A 2019-es világbajnokság a csapatos statisztikák fényében

Vasárnap spanyol győzelemmel ért véget a kínai világbajnokság – az első a sorban, ahol 32 csapat vehetett részt, amelyek két csoportkörben, majd negyeddöntő-elődöntő-döntő formátumban döntötték el a helyezések sorsát. Összegyűjtöttünk pár érdekességet a nyolcba jutó spanyol, argentin, francia, ausztrál, szerb és amerikai válogatottról. 

Csak a legjobb nyolcba jutó csapatokat vizsgálva szembetűnő, hogy a spanyolok mindössze az ötödik legtöbb pontot szerezték átlagban (84.4), a 45.1%-os mezőnymutatójuk (5.), 31.7%-os triplázásuk (7.) és büntetőzésük (76.5%,, 5.) is legfeljebb közepesnek mondható a többi élcsapathoz képest. Amiben viszont jók voltak, azok a kétpontos kosarak, itt a szerb mamutok (62.6%) és az ausztrálok (56.9%) mögött a harmadik leghatékonyabbnak bizonyultak. A spanyol sikereket tehát nem a csillogó támadójátékban kell keresni a döntőben mutatott fieszta ellenére sem, hanem például a lepattanózásban (39.9, csak az amerikaiak szedtek ennél többet), azon belül is a 11.4 támadópattanóban, amit megspékeltek egy remek labdajáratással (22.8 pont, harmadik a negyeddöntős csapatok között) és kőkemény perimétervédekezéssel (9 szerzett labda, második legtöbb az argentinok mögött). 

Az argentin sikerek sem elsősorban a parádés dobások miatt születtek (86.0 pont, de mindössze 44.6%-os mezőnymutató, 35.4%-os tripla és 78.2% büntető, a kétpontosokat kifejezetten gyengén, 50.8%-kal dobták), a 37.5 lepattanó középszerű, a 9.9 támadópattanó már inkább gyenge, 19.6 gólpasszuk is csak a hatodik legjobb a Top8-ban. Ugyanakkor a csapatvédekezésük messze a legjobb volt, 10 labdát szereztek meccsenként, és is egy fontos szempont, hogy a legjobbak között ők ütötték be a legtöbb faultot, ez is jelzi, hogy mennyire fizikálisan játszottak hátul. 

Erről a franciák is tudnának mesélni, és bár Rudy Gobert és több társa is azt nyilatkozta, hogy ők bizony aranyért jöttek ide, a statisztika alapján nem igazán érdemelték volna meg. Például a 40.7%-os triplamutatónál csak az erre építő csehek tudtak jobbat, azonban ha a ténylegesen be is dobott 8.8 hármast nézzük, ennél csak a lengyelek dobtak kevesebbet. A 21.3 kiharcolt büntető is jó adat, de a 74.7%-os pontossággal csak a cseheket és az amerikaiakat előzték meg, és az összességében 83.6 pontos átlaggal csak a cseheket és lengyeleket múlták felül. Ettől még persze végezhettek volna előrébb, de ami igazán a földbe állította őket, az a lepattanózás: Gobert hiába szedett 9.1 pattanót, a többiek annyira nem csipkedték magukat, a csapatszinten előadott 34.1 a legkevesebb, még a sokszor klasszikus center nélkül játszó lengyelek is felülmúlták őket. A blokkokban (4.3, legjobb mutató) is érződött a Gobert-hatás, ám mindezt „sikeresen” ellensúlyozták a gyengébb csapatjátékkal: a 17.6 gólpasszal a lengyelekkel kerültek egy külön, alsó kategóriába, a többi negyeddöntős csapat legalább 20 assziszt környékén zárt. Külön érdemes kiemelni a mindössze 6.0-s szerzett labda-átlagukat, amivel a 27. helyen végeztek az egész mezőnyt tekintve, holtversenyben Jordániával…

Az ausztrálok egyetlen Patty Mills-büntetőre álltak a döntőtől, így joggal lehetnek csalódottak, és ha a számokra pillantunk, éppen a büntetők volt az auszik Achilles-sarka ezen a tornán. Hiába dobtak majdnem 80%-kal (a szerbek és a litvánok voltak csak jobbak), szignifikánsan kevesebbszer próbálkozhattak, mint ellenfeleik: a meccsenkénti 16.5 kísérletnél csak a csehek állhattak ritkábban a vonalra. Így hiába az egyébként remek 85.9 pont, a harmadik legjobb mezőnymutató (48.2%), a kiváló, 56.9%-os kétpontos hatékonyság, továbbá a nem kiemelkedő, de vállalható 35.9%-os triplázás, ez alapján valahol jogosnak tűnhet, hogy sokat foglalkoztak a játékvezetéssel. A játék két fontos elemében (harmadik legjobb pattanózás, spanyolokkal holtversenyben második legtöbb gólpassz) is kiemelkedően teljesítettek, amit azonban nem nagyon foghatnak a bírókra, az a labdaszerzések és a labdaeladások. Az egész vb-n a 31. helyen végeztek labdaszerzésben, ellenben messze-messze ők nyerték az „értékesítési versenyt” 121 eladott labdával. 

A szerbek bődületes számokat hoztak, azonban rájuk alapvetően igaz, hogy az első csoportkörben alapozták meg 94.1 pontos átlagot, a 25.4 gólpasszt, a brutális, 62.6%-os kétpontos-mutatót, a 40.5%-os triplázást és a 23.8 kiharcolt büntetőt - amiket egyébként 80%-kal be is dobáltak, nem ezen múlt a rossz szereplésük. Hanem azon, hogy mindezt nem tudták hozni az egyenes kieséses szakaszban Argentína ellen: mindössze 17 gólpasszig jutottak, 29% alatt tripláztak, a kétpontosakat csak 51.3%-kal értékesítették – itt jött ki igazán Milos Teodoszics hiánya, Bogdanovics mellett nem volt még egy magas szinten szervezni képes mezőnyjátékosuk. 

Az Egyesült Államok negyeddöntős vereségét is javarészt a büntetők okozták (66.7% a franciák ellen), összességében a nyolc meccsen bemutatott 73.7% a legrosszabb a legjobb nyolc csapat között. Emellett a 34.9%-os triplázás sem az volt az igazi, viszont így is 10.4-et dobtak be, ami a legtöbb a Top8-ban. Az azért most is látszott, hogy képesek nagy tempót diktálni, a legjobbak közül csak ők jutottak meccsenként 70 mezőnykísérlet fölé (70.6, összehasonlításképpen a többiek maximum 65.4-ig jutottak, de például a szerbek és a franciák a 60-at is alig érték el), ebben közrejátszott az is, hogy ők szedték a legtöbb lepattanót és támadópattanót. Ugyanakkor labdaszerzésekben, gólpasszokban sem voltak kiemelkedőek, így azzal nem sokra mentek, hogy ők vigyáztak a legjobban a labdára (10.5 eladott labda). 

Néhány érdekesség még a csapatstatisztikákból: 

Új-Zéland elképesztő, 99.4 pontos átlagot hozott össze, ezzel még az egyszer 120 fölé jutó szerbeket is megelőzték. 

Mezőnymutatóban és kétpontosok terén Szerbia a centerei révén kiemelkedett, az 53.5% és a 62.6% is parádés, mindkettőben egyébként az új-zélandiak tudták csak valamelyest megközelíteni őket. 

A hárompontosokat a csehek pörkölték be a leghatékonyabban (42.8%), rajtuk kívül csak Új-Zéland, Irán, Franciaország és Szerbia jutott 40 fölé. 

A büntetők terén Brazília (82.8%) Puerto Ricót előzte meg (82.1%), rajtuk kívül a németek, a litvánok és a szerbek érték el a 80-at. 

Lepattanózásban a Team USA 43-as átlaga volt verhetetlen, 40 felett Nigéria, Új-Zéland, Venezuela és Korea jutott. 

A nigériai légelhárítás messzehatékonyabb volt mindenkinél, a 6.2-es átlagot lemaradva követte Szenegál 4.8-cal, illetve a franciák 4.3-mal, Tunézia pedig 4.2-vel. 

Gólpasszokban a szerbek villogtak (25.4), Ausztrália, Spanyolország, Kanada és Új-Zéland fért még be a 22 és 23 közötti tartományba. 

Labdaszerzésekben is Nigéria bizonyult a legjobbnak (11.2), de itt érdemes kiemelni, hogy a két másik dobogós a két döntős, Argentína és Spanyolország volt. 

Labdaeladásban Jordánia végzett az „élen” (16.4), mögöttük az ebben gyengélkedő ausztrálok és Fülöp-szigetek is megugrották a 15-ös lécet. 

Az oroszok védekezése kapta a legtöbb játékvezetői kritikát (24.2 fault), de Új-Zéland és Venezuela is 23 felett végzett.