Euroliga, én így szeretlek! - Vol.9.
Kell valamifajta elemi késztetés egy kosarasnál arra, hogy ne csak a pontszerzésen járjon az agya. Vannak olyanok, akik tobzódnak a védekezés gyönyöreiben, mások kedvelik a gólpasszok postázását, ám igazi kuriózumnak számítanak a palánkról lecsorgó labdák mániákusai. Következzen az a fiatalember, akinél kiválóbb nem született az utóbbi kitételt illetően az elmúlt évtizedben:
MIRSAD TÜRKCAN!
Szerbiában született 1976 kiváló évében. A korai gyermekévek után a hivatásos kosárlabdával már Isztanbulban, az Efes Pilsen csapatában ismerkedett meg. Óriás kamu lenne, ha rezzenéstelen tollal írnék ifjonc játékáról, mivel akkori felvételekkel nem bírok, így mindössze teóriáim vannak a karrierét kivételesen különlegessé tévő képességének kialakulásáról. Mivel sosem volt bükkfakezű valaki, sem lassú lábú, a centermozgások alapjainak befogadását zsigerileg elutasító srác, ezért még elképesztőbb a lepattanózás mestersége irányában mutatott vonzódása...
Maradjunk annyiban, volt egy edzője, aki notóriusan üvöltötte, "Kizárás! Kizárás!" és volt saját maga, aki felmérte a lehetőségét a pattanók köré építhető profi életútnak. 16 évesen debütált a török első osztályban, az érettségijét pedig már kétszámjegyű szezonátlaggal ünnepelte. Ezt stabilan hozta zsinórban háromszor, amire a tengerentúlon is felfigyeltek. Minden idők első török állampolgáraként kelt el az 1998-as NBA Drafton, ahol a Houston Rockets választotta ki. A '98/99-es lockout nem jött jókor számára, mert a Stern-cirkuszban megszokott embervásár során előbb a Phillyhez, majd a New York Knickshez vándorolt a sportorvosija. Olyan sztárokkal kellett volna megküzdenie az erőcsatár percekért, mint Larry "Nagyi" Johnson, Kurt Thomas vagy Marcus Camby. Nem sikerülhetett. Hét meccs jutott neki, az újévet már Wisconsin államban ünnepelte. A Bucks sem rá építette a franchise alapjait. Több morzsát csippenthetett fel (10m., 3p. és 2,3 lp.) mint a Nagy Almában, de ez még mindig csak a statiszta szerephez volt elegendő. A kifinomult amerikai akcentus megtanulása mellett...
Eljött Európa legrangosabb porondjának meghódítása. Kívánni sem lehetett ehhez jobb terepet Moszkvánál. A 2001/2002-es szezonban debütált megdöbbentő számokkal, amik közül élete legkiválóbbjának bizonyult a pont/lepattanó/assziszt/blokk quartett (17,6/12,8/2,1/1,2). Őt választották az alapszakasz legjobb játékosának. A sors furcsa fintoraként azonban a CSZKA csapatként gyengének találtatott. Ötödik hely az orosz pontvadászatban és negyeddöntő az EL-ben.
Viszont egy zsíros sienai álomszerződésre elégnek bizonyult. Akkoriban a honfitárs Ergin Ataman vezette a zöld-fehéreket, olyan sztárokat gardírozva, mint Zukauskas, Kakiouzisz, Chiacig és a csodálatos amerikai dobógép, Alphonso Ford. Ez volt a Montepaschi első éve az Euroligában, rögtön Final Four részvétellel. Türkcan masszív dupla-duplát szállított 14,6-11,8 formájában, kiváló mutatókkal (52% mezőnyből, amiből 47% volt a tripla). Ekkor a TOP16 MVP címet söpörte be.
Az ex-szovjet katonacsapat nem az a fukar fajta, így "erőből" licitálta túl a taljánok által kínált szerződés hosszabbításban szereplő nullákat. Ekkor már a zseniális Dusan Ivkovics volt a góré, a zsugákat Papaloukasz és Holden, a pontokat Marcus Brown és Alexander hozta. Remekül illett a képbe a melós Türkcan, aki nem okozott csalódást másodszorra sem. Gyengébb dobószázalékkal ugyan, viszont közel tíz perccel kevesebbet játszva volt képes 10 pont, 10,4-es dupla-dupla szezonra. Arany a bajnokságban és bronz az Euroligában, megfűszerezve egy Év csapata tagsággal.
Ekkoriban a Dinamo Moszkva volt a legharciasabb trónkövetelő Oroszországban. Hősünk átigazolása volt a hab a tortán. Pénz nem számít alapon klasszisok egész sora igyekezett megfelelni a kőkemény elvárásoknak. Ott volt Lynn Greer, a tavalyi év Euroliga gólkirálya, az Óriás Ent, Lazarosz Papadopulosz, a többszörös bajnok Ariel McDonald, az alaszkai bérgyilkos Trajan Langdon és a Lavrinovics ikrek Kristófja. Sikeresen nyerték meg ugyan csoportjukat a Eurocup 2004-2005-ös kiírásában, ám szenzációszámba menő blamaként elbuktak a Hemofarm elleni kuparendszerű nyolcaddöntő során. Megint kárba veszett a 17,8-10-es statisztika...
Hét évnyi haknizás után a Lepattanókirály megelégelte a légiós életet. Hazatért és egy bajnoki arannyal megkoronázott Efes-es szezon után a Fenerbache gárdájához kötelezte el magát. Fél tucat szezon következett, ami töménytelen elismerést hozott a minden idők legtöbb pattanóját megkaparintó Euroliga játékosának (1287). Négy bajnoki és két kupasiker sárga-fehér-feketében. Karrierje fájdalmasan korán ért véget, hiszen képtelen volt teljesen felépülni súlyos térd-keresztszalag szakadásából, amit a 2011-es Török Kupa döntőn szedett össze. Pedig még abban az esztendőben, 35 éves kora ellenére sem akadt párja kedvenc műfajában az Euroligában. 7,3-as átlagával immár ötödször bizonyult az öreg kontinens legjobbjának!
Végezetül következzen néhány érdekes adat, tény, statisztika róla, a teljesség igénye nélkül:
- 3 országban volt az Év Lepattanózója;
- A 2002-es VB Legjobb Lepattanózója;
- Egyike a három olyan játékosnak, akik képesek voltak egy meccsen 20-20 pontot és lepattanót felmutatni;
- A 2008/09-es Euroliga évben 51,3%-kal szórta a hárompontosokat;
- A Panathinaikosz ellen szerezte a legtöbb VAL-t, 43-at;
- 18,3 a pályafutás és 25,9 a 40 perces VAL mutatója, ami a legjobb a min. 100 meccset játszó játékosok között;
- 6 Európa Bajnokságon képviselte Törökországot, 2001-ben ezüstérmet nyert;
- 14,1 a lepattanók 40 percre vetített relatív karrierátlaga, aminél nincs jobb;
- 49 dupla-dupla az Euroligában;
- Mezszámát -"6"- visszavonultatta a Fenerbache;
- Ex-felesége a 2005-ös szerb szépségkirálynő, Dina Dzankovics, húga, Emina Jahovics ünnepelt pop-sztár, míg sógora, Mustafa Sandal közel 12 millió eladott CD-jével korunk egyik leghíresebb török előadóművésze.