződése, amit át lehetne venni egy évre (a 2022-23-as éve játékosopciós), és ha jól teljesít, akkor a Bird-jogokkal új szerződést kötni vele – ez akkor bukik, ha Walker nem játszik jól, lesérül, mert akkor le fogja hívni a 37.7 milliós opcióját, ami nem fog jól esni. 

2022 nyarán ugyanis lejár több fontos láncszem szerződése: Julius Randle és Mitchell Robinson sem lesz olcsó, velük már most kellene kötni idő előtti hosszabbítást, ami aztán jövőre kezdene el ketyegni, amellé Walker 37 milliója eléggé fájna nem csak a tulajdonosnak, de a gárda pénzügyi flexibilitásának is. 

Amit még fontos kiemelni, hogy több játékos szerződése is lejár most nyáron, akik közül Rose és Taj Gibson maradása Thibs miatt szinte biztos, Reggie Bullock triplázása nagyon kellene, őt is megpróbálhatják megtartani. Alec Burks és Elfrid Payton a nyári műveletek fényében maradhat vagy mehet, de igazából nem sokat számítanak. Nerlens Noel kiválóan helyettesítette Robinsont, rá óriási a kereslet, szinte biztosan nem tudják majd megfizetni, pláne ha Robinsonnal hosszabbítani akarnak. 

Több pletyka is szólt arról, hogy idén nyáron igazából senki nem mozdíthatatlan a New Yorknál, RJ Barrett, sőt Randle is cserélhető. Van is rá némi esély, hogy teljesen felforgassák a csapatot, de ez a kevésbé valószínű. Összességében az elmúlt 7-8 év legizgalmasabb Knicks-szezonja után következhet az elmúlt 7-8 év legizgalmasabb Knicks-offszezonja, ahol várhatóan hosszú évekre eldől, hogy kikkel és milyen irányba lép tovább a New York. 

 

Denver Nuggets

Coloradóban sikerült szintet lépni a tavalyi csonkaszezonban, bár kevésen múlott, hiszen a playoff első és második körében is 1-3-ról kellett fordítani Michael Malone legénységének. A főcsoportdöntőben a Lakers már túl nagy falatnak bizonyult, de így is bizakodva várhatták a denveriek az új szezont. A siker egyik fontos szereplője, Jerami Grant nem maradt, de őt házon belül igyekeztek pótolni Michael Porter Jr. nagyobb szerepkörbe helyezésével. Cserében megszerezték az újonc RJ Hamptont, a szabadügynök-piacról leigazolták JaMychal Greent és Facundo Campazzót, Paul Millsap pedig visszatért a csapathoz. 

Nikola Jokics egész évben parádésan játszott, nem véletlen, hogy végül kiérdemelte az alapszakasz MVP-nek járó díjat, Porter szintet lépett, majd a deadline-kor úgy tűnt, hogy a Nuggets abszolút bajnokesélyessé válik Aaron Gordonnal (akiért Gary Harrist és RJ Hamptont kellett feladniuk) illetve JaVale McGee-vel. Ezt követően kilenc meccsből nyolcat nyertek, amikor beütött a krach: áprilisban Jamal Murray ACL-je elszakadt, elsőszámú mezőnyopciójuk esett ki hosszú hónapokra. A helyére leigazolták a szabadügynök Austin Riverst, aki meglepően jól beilleszkedett a csapatba, és a playoff első körében kisebb meglepetésre le is gyűrték a Portlandet – a második körben a Suns ellen már elfogyott a csapat, de Murray sérülése ellenére így is remek évadot futottak. 

A csapat magja jövőre is szerződés alatt áll: Jokics, Murray, Gordon, Porter, Campazzo, Monte Morris mellett Zeke Nnaji és Bol Bol is rendelkezésre áll, Vlatko Cancar szerződése pedig hamarosan garantálttá válik. Már ezzel is sapka környékén állnak, vagyis a szabadügynök-piacról veterán kiegészítőket húzhatnak be minimumért, esetleg MLE vagy Bi-annual kivételekből, szóval elsősorban a saját értékeikre kell koncentrálniuk. 

A nyár deklaráltan első számú feladata Will Barton visszahozatala. A swingman lemondott közel 15 milliós játékosopciójáról, de többször kijelentette mindkét fél, hogy közösen akarják folytatni - jó eséllyel meg fognak tudni egyezni egy mindenki számára megfelelő szerződésben. 

Az biztos, hogy Barton így sem lesz olcsó, kérdés, hogy a többi korlátozás nélküli szabadügynökre, Paul Millsapre, JaVale McGee-re és Austin Riversre mennyi keret jut. Millsap valószínűleg már minimumért vagy a mostani 10 milliónál alacsonyabb összegért is marad, hiszen 36 éves, neki már a gyűrűre fáj a foga, Rivers pedig egyrészt hálás lehet, hogy egyáltalán esélyt kapott egy bajnokesélyes csapattól, másrészt vérmes reményei neki sem lehetnek a mostani FA-piacon. McGee igazából bárhová mehet, és lehet is pótolni azt, amit ő tud, nem kulcskérdés a megtartása. 

Fontos még JaMychal Green helyzete, aki jól beilleszkedett a Denverbe, de július 26-ig még kiléphet a 2021-22-es szerződéséből, ami 7.6 milliót fizetne neki jövőre. Ha kilép, akkor sapka felett nem tudják visszaigazolni, mivel nincsenek meg a Bird-jogai – MLE-vel visszahozható, ez egy járható út lehet számára és a Denver számára is. 

A nyár másik fontos feladata, hogy néhány játékossal meg kell próbálni idő előtt hosszabbítani. Elsősorban Michael Porter Jr.-ral, aki időnként már All-Star szinten játszott, és jövőre óriási lesz rá a kereslet, nem nagyon fogják tudni megtartani a liga egyik legjobb kezű magasemberét, ha most nem tömik ki. Porter sérülés-előzményeinek ismeretében a Nuggets nem biztos, hogy beajánl neki egy max szerződést, de Porter is hajolhat afelé, hogy előre bebiztosítsa magát, még ha nem is kap maximumot.

A másik jelölt Aaron Gordon, akiért feladtak ezt-azt, és nagyszerűen mutatkozott be a Denverben Murray sérüléséig. Atletikussága, védekezése jól kiegészíti Portert, Jokicsot, Murray-t és Bartont is, ideális lehet a kezdőbe – a gond inkább az, hogy ha Bartonnal és MPJ-vel is sikerül megegyezni, akkor 2022-23-ra a Jokics-Murray-Barton-MPJ négyes legalább 105-110 millió körül fog állni, emellé Gordon legalább 18-20 milliót kérhet, az úgy már nem fest túl jól. Persze ha közben „véletlenül” bajnok lesz a Nuggets, akkor mindenre is lesz pénz, de ezt előre nem lehet látni. 

Érdemes még kiemelni, hogy a Denvernek megvan a saját pickje idén, a 26. helyen tudnak húzni rotációjátékost hátvédposztra, centerbe. Pont a kombó csatár poszt az, ahol nem nagyon tudnak erősíteni, így az sem nagyon működhet, hogy Gordont cserélik és a draftról hoznak valakit a helyére – ráadásul ha komolyan gondolják a bajnokesélyességet, akkor Jamesre, Leonardre, Doncic-ra minőségi védő kell, azt pedig nem tudnak leakasztani akárhonnan. 

Összefoglalva a Nuggets magja adott, nem is nagyon kell hozzányúlni. Vissza kell hozni Bartont, Greent vagy Millsapet, McGee-t vagy Riverst, a draftról szerezni egy használható hátvédet vagy centert, Porterrel és esetleg Gordonnal hosszabbítani, majd kibekkelni, hogy Jamal Murray visszatérjen. Ha nem is mindennapos egy ACL-szakadás, de gond nélkül vissza lehet belőle jönni, ha pedig minden összeállt és mindenki egészséges, jövő tavasszal jöhetnek a komoly célok. 

Mi a véleményed?

blog comments powered by Disqus