Szerző: Kezdő5.hu
2011-04-17 21:10:04
Legutóbbi beszámolóm óta kétszer is megmérkőztünk negyeddöntős ellenfelünkkel, a Falcoval. Azok után, hogy az első meccsen egyértelműen feléjük tudtunk kerekedni, kedden sajnos nem úgy jött ki a lépés, ahogy elterveztük. Sem védekezésben, sem pedig támadásban nem tudtuk azt nyújtani, ami elég lehetett volna idegenben a diadalhoz. Úgy gondolom, tanultunk ebből az esetből, sokkal keményebben kell védekeznünk a negyedik találkozón és úgy lehetne esetleg nyerni is. Itthon behúztuk a pénteki meccset, tehát 2 – 1-es állásról folytathatjuk Szombathelyen, ahol mindent meg fogunk tenni azért, hogy lezárjuk a párharcot. Amennyiben ez nem sikerülne, szerdán lesz egy lehetőségünk javítani hazai környezetben. De szeretném hangsúlyozni, hogy teljes mértékben arra koncentrálunk, hogy kihasználjuk az első esélyünket, hiszen sokat érne egy kis pihenés, mert szombaton már mindenképpen kezdetét veszi az elődöntő sorozat, melyben reményink szerint mi is ott leszünk.Történt velem egy kis kellemetlenség is, ezért is jelentkezem most a szokásosnál picit később. A szombat délelőtti edzésünk után felmentem Budapestre kocsival, majd a barátnőmmel jöttünk vissza az autópályán, és sikeresen lerobbantunk, aztán felhívtam az egyik barátomat, rendes volt, eljött értünk. A motorral lett kisebb gondunk, elvileg nem volt elég olaj az autóban. Eléggé macerás volt, emiatt nem is tudtam most edzeni, de szerencsére ismerjük jól az ellenfelet, ez nem okozhat komoly gondot a hétfői derbin. Természetesen nem így terveztem, de ezen már változtatni nem tudunk. Kitekintve a többi párharcra, lassan kezdenek letisztulni az erőviszonyok, véleményem szerint a Körmend – Kecskemét harca az, ami még messze nem lefutott, itt ötödik meccset várok. Ám úgy gondolom, a többi csapat képes lesz idegenben is kiharcolni hétfőn az elődöntőbe jutást. A Paks Zalaegerszegen, a Szolnok pedig Pécsen fog győzedelmeskedni, szerintem. Persze remélem, hogy mi is nyerni tudunk ezzel egy időben.
Szerző: Kezdő5.hu
2011-04-16 10:20:39
Az alapszakasz végeztével, ahogy az NBA-ben, úgy mi is kiosztunk pár képzeletbeli díjat, melyet mi adnánk át a férfi NB I-ben szereplő játékosoknak, akik teljesítményükkel, vagy épp hozzáállásukkal elismerésre adtak okot. Találkozhattok a legjobb magyar, a legtöbbet fejlődött, a legjobb cserejátékosokkal, valamint természetesen a legértékesebb játékosok listájával (MVP). Jó szórakozást kívánunk!Legjobb cserejátékos – 6th man Award
1. Fodor Márton - Szolnoki Olaj KK
Szerző: Kezdő5.hu
2011-04-14 23:00:00
Nagyon csúnyára sikeredett ez a play-off nyitány. Mi történt?
Nem mondanám azt, hogy félvállról vettük a Zalaegerszeget, viszont talán nem tudatosodott bennünk eléggé, hogy elkezdődött a play-off. A meccs elején kihagytunk pár dobást, a ziccerek is kijöttek, a hármasok, amiket általában be szoktunk dobni, szintén nem sikerültek, ráadásul a védekezésünk egyenesen katasztrofális volt, és ez rányomta a bélyegét az egész további meccsre.
Másrészt, azt már láthattuk, hogy az idei bajnokságban szinte bárki bárkit megverhet, ennyi hiba pedig elég volt a Zalaegerszeg sikeréhez.
A második mérkőzést megnyertétek, mi volt a változás, ami ezt eredményezte?
A hozzáállás, és az akaraterő. Ugye ilyenkor nem túl sokat tudunk edzeni két mérkőzés között, így egyre több jelentőséget kap 1-1 edzés. Mi pedig a védekezésre fektettük a hangsúlyt, jobban odafigyeltünk, megbeszéltük a hibákat.
Szerző: Kezdő5.hu
2011-04-14 08:24:39
1994. július, NBA döntő, Houston. Rockets- Knicks. A Rakétások kezdő ötöse máig legendás: Olajuwon, Thorpe, Horry, Smith és a dobóhátvéd poszton, a texasiak egyik legjobbja a 11-es számú Vernon Maxwell. Mad Max, ahogy kosaras körökben ismert. Nagy kedvencem volt, szó se róla…
2005 szeptember, magyar NB/1-es alapozás, Szolnok. Az Olaj akkori ügyintézője, Balogh Gyula, kezében egy köteg papírlappal belép az öltözőbe: „- Itt vannak a lehetséges légiósok aktái. Artúr, mit szólnál hozzá, ha Vernon Maxwellnek adnád a gólpasszokat?” Úgy rémlik háromszor kérdeztem vissza a név hallatán, amíg az államat kerestem a zuhanyzóban…
…lelki szemeim előtt megjelent, ahogy 3000 fanatikus előtt megbontom a védelmet, kiosztom a bőrt, amit Mad Max faulttal együtt bedob! Napokig csiszolgattam ezt és az ehhez hasonló jelenetsorokat, ám jött a totális hidegzuhany: Tóth Zoliék nem az élő NBA ikont választották! Skandalum! Jó, elfogadom, hogy már 40 elmúlt és némi poci is felkúszott, de akkor is! Már, ha csak 2 hónapig kihúzza szusszal, akkor is micsoda sztorikat mesélhetett volna…
Rendben van, lássuk, ki merészeli „kitúrni” fiatalkorom egyik legendáját?! Valami Thomas Kelley nevű fószer. Aha! Na, gyere csak te, Thomas Kelley, Te álomromboló, te!
Szerző: Kezdő5.hu
2011-04-10 09:57:27
Itt az újabb vasárnap reggel, úgyhogy újfent jelentkezem az aktualitásokkal és pár érdekességgel. Tegnap a Falco ellen megkezdtük a negyeddöntős párharcunkat, melynek első mérkőzésén a várakozásoknak megfelelően sikerült diadalmaskodnunk, talán a végeredmény lehet kissé meglepő. Köszönhető ez annak, hogy maximálisan odatettük magunkat, kijött a két csapat közti különbség. Az első derbi egy ilyen sorozatban rendkívül fontos, kedden már gyakorlatilag az is eldől, hogy sikerülhet-e 3 – 0-al továbbmennünk, vagy több találkozót kell még megvívnunk. Nagyon reménykedem benne, hogy a következő, szombathelyi összecsapáson ugyanezt az oldalunkat tudjuk mutatni, hiszen a pihenés szempontjából sokat jelentene, ha képesek lennénk a lehető leghamarabb lezárni a párharcot.
Kicsit kitekintve a többi mérkőzésre, szerintem óriási meglepetés a ZeTE nagyarányú paksi diadala, én erre egyáltalán nem számítottam, főleg, hogy a zalaegerszegiek elég sok mindenen mentek keresztül ebben a bajnokságban, de mindenekelőtt gratulálok a címvédőnek, mert egy mostanában sokat erősödő, a bajnoki címre is esélyes ASE-t sikerült két vállra fektetniük. Sok sikert nekik a továbbiakban, mert ez nagyon nagy munka volt a részükről. A Szolnok sima hazai sikere véleményem szerint várható volt és nehezen tudom elképzelni, hogy egyáltalán foghasson meccset a Pécs ellenük. A Körmend győzelme szintén kisebb meglepetés számomra, hiszen a Kecskeméttől vártam volna, hogy elveszi a vasiak pályaelőnyét, mivel Németh Istiék rendkívül rosszul teljesítettek az utolsó két fordulóban. Azt gondoltam volna, hogy ez lesz az a találkozó, amit sikerül megcsípni Ivkovics gárdájának, de így sincs lefutva az a párharc, ami egyébként véleményem szerint a legkeményebb lesz az összes közül. Persze, a ZTE meglepetése miatt az a sorozat szintén nem várt küzdelmet hozhat.
Szerző: Kezdő5.hu
2011-04-05 17:30:11
Miután Mexikóban újra felült a kosárvilág trónjára a Team USA, az 1970-es Világbajnokságon kellett volna bizonyítaniuk, hiszen a FIBA világversenyeken az utóbbi időben rendre leégtek, igaz, ahogy már a korábbi írásokból is kiderült, messze nem fektettek annyi energiát ezek megnyerésébe, mint az Olimpiákba. Ráadásul a torna először költözött el Dél-Amerikából, ezúttal Jugoszlávia kapta meg a rendezési jogot. Most még merészebb volt az amerikai vezetés, mivel csak főiskolások és egyetemisták kerültek be a keretbe, ráadásul a 17(!) esztendős Bill Walton személyében egy középiskolás játékosa is volt az Egyesült Államok gárdájának.
A szakvezetésnél viszont nem akartak zsákbamacskához nyúlni, a 3 évvel korábbi csapat mesterét nevezték ki szövetségi kapitánynak, tehát a Légierő hőse, Hal Fischer került a válogatott élére. Segítője szintén nem ismeretlen számunkra, hiszen a ’63-as VB ezüstérmes és a '64-es olimpiai aranyérmes csapat másodedzője, Hank Vaughn töltötte be a pozíciót (ő egyébként a Goodyear Wingfoots mestereként tevékenykedett civilben).
Szerző: Kezdő5.hu
2011-04-04 15:59:00
3 szezont töltött Magyarországon, ez idő alatt 3 csapatban játszott (Dombóvár, MAFC, Körmend), 1-1 magyar bajnoki ezüsttel és bronzzal, valamint egy magyar kupa bronzzal
gazdagodott. Gyors, jó fizikai adottságokkal rendelkező, hatékonyan
dobó irányító, aki szívósságával és alázatos játékával közönségkedvenccé
vált Körmenden, ahova a szurkolók túlzás nélkül állítható, hogy mindig visszavárják...
Jermaine Thomas-al, „Maino”-val beszélgettem..
Miért és mikor kezdtél el kosárlabdázni?
A szüleim és a bátyáim is kosárlabdáztak, így nekem is ez a sport lett a sorsom.
Ki a példaképed a pályán és a magánéletben?
Az én életemben Isten az első, természetesen közvetlenül utána a szüleim. Ők mindig mellett voltak jóban-rosszban, mindig támogattak bármilyen döntést hoztam, akár a pályán, akár a pályán kívül.
Hány évet töltöttél a Thomas Johnson Középiskola kosárlabdacsapatában?4 évig voltam a csapat tagja, ennyi időt töltöttem az iskolában is.
Szerző: Kezdő5.hu
2011-04-03 09:37:55
Ahogy ígértem múlthét vasárnap, ezentúl minden héten jelentkezem itt és beszámolok a velem történt fontosabb dolgokról. Legutóbb beszéltem arról, hogy az Albacomppal várjuk az utolsó fordulót az alapszakaszból, valamint, hogy mik a lehetőségek a közeljövővel kapcsolatban. Nos, tegnap úgy mentünk Salgótarjánba, a sereghajtóhoz, hogy csakis a győzelem elfogadható, tehát próbáltunk így hozzáállni az egész mérkőzéshez. Természetesen nem becsültük le őket, de tudtuk, hogy jobb csapat vagyunk. Az elején keményen kezdtünk és a különbséget, amit sikerült megszerezni az elején, azt tudtuk tartani a lefújásig. Szerencsére nagyon sokat játszhattak azok, akik eddig kevesebb lehetőséget kaphattak a szezon során. A fiatalok és Hendlein Roland rengeteget voltak a pályán, ami nagyon fontos volt, hiszen jön a playoff, ami egy elég vontatott menet lesz és ott tényleg mindenkinek kell játszania és muszáj játékba lendülniük, akiknek erre nem volt még erre alkalmuk. Az eddigi meccseinket gyakorlatilag hét ember játszotta végig, úgyhogy az utolsó két találkozón (a Debrecen és Salgótarján ellen) végre több lehetőséget kaphattak azok, akik ebbe az alap rotációba korábban nem tartoztak bele. Ez nagyon fontos volt, szerintem önbizalmat is tudtak szerezni ezáltal. Roland játékának külön örülök, 13 pontot dobott, zsákolt, igen jól mozgott a pályán, nyilván fizikálisan össze kell még szednie magát, illetve be kell tudnia épülni a csapatba, de összességében nagyon biztató volt a tegnapi produkciója.
Szerző: Kezdő5.hu
2011-04-02 09:23:23
2009/2010-es szezon, JKSE-Szolnoki Főiskola, megyei derbi a B csoportban. Az ellenfélben egy csomó tehetséges, szépreményű fiatal kosaras palánta. Közülük is kitűnik azonban a 4-es számú srác. Szándékosan nem írtam a kimagaslik szót, mert hősünk „mindössze” 180 centiméterre nőtt…
Az egy dolog, hogy 9/9-es mezőnymutatóval, 8/8-es büntető százalékkal szerez 28 pontot, mellé kioszt 8 gólpassz és összekapirgál 42 VAL pontot. Ami számomra sokkal szembetűnőbb és fontosabb, az a mérhetetlen akarat és küzdőszellem, ami jellemzi őt. Ritka manapság az a fiatal játékos, aki maximális koncentrációval végzi a dolgát a parkettán. Szögi Ádám ilyen...
Beszélgettünk sokat a vezetőséggel, hogy meg kellene őt szereznünk a következő szezonra. Óriási értéke lehetne bajnoki címre törő csapatunknak egy villámgyors, megalkuvást nem tűrő „moszkitó”, aki szenvedélyes elkötelezettséget érez az ellenfél irányító vérének módszeres szívásában…
Szerző: Kezdő5.hu
2011-03-30 08:11:58
Dear Reader,
In our newest column, we are presenting foreign players, who play or played in Hungary. We are going to write about players who retired, who still play somewhere else, and who still play on Hungarian basketball courts. There will be players, whose praises were sung in the arenas, and players, who have to be mentioned because of their career.
The bottom line is they are all special characters, who left their mark in our basketball history.
Firstly, you can read an article about a young man - written in a personal tone by Artúr Puskás – who played for Körmend, Nyíregyháza, Debrecen and Albacomp;
David Toya!
I remember the moment, when I first heard the news from László Makrai (Nyíregyháza GM) that he would play for us. I was as enthusiastic as my son Bendegúz, when he opened his newest LEGO box. I had first paid attention to David, when we played a Hungary- Slovakia junior game, and I had had to guard him. So I had the opportunity to play with player, who had became champions with Körmend a few years earlier. The player, who had played impressively in the finals and had led his team to a championship…
I don’t think I should introduce his sober stats and numbers. There are almanachs and statistic columns to find these things. I think the fans are interested in the man himself – of course, sometimes spiced with interesting basketball stories…
When I first mentioned David that I would write a short article about him, he said I should find someone who fans could remember. This was typical Toya attitude. Modest and restrained. Words said by a player, who – it is my firm belief – is among the top 10 foreign players, who have ever played in Hungary…
…a real gourmand. As in every field of his life, he prefers quality in meals as well. He is well-balanced and moderate. Except one thing: I had never seen anyone eating poppy seed bread in the way he did, not mentioning the quantity. The waiters in the restaurant in Nyíregyháza were watching him in a shock and they couldn’t believe how he could eat 5-6 portions leisurely for dinner, after an evening practice…
He handled the ball and performed the basketball drills so easily that I sometimes belived I could do it, too. I had never seen a player before or after, who could use the spin move and the dribble the ball behind the back with such confidence against tight defense…
… As far as I remember, after three weeks, I stopped asking whether he would go home to Bratislava for the weekend, and whether I could go with him and got out in Budapest. He went home. Always. When the weather was good, he went mountain biking, if it turned colder, he went snowboarding. According to urban legends, crazy basketball fans once saw him sliding in the Slovakian mountains on a Monday morning, and later practicing in the Bujtosi Arena in the afternoon, on the same day…
December 2004, ULEB-Cup, Germany. 8000 fanatics on the bleachers, eating sausage confidently. Laser show, team mascot, confetti – everything, like in a festival. The Alba Berlin – behaving pompously as the group’s favourite – hosted the underdogs, the Debreceni Vadkakasok. At the end, we won by ten. David scored 29 points, without a three-pointer!!! I had the best courtside seat, since I was admiring his performance from the bench; my Slovakian-Ugandan friend taught the cocky Germans a lesson, and everyone could be sorry, if he missed it…
For a change, we were racing along on freeway M3, towards Bratislava. It wasn’s easy to talk with him, as he was a really extravert guy. I was telling him that half of the European teams would offer him a contract, when he looked at me and said: „Come on, I”m Slovakian, I don’t have any chance with our sports diplomacy.”
These words were meant seriously by him, despite he’s 6’7” (200 cm) tall, extremely athletic, able to play well in position 1-2-3, had an extra high basketball IQ, and had fantastic games in the ULEB-Cup. I don’t know whether I should cry or laugh at this, but I think it’s rather sad. David Toya should have earned a spot in any top league in Europe, or even on an upper level…
A lot of people questioned his devotion. He was typically the type of player, who played this game with a low pulse rate, without batting an eyelid during the 40 minutes. He doesn’t need my protection, but I have to emphasize he prepared for every game as a professional. An amateur would think that this guy doesn’t really deal with the fans. In spite of this, he talked endlessly about the Hungarian fans and athmosphere they created. The fans in Vas County are engraved on his memory, admitting he hadn’t seen anything like that during his long and adventurous career.
I suppose if he had chosen an other sport as a child, he would have been as successful in that as well. He can kick the ball too, but I was really suprised on a spring day, in Debrecen. I will never forget the face Rudi Trummer showed during a tease in the locker room, when David told him he had been a youth table-tennis champion in Slovakia. Rudi, my friend from Körmend forced a game against David, for a serious stake. I wouldn’t share the final score, since we are great friends with Rudi…
… You feel great tranquality, when you talk with David. There is some incomprehensibe gentleness in him - in a positive sense. Lately he’s been playing golf and tennis. He isn’t a typical, stereotyped athlete. He is calm, intelligent, meditative and restrained. Some people may have considered him cocky because of these things – improperly. He is not cocky, on the contrary. In this rushing, inhuman, careerist world it is rare to see a well-balanced person like him. He simply loves life, good (Hungarian) cuisine and freedom. His philosophy is worth keeping in mind: „Take care of your health, don’t do very silly things, live your life and stay true to yourself!”
Photo(1.): Albakosar.hu
Photo(2.): Nemzetisport.hu
Photo(3.): Meggyesi Bálint - MTE.blog.huForrás: magyarkosar.blog.nepsport.hu
Szerző: Kezdő5.hu
2011-03-28 23:00:00
Nézzük egy kicsit mögé a dolgoknak, vajon milyen okok állhatnak emögöt!
Szerző: Kezdő5.hu
2011-03-27 23:00:00
Szinte minden kosárszurkoló, klubszimpátiától függetlenül egyetért abban, hogy Chris Monroe az egyik legjobb légiós, aki valaha Magyarországon megfordult. Két szezont húzott le Pakson, ez alatt 2 bajnoki aranyérmet, egy kupa aranyat és egy kupa ezüstöt nyert. Vele beszélgetek most.
Először is hogy érzed magad? Ha jól tudom, a szezon nagy részében sérült voltál.
Köszönöm a kérdést, jól vagyok. A sérülésem nem volt komoly, csak egy csontsérülés, de az orvosok mostanra rendbe hoztak.
Térjünk vissza a gyökerekhez. Mikor kezdtél el kosarazni?
Öt vagy hat éves lehettem, mikor elkezdtem játszani egy korosztályos csapatban.
Sportolt valaki a családodban?
Szerző: Kezdő5.hu
2011-03-27 09:20:17
Üdvözlöm a Kedves Olvasókat!Hanga Ádám vagyok, az Albacomp és a Magyar Válogatott hátvédje. Mától kezdve hetente fogok itt jelentkezni, minden alkalommal beszámolok a velem történt aktuális eseményekről, most elsőként leginkább az idei helyzetemet írnám le, hogy mindenki viszonylag képben legyen!Eddig az Albacomppal nagy meglepetést nem okoztunk, a Szolnok és mi vagyunk, akik a szezon elején ki lettünk kiáltva bajnokesélyes csapatnak, ennek megfelelően azonos mutatóval állunk a tabella elején jelen pillanatban. Természetesen szenvedtünk már el olyan vereséget is, amit papírforma szerint nem kellett volna, de összességében úgy gondolom, hogy hoztuk azt, amit elvártak tőlünk.
Egy forduló van még hátra az alapszakaszból és kezdődik a Playoff. Jövő szombaton Salgótarjánba látogatunk, az eddig egy győzelemmel rendelkező sereghajtó otthonába, ahol kötelező lenne megszerezni a győzelmet, úgyhogy a második helyen fogunk zárni, hiszen a velünk azonos mutatóval álló Szolnok az újonc Szeged otthonában fog vendégeskedni, ahol hatalmas meglepetés lenne, ha nem nyernének. Azt majd még meglátjuk, hogy kivel fogjuk kezdeni a rájátszás első körét, jelen állás szerint a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a címvédő Zalaegerszeg ellen kell majd megvívnunk az első párharcot, legalábbis a tegnapi mérkőzések alakulása szerint minden erre utal.
Szerző: Kezdő5.hu
2011-03-25 23:00:00
A magyar kosárlabda elmúlt 20 évének egyik meghatározó alakja Mészáros Zalán. A válogatottal megjárta az Európa-bajnokságot, klubcsapatait pedig bajnoki címekhez és kupagyőzelmekhez segítette. Vele készült ez a beszélgetés.
Vágjuk bele rögtön a közepébe. Nem örvendesz túl nagy népszerűségnek az ellenfelek szurkolóinál. Mi lehet ennek az oka?
Eleve, Mészáros Zalánnak hívnak. Édesapám a Honvéd edzője volt, őt is kellett ugye nem szeretni annak idején… Sőt, anno őt is ugyanúgy szidták, mint engem. Ezen kívül az is közrejátszott, hogy honvédos is voltam, amelyik csapat annak idején nagyon irigyelt volt, és hatvanas-hetvenes években tényleg többször visszaéltek a lehetőségeikkel, hiszen minden jó játékost leigazoltak, ami ellenérzést váltott ki a vidéki csapatok szurkolóiból. Ez nem csak a kosárlabdában, hanem a többi sportban is így volt.
Illetve az sem elhanyagolható tényező, hogy jó pár csapat orra alá borsot törtem már.
Ráadásul ebben a mostani paksi csapatban nem sok „régi ismerőssel” találkozhatnak az ellenfelek szurkolói, főleg most, hogy Robi is visszavonult… (Nevet.)
Szerző: Kezdő5.hu
2011-03-24 16:15:00
„Ru-ják-Andris, Ru-ják-Andris” zúgott közel 2000 torokból az összetéveszthetetlen vélemény nyilvánítás a körmendi Szentély Arénában. A vasi szurkolók ezzel az eszközzel adtak hangot a meccs legjobbjával kapcsolatos elképzelésükről. A tengerentúlon –hasonló szituációban- az „MVP, MVP!” rigmus ismétlődik. Személy szerint sokkal megindítóbbnak tartom az európai módit, mikor nevén nevezik a gyereket…
Nem véletlenül használtam a „gyerek” kifejezést. Írhattam volna „srácot”, „kölyköt” és még folytathatnám a szinonima szótár idevonatkozó passzusaival. A lényeg, Ruják András olyan, mint a „srác a szomszédból”. Kedves, közvetlen, arcán egy állandóan megbúvó hamiskás vigyor kezdeménnyel. Ezért is lehet Őt feltétlenül kedvelni. A vagány, csibész, ám mérhetetlenül tisztelettudó és alázatos személyisége miatt.
És akkor a kosárlabda tudásáról még nem is szóltunk. Költőiek lesznek a következő kérdéseim: „Mi szükségeltetik ahhoz, hogy valaki egy elvesztett rangadó után (ahol 25 perc alatt képtelen pontot dobni és a VAL mutató rovatában is mindössze 3 egység szerénykedik) a szezon addigi legkiélezettebb meccsén, -a bajnoki címre törő Albacomp ellen-, a legfontosabb láncszem lehessen?”
„Milyen önbizalommal és karizmával kell bírnia annak az alig 22 éves kosárlabdázónak, aki felvállalja a lélektanilag legmeghatározóbb szituációkat, egy sorsdöntő derbin, holott három válogatott mezőnyjátékos (Németh, Ferencz és Trummer) gürcöl mellette a piros-feketék sikeréért?”
Az első negyedben semmi jel nem mutatkozott arra vonatkozóan, hogy a klaviatúra segítségével a fenti mondatokat fogom másnap bepötyögni. Határozottan, összeszedetten játszott az Alba. Crocker és Jones hatékonyan, ellentmondást nem tűrően tette a dolgát. A házigazdák puhányok és tanácstalanok voltak. Kósza tripla kísérletek, halovány lepattanózás jellemezte őket ekkor. A második negyed azonban Simon Balázsról szólt. Nem Kedves Olvasó, nem hülyültem meg (legalábbis nem jobban, mint máskor), észrevettem, hogy Simi nem volt a pályán. Sajnos még a csarnokban sem, egy elegáns utcai ruhakölteményben bíztatva társait, hanem az ágyban, küzdve a tüdőgyulladással. Viszont nélküle sokszor esetlegesnek és kidolgozatlannak tűntek a kék-fehérek zóna elleni támadásai. Beakadt ugyan néhány dobás, ám érezhető volt, a terület védekezés elleni repertoár kimerül az „egy passz és tűz” koreográfiában.
Ez felhozta a hazaiakat és ekkor kezdte írásom főhőse az „ámokfutását”. Ruják bedobott két trojkát zsinórban mínusz 6-nál, majd az utolsó támadásnál –miután beszlalomozott a gyűrű alá- egy olyan passz illetve lefordulás csellel etette meg a fehérvári védőket, ami láttán még a legendás Hakeem Olajuwon is feljebb tolta a karosszékben a szemüvegét…
Hanga Ádám óriási tehetség. Szerencsére még rengeteg terület van, ahol előre tud lépni. Az egyik a „hogyan erőltessem rá az akaratomat a csapattársaimra, mint irányító, mialatt a pontszerzés terhét is elviselem” című bekezdés alatt található, a „Kész kosárlabdázóvá válás rejtelmei” című eposzban. Ez talán a legnehezebb lecke egy hátvéd életében. Ezen az estén élesben adódott Ádámnak lehetősége arra, hogy csiszolja ebbéli tudását…
Érdekes kérdés a csapatokon belüli hierarchia. A legjobb példát erre Rashad Bell szolgáltatta. Remek, számokban is impozáns szezont fut az amerikai, ám meggyőződésem, hogy neki is –és a körmendi csapatnak is- „jót tett” Moore távozása. Nem szükséges –kimondva, kimondatlanul- rivalizálnia „házon belül” egy hozzá hasonló képességekkel bíró társsal, kötöttségek és elfojtások nélkül vezényelheti a show-t. Vitathatatlanul elfoglalta az alfa hím státuszt, viselve ennek minden előnyét és felelősségét. Amit az amerikai bedobó művelt az utolsó 2 és fél percben arra nehéz jelzőket találni. Dobott három olyan közelit, amikor csak azon nem verekedte magát át, aki éppen nem arra járt. A fanatikus szurkolók reakciói mindent elárultak: most fogadták be végérvényesen a Körmendi Kosaras Családba Bellt.
…és azt gondolom, hogy Ruják Andrist is…
Forrás - Rázd meg a bikát blog
Fotó - vaol.hu
Szerző: Kezdő5.hu
2011-03-21 11:03:43
Legújabb rovatunkban a hazánkban megfordult légiósokat hozzuk közelebb Hozzád, Kedves Olvasó! Lesz olyan, aki már szögre akasztotta a dorgót, olyan, aki nálunk már nem, de máshol még osztja a zsugákat, és olyan, aki jelenleg is Magyarhon parkettáin koptatja térdízületeit. Felbukkan olyan, akiről külön rigmusok zengtek, olyan, akinek az életútja miatt kell –elsősorban- itt lennie. A lényeg, mindannyian különleges egyéniségek, akik így vagy úgy, de feltétlenül nyomot hagytak honi kosárlabdánk történetében.
Elsőként következzék – az egykori csapattárs Puskás Artúr személyes hangvételű portréjában - az a fiatalember, aki megfordult a Körmend, a Nyíregyháza, a Debrecen és az Albacomp csapataiban: David Toya!
A csendes profi
Emlékszem mikor először hallottam Makrai Lászlótól, hogy hozzánk igazol. Olyan lelkes voltam, mint Bendegúz fiam a legújabb LEGO dobozának kinyitásakor. David Toya a csapattársam lesz! Először a magyar-szlovák korosztályos válogatott meccsen figyeltem fel rá, mikor őt kellett fognom. Azzal a játékossal játszhatok egy csapatban, aki néhány évvel korábban a Körmend csapatával lett magyar bajnok! Aki a döntőben elementáris játékot bemutatva a későbbi MVP-vel Denis Toroman-el karöltve vezette aranyéremig a piros-feketéket...
Szerző: Kezdő5.hu
2011-02-22 23:00:00
Megvan Mikhail Prokhorov első nagy igazolása! Magyar idő szerint 17:00 körül ugyanis Adrian Wojnarowski hozta elsőként: Deron Williams is keletre költözik és a New Jersey Nets játékosa lesz. A háromcsapatos cserében a Netstől távozik Devin Harris, Derrick Favors és két darab első körös draftjog Utah-ba, míg Dan Gadzuric és Brandan Wright a Warriorsból a Netshez kerül Troy Murphy-ért cserébe. A két draftjog a Nets idei első köröse és a Golden State 2012-es, top7 protected első köröse(amit szintén a Nets ad).
Szerző: Kezdő5.hu
2011-02-22 19:22:00
Sorozatunkkal elérkeztünk 1968-hoz, mikor is Mexikóban került megrendezésre az Olimpia. Az a furcsa helyzet állt elő, hogy a korábbi hat nyári játékokon veretlenül végigmenetelő, 6-szoros címvédő nem számított a torna fő esélyesének. Akik követik írásainkat, tudhatják, hogy az egy évvel korábbi Világbajnokságon csúnyán leszerepelt a Team USA, de nem ez volt a fő oka annak, hogy a Szovjetuniót és Jugoszláviát is erősebbnek tartották náluk.
Szerző: Kezdő5.hu
2011-02-21 23:00:00
„Van Isten!” Sóhajthatott fel az egyszerű NBA-drukker, mert ma hajnalban lezárult egy fél éve tartó huzavona, amely csak mérgezte a ligát és mindennapjainkat. Carmelo Anthony nagyjából két órája ugyanis a New York Knicks játékosa lett. Amint azt várni lehetett, nem Timofey Mozgovon múlt a csere, a végleges változat: Chauncey Billups, Carmelo Anthony, Renaldo Balkman, Anthony Carter és Corey Brewer(Minnesota) került New Yorkba; Eddy Curry, Anthony Randolph és három millió dollár a Timberwolveshoz; a Denver pedig Danilo Gallinarit, Timofey Mozgovot, Wilson Chandlert, Raymond Feltont, egy 2014-es első körös draftjogot és a Golden State 2012-es és 2013-as második körös dratjogát kapja. Itt a jelenlegi CBA mindent tudója, Larry Coon közbe is szólt, a Knicks azt a picket nem cserélheti, hiszen lehet, hogy Houstonba kell adnia vagy azt vagy a 2013-asat(és a jelenlegi szabályok alapján egymás után két évben nem lehet elcserélni a saját első köröst), úgyhogy pontosan még nincsenek meg a részletek, de későbbiekben tájékoztatjuk az olvasókat(Coon szerint az első lehetséges első körös draftjog lesz az a bizonyos 2014-es, amit a Houston-csere után át tudnak küldeni(valószínűleg a 2014-es, de közel sem biztos)).
Szerző: Kezdő5.hu
2011-02-08 15:23:41
Ahogy az eddigi részekből már kiderülhetett, az amerikai kosárlabdázás számára a Világbajnokság nem volt említhető egy lapon az Olimpiával, a Team USA ennek megfelelően az 1967-es VB-re is véleményes keretek közt készült fel. Azok után, hogy négy évvel korábban nagyon kínosan leszerepeltek az amik, nem mondhatnánk, hogy túlzott erőfeszítéseket tettek volna a „világ rendjének helyreállításáért”.
A sportág történetének ötödik Világbajnokságát Uruguayban rendezték, egész pontosan Montevideoban. Az olimpiai bajnok enyhén szólva sem kapkodta el a felkészülést, New Yorkban mindösszesen 10 napot készült együtt a keret. A szövetségi kapitány az inkább a Légierőnél töltött időszaka miatt, mintsem a kosárlabda eredményei okán lett híres, ő nem volt más, mint Hal Fischer. Segítőjének Jim Gudger-t nevezték ki, róla annyit érdemes tudni, hogy 33(!) szezonon keresztül edzősködött az NCAA-ben, ekkoriban a Texas A&M Egyetem csapatát vezette.