Öt török, Öt görög, Hány ember?!

Továbbjut a Panathinaikosz, mert...

- az esélytelenek nyugalmával utazhatnak a Palau Blaugranaba. Senki nem várt tőlük semmit a szezon előtt. A legenda, Zseljko Obradovics, 13 frenetikus esztendő után továbbállt, a tavalyi keretből mindössze két számottevő játékos maradt (Carcarísz és Diamantidisz). A végső győzelemre leginkább várt ellenfél dolgát tudták a lehető legkomolyabban megnehezíteni az ötödik meccs kiharcolásával. Pedulakisz mester képes lesz "felszabadítani" emberei lelkét, levéve róluk a terhet;

- Szkorcianitisz meccsről meccsre jobb. Európa legerősebb kosarasa megállíthatatlan a gránátvörös kékek számára, főleg az utóbbi időben. Indexmutatói minden mérkőzésen fejlődtek: -3; 0; 10; 15. 60%-os mezőny, 70% büntető átlag, hihetetlenül koncentrált a Hellén Hegyomlás. Okosan gazdálkodik mind az erejével, mind a személyi hibáival. A legutolsó összecsapáson már az első Maccabis évére hajazóan pusztított;

- rengeteg büntetőt harcolnak ki (16,5 meccsenként), ami majd dupla annyi, mint vendéglátójuk hasonló statisztikai adata (8,2). Egy ki-ki derbin elképesztő jelentőséggel bírnak az egypontosok, amiből most még többet brusztolnak össze legközelebb;

- Pedulakisz rábírja magasbedobóit, ugyan legyenek már annyira kedvesek és forduljanak szembe a Barca zóna közepén a gyűrűvel, a labdarázogatós, cserkészfiús cukiskodás helyett. Carcarísz, Lasme és Gist elsüllyeszt néhány tempót, megold egy-két 2-1-et a hátsósor középső védője ellen, mire Xavi Pascual feladja a területvédekezést;

- Dimitrisz Diamantidisz visszatér az élők közé. A negyedik meccsen kedélyesen letöltötte éves szabadságát, így immár teljes értékű harcosként pattogtat majd újra. Többé nem fordul vele elő, hogy duplakísérlet nélkül tudjon le egy összecsapást. Ismét azt a Gyémántembert látjuk majd, akit az első három alkalommal (10p.-16VAL kétszer és 12p.-12VAL).

Kiesik a Panathinaikosz, mert...

- képtelenek túllépni a negyedik meccs okozta sokkon. Egyetlen lépésre voltak a csodától, az elődöntőtől. 20.000 fanatikus görög drukker az OAKA-ban, ám a zöld-fehérek megremegtek. Begörcsöltek a lehetőség kapujában. Ez a lelkiállapot a mindent eldöntő partin is előjön majd;

- mindössze nyolc bevethető játékosuk van. Ezzel a szűk rotációval lehetetlen Barcelonában - ismét- sikerre jutni. Legalább öt spílernek kell átlagosnál jobban játszani, ám ez eddig csak két alkalommal sikerült idáig;

- Tomic védését nem tudják megoldani. Az első két összecsapáson (9/18 dupla, 15 indexátlag) sikerrel zargatták ki a komfortzónájából a horvát centert, de erre a legutóbbi két alkalommal (13/17 a mezőnyből, 22-es indexátlag) már képtelennek bizonyultak. Big Sofo-t szétfutja, a Rugóláb Seriff Ikreket átdobja, a magas 2-2-ket gyorsleválással teszi halálossá;

- Pascual "mindenmindegy" zónája megoldhatatlan feladatot jelent számukra. Diamantidiszt kiveszik a játékból, sem labdás kettő kettő, sem alsóposztos okoskodás nem jut neki. Ukic nem klasszikus dobóhátvéd. A szándékosan feladott büntetőterületen Gist és Lasme nem elég játékintelligens, Carcarísz pedig nagyobb zavarban van, mint kölyökróka a szőrmeszakáruházban;

- a Bramos - Maciulis igazságosztó duó nem fog megint annyira ponterősen (36) játszani, mint a negyediken. Többek között ezért is volt óriási hiba a legutóbbi botlás.

Továbbjut a Barcelona, mert...

- Juan Carlos Navarro tanári teljesítményt nyújt a sorozatban. Mintha megérezte volna, rápihent a szezon legfontosabb szakaszára. A Barca másik gólvágójának, Pete Mickealnek kidőlése után megduplázta percei számát (33,3), 17 pontot szorgoskodva össze. Ehhez jön a szinte tökéletes büntetőzés, 11/12, amit csütörtökön is tartani fog, mikor még feljebb csavarja a fordulatszámot;

- mindössze kétszer fordult elő, hogy vesztesen kellett elhagyniuk szeretett csarnokjuknak parkettáját (CSKA az alapszakasz utolsó fordulójában és a második derbi a Pana ellen), amivel az ő mérlegük a legbrutálisabb az idei kiírásban. 13 győzelem mellett mindössze két vereség hazai környezetben. Egyszer volt barcelonai kutyavásár a görögöknek;

- tele vannak harcedzett veteránokkal, akik nem csak élemedett életkoruk okán érdemlik ki a maximális tiszteletet. Navarro 231, Jasikevicius 203, Lorbek 201 Euroliga bajonettharcot vívott már meg az évtizedek során. Ők igazi győztesek. 8 EL bajnoki cím, 11 Év Csapata tagság és 4 MVP cím büszke tulajdonosai. Élnek, halnak a díjakért, a legfontosabb meccseken hozzák a legjobbjukat;

- a zónájukkal megfojtják a Panát. Elveszik a legütősebb fegyvert a görögök arzenáljából, a 2-2-t. Ezáltal kevesebb tripla jut ellenfelüknek, azzal pedig együtt tudnak élni, hogy Lasme hébe-hóba beemel néhány középtávolit;

- egész évben a Final Fourba jutás lebegett a szemük előtt. Ennek rendeltek mindent alá. Elbírták a kétfrontos megmérettetést, a szívbemarkoló sérüléseket (Mickeal, Rabaseda), az esélyesség terhét. Negyven perc választja el őket a mennyországtól, nem fognak hibázni.

Kiesik a Barcelona, mert...

- a legutóbb extrát hozó Huertasból kijött minden (10 pont, 6-6 lepattanó és gólpassz). Nem fekszik neki a Panathinaikosz stílusa, pocsék párharcot nyekereg (5,8 pont, 3,8 VAL, mindössze 31%-os mezőnymutatóval). Viszont nélküle nem nyerhet csapata. Sada lefagyott a "kell a pont mástól is" által megnövekedett nyomástól, a brazilnak kellene megint domborítani. Nem fog, Ukic tesz róla;

- a négy összecsapáson, írd és mondd, 22 büntetőt dobhattak a nem JCN és AT monogrammal bíró spanyol játékososok. Ráadásul a horvát magasember botrányos pontatlansággal pazarolja el a vérrel verítékkel kiszenvedett szabad dobásokat (3/9, 33%). A kevés kísérlet és azok gyenge hatékonysága eldönti a továbbjutás kérdését;

- támadásban kiismerhetőek. Hiába parádézik Navarro, Tomicon kívül nincs, akitől stabil átlagokat várhatna az edzői stáb. Kiegyensúlyozottságról nem beszélhetünk, pedig legalább három játékosnak elő kell lépnie. Az "adjuk oda a Károly Királynak, majd ő megoldja" nem működik mindig;

- a lepattanózásban jobb az ellenfél. Még akkor is, ha a számok ezt nem feltétlenül támasztják alá (136-134-re bukják csak ezt a kategóriát). Szépen dolgoztak eddig a külső emberek, viszont a felébredő Pókember vezérletével ezúttal az az egy-két plusz lecsorgó dönt a végletekig kiélezett viaskodás kimeneteléről;

- a végjáték sikeres kimeneteléhez különleges játékosok kellenek. Olyanok, akik erre születtek. Navarro korszakos zseni, de az egylabdás meccsek végén nem osztottak lapot neki. A sorsfordító dobások Diamantidisz nevéhez fűződtek. Az elsőn, a hosszabbításban még pörkölt a spanyol géniusz egy fontos triplát, ám utána D.D. zseniális alakításai következtek a második és harmadik összecsapáson. Minden adott a drámai lezáráshoz. Utolsó meccs, egyenlő erősségű gárdák. Nincs több lehetőség a hibázásra. Egy momentum dönt, egy villanás.