A Valencia megcsinálta: elvette a Real Madrid veretlenségét!

Cajasol (15-14) – Tuenti Movil Estudiantes (10-19): 71-82 (21-21, 18-22, 14-15, 18-24)

A 29. forduló rögtön egy meglepetéssel indult: a madridi kiscsapat a rájátszásba igyekvő sevillaiak otthonában tudott győzedelmeskedni az extra performanszot nyújtó Kyle Kuric vezetésével! Jól indított a Cajasol: Scott Bamforth egységeivel 16-8-ra meglépett a vendéglátó csapat, de a meccsbe jól belenyúló Txus Vidorreta taktikai megbeszélése után Van Lacke és Miso pontjaival kiegyenlített a vendég gárda (21-21). Kyle Kuric megállíthatatlan üzemmódban szállt be a pontgyártásba: hiába próbálta Aito Garcia Reneses időkéréssel megtörni az amerikai ritmusát, nem sikerült. Az irányításával előny tudatában mehetett a nagyszünetre az Estudiantes (39-43). A hátvéd a folytatásban is főszereplője maradt a találkozónak, demoralizáló tripláival tartotta lépéselőnyét a vendég alakulat (43-50). A harmadik etap végére Satoransky és Urtasun kosaraival ugyan látótávolságon belül maradt a Cajasol, de a mutatott játék alapján nem lehetett elégedett a hazai vezetőedző (53-58). A 35. percben az addigi legnagyobb különbséget mutatta az eredményjelző tábla (59-72); a Kuric-Banic duó megmozdulásaira nem tudott érdemben reagálni a hazai fél. Nem tudtak megújulni, így a festékben is domináló madridiak megérdemelten húzták be az összecsapást. Érdekesség, hogy az Estudiantes összes hárompontosa egy névhez fűződik: Kyle Kurichoz, akinek 11 próbálkozásából 8 a gyűrűben landolt!

A Cajasol legjobb dobói: Satoransky 13/3, Landry 12/3, Urtasun 10/3
A Tuenti Movil Estudiantes legjobb dobói: Kuric 31/24, Banic 12, Van Lacke – Slokar – Miso 8 – 8 – 8

Unicaja Malaga (20-9) – Rio Natura Monbus (11-18): 80-71 (26-19, 19-19, 19-18, 16-15)

Hozta a papírformát az Euroligás csapat, ám komolyan megizzadt a mindig feltámadó obradoiroi kiscsapat ellen. A kitűnő rajtja megalapozta az andalúz egylet sikerét: a Suárez-Caner-Medley fémjelezte Malaga gyors kosárlabdával keserítette meg a fásultan kezdő Monbus életét, amely a negyed végére ugyan kozmetikázta az eredményt (26-19). A folytatásban is minden Zoran Dragicék szája íze szerint alakult: a galíciaiak nem találták a fogást rajtuk, ám becsületükre vallva nem törtek meg: sőt a negyed végére ismét felzárkóztak (45-38). Pavel Pumprla irányításával 0-5-ös rohamot repesztett a vendég alakulat, azonnal jött is Joan Plaza időkérése (45-43). Az intelmek hatottak és egységes csapatjátékot előhúzva újra kezébe vette a mérkőzés alakulását az andalúz gárda (64-56). Az utolsó negyedben sem veszélyeztette igazán a Monbus az Unicaja győzelmét, feltámadásaikat mindig vissza tudták verni Fran Vázquezék. A vendégek nem tudták elviselni egyik legjobbjuk, Alberto Corbacho  betlijét valamint Mario Delas idő előtti kipontozódását. 

Az Unicaja Malaga legjobb dobói: Suárez – Dragic 11/9 – 11, Caner-Medley – Stimac – Granger 10/3 – 10 - 10
A Rio Natura Monbus legjobb dobói: Berzins – Pumprla 11/3 – 11, Guillén – Scott 10/6 – 10

Laboral Kutxa (16-13) – Bilbao Basket (11-18): 76-70 (19-26, 16-22, 16-9, 25-13)

Remek hangulat fogadta a baszk rangadó főszereplőit Vitoriában, ám a közönség lelkesedése alábbhagyott az első félidő után, ugyanis a Bilbao tökéletesen kontrollálta az összecsapást Damir Markota főszereplésével. Más felfogásban lépett parkettre a Laboral Kutxa a folytatásban, ahol apránként, de a maga javára fordította a találkozót. Hanga Ádámmal pedig igazán furcsa eset történt: rádobás nélkül (!!) fejezte be a meccset, amelyről az alábbi linken bővebben már olvashattatok. 


A Laboral Kutxa legjobb dobói: San Emeterio 20/9, Heurtel 15/6, Causeur 11
A Bilbao Basket legjobb dobói: Markota 18/15, Gabriel 11/3, Bertans – Mumbrú 10/6 – 10/6

Gipuzkoa Basket (13-16) – CAI Zaragoza (16-13): 73-62 (16-14, 19-10, 16-20, 22-18)

A san sebastianiak e győzelmükkel továbbra is versenyben vannak a playoffért folyó küzdelemben, míg a Zaragoza helyet cserélt a Laboral Kutxával a tabellán, a baszkok jobb pontaránya miatt. Baljós előjelekkel várhatta a találkozót Sito Alonso legénysége: Anthony Winchester mellett Raul Neto sem léphetett parkettre, ám ennek ellenére minimális fórt tudott kiépíteni az első etap végére, köszönhetően Jason Robinson performanszának (16-14). A második negyed elején a baszkok állva hagyták ellenfelüket: a Zaragoza védekezése mellett támadójátékában is csődöt mondott; José Luis Abosnak volt mit mondania tanítványainak a nagyszünetben (35-24). A fordulást követően a Gipuzkoa óriási rohanásba kezdett, a harmadik szakasz derekán az addigi legnagyobb különbségnek örülhetett a nagyérdemű (49-29). A kiütés elkerülése érdekében Joseph Jones vette vállára csapatát, egységeivel újra nyílttá vált az amúgy nem túl magas színvonalú derbi (51-44). A hazaiak nem engedték kicsúszni kezeik közül a győzelmet, kétszer több triplát elsüllyesztve (13-6) alapozták meg diadalukat. 

A Gipuzkoa Basket legjobb dobói: Robinson 24/9, Ramsdell – Salgado 15/15 – 15/6, Cortaberría 9/9
A CAI Zaragoza legjobb dobói: Jones 23/3, Tabu 9/9, Rudez – Stefansson 7/3 – 7/3

UCAM Murcia CB (10-19) – La Bruixa D’or (7-22): 90-79 (18-18, 15-24, 23-19, 34-18)

Három negyeden keresztül komolyan érett a meglepetés: a katalán kiscsapat akaratát érvényesítve menetelt, ám az utolsó negyedre teljesen elkészült erejével. Ezzel még közelebb kerültek a kieséshez, hiszen az utolsó bejutó helyezett mérlegét tekintve három győzelemmel le vannak maradva. A kiegyenlített első negyed után robbantott a Manresa: Marcus Eriksson triplazáport zúdított a Murciára, amely nem tudott érdemben válaszolni (33-42). Hiába váltott tempót a Radovics-Wood-Kelati fémjelezte Murcia, a vendégek nem ijedtek meg s higgadtságukat megőrizve a rendes játékidő utolsó etapja előtt is kezükben volt az irányítás (56-61). Ám az utolsó tíz perc tartogatta az igazi fordulatot: a Manresa teljesen szétesett, az addig mutatott játéka szertefoszlott, amelyet kegyetlenül kihasznált a vendéglátó egylet. A Murcia periméter játéka óriásit javult, hárompontosokkal bombázta a minden önbizalmát elvesztő vendég együttest. A vendég gárda szemszögéből tekintve több volt ebben a mérkőzésben, ám túl hamar kiadta magából a maximumot és a záró szakaszra nem tudott méltó ellenfele lenni a Murciának. Hiába vezetett 33 percen keresztül a számára élet-halál meccsen, ezúttal sem tudta behúzni a sikert; sorozatban nyolcadik vereségét szenvedte el. 

Az UCAM Murcia CB legjobb dobói: Radovics 20/6, Wood – Kelati 15/12 – 15/9, Lima 12
A La Bruixa D’or legjobb dobói: Eriksson 18/9, Arteaga 15, Giannopulosz 11/3

FC Barcelona (21-7) – Baloncesto Fuenlabrada (11-18): 81-63 (25-22, 21-13, 20-13, 15-15)

Juan Carlos Navarro és Ante Tomic nélkül állt ki a gránátvörös-kék had az olykor kellemetlen stílusú kosárlabdával előrukkoló madridi csapat ellen. Meg is lepte a katalán óriást a Fuenlabrada (5-10), de a festékben Joey Dorsey, míg a periméterről Marcelinho Huertas állította helyre a „világ rendjét”, 11-0-s rohanást repesztve (16-10). Nem hagyta leszakítania magát az Andy Panko-James Feldeine fémjelezte Fuenlabrada, az első negyed végén csupán egy kosárnyi fórt tudhatott magáénak a Barcelona (25-22). Panko 2+1-es akciójával egalizált a vendég együttes (25-25); Xavi Pascual azonnal pályára is küldte a robbanékonyságáról híres Jacob Pullent. A mindösszesen 182 cm-es irányító cseréje jó ómennek bizonyult,  Dorsey-val remek összjátékot mutatva ellépett a Király Kupa finalista (46-35). Bár a félidő után sem tudta megállítani Andy Pankót a Barca, ám túloldalon óriási hézag akadt a madridiak védelmén, amelyen könnyedén masírozott át a sztárklub, tovább növelve előnyét (66-48). A katalánok újfent előhúzták fantasztikus konroll játékukat, higgadtan, a játék minden elemében dominálva fektették két vállra ellenfelüket. Több egyéni jó performansz is született hazai oldalon, ám Joey Dorsey masszív dupla-duplája (11 pont, 10 lepattanó) mindenképp említést érdemel. 

Az FC Barcelona legjobb dobói: Pullen 14/3, Huertas – Lorbek 12/6 – 12/3, Dorsey 11
A Baloncesto Fuenlabrada legjobb dobói: Panko 19/3, Feldeine – Paunics 11/3 – 11/3, González 9

Real Madrid (27-1) – Valencia Basket Club (26-3): 105 – 110 (27-26, 15-28, 24-32, 39-24)

Vérpezsdítő hangulat, fergeteges rangadó, némiképp váratlan végeredmény – nagyjából így lehetne jellemezni a kör slágermeccsét, ahol a Valencia idegenben ért révbe és 28 (!!!) összecsapás után elvette a Real Madrid veretlenségét! A derbin a védekezésre cseppet sem fordítottak nagy hangsúlyt a felek, de valószínűleg emiatt senki nem bánkódott. A támadó kosárlabda jegyében telt az első negyed is: látványos, pontgazdag tíz perc után csupán minimális hazai fórt mutatott az eredményjelző tábla (27-26). Az iram átragadt a folytatásra is, a Valencia remekül tartotta magát (39-38). Sőt: zónája teljesen megzavarta a Királyi Gárdát, amely ötlettelen támadásokat hajtott végre és játékosai inkább a bírói ténykedéssel voltak elfoglalva – így nem volt meglepetés Velimir Peraszovics legénységének dominanciája az első félidő végére (42-54). Bár 7-2-es szakasszal nyitotta a harmadik tíz percet a Fernández-Llull vezette Madrid, de az elnyűhetetlennek tűnő Sato-Lucsics-Doellman fémjelezte vendégek erre is tudtak válaszolni és tovább tudták mélyíteni a két csapat között felmerülő szakadékot (68-88). Pablo Laso tanítványai nagy erőfeszítés során ugyan megközelítették a hajrát majdnem elszórakozó Valenciát, de a találkozót megfordítani már nem tudták. A Real Madrid játékában látni lehetett a fáradtság jeleit, amely nem meglepő, hiszen az Euroligában öt mérkőzésre volt szüksége, hogy leléptesse a regnáló bajnokot. Ezzel együttvéve is hihetetlen rekordot döntöttek meg a 28 körös veretlenségi sorozattal, csapat legyen a talpán, aki a közeljövőben ezt megismétli!

A Real Madrid legjobb dobói:  Llull 23/9, Fernández 18/6, Rodriguez 16/6
A Valencia Basket Club legjobb dobói: Sato 17/6, Lucsics – Lavrinovic – Doellman 15/3 – 15/3 – 15

FIATC Joventut (14-14) – Herbalife Gran Canaria (17-11): 78-84 (11-19, 19-20, 22-18, 26-27)

Nagy küzdelem volt várható, amelyet a spanyol kosárlabda szerelmesei meg is kaptak: két playoffba igyekvő gárda feszült egymásnak, ahol a stabilabban teljesítő fél gyűjtötte be az igen fontos sikert. Hiába élt nagy fegyverével, a jó triplamutatójával a Badalona – minden más statisztikai elemben alulmaradt a kanári-szigeteki együttessel szemben. Lassan, egymást „ízlelgetve” kezdődött a találkozó, az áttörést egyértelműen a vendégek tették meg: a hetedik percben 7-14-es állásnál Salva Maldonado volt kénytelen az időkérésre. Hátrányát csak a 12. percre tudta ledolgozni a katalán gárda (18-21), de a Báez-Newley kettős demoralizáló tripláival súlytotta a hazai „áramszünetet” (30-39). A Joventut nem  hagyhatta, hogy éppen legnagyobb erősségével lépjen meg a Gran Canaria: Kirksay és Vives is megkezdte a tüzelést a 6,75-ös vonal mögül, a 28. percben egált mutatott az eredményjelző tábla (50-50). Ám örömük nem tartott sokáig: Albert Oliver egymás utáni egységeivel ismét a vendégek akarata érvényesült (52-57). Tariq Kirksay végső rohamot indítva igyekezett tartani a lépést a csapatként jobban funkciónáló kanárikkal, de egyedüli kitűnő teljesítménye (18 pont, 10 lepattanó) kevés volt a diadal megszerzéséhez. 

A FIATC Joventut legjobb dobói: Kirksay 18/12, Joseph 13/9, Llovet 12/3
A Herbalife Gran Canaria legjobb dobói: Oliver 19/9, Newley 16/6, Báez 14/3

CB Valladolid (3-26) – Iberostar Tenerife (11-18): 91-103 (28-28, 18-20, 11-24, 34-31)

Ezen a mérkőzésen sem helyezték előtérbe a védekezést a felek: a Valladolid otthonában is dominált a támadó kosárlabda. A kiegyenlített első félidő után (46-48), tempót váltott a nagy visszaesőnek számító kanári-szigeteki együttes és az extra performanszot előhúzó Luke Sikma irányításával átrohant az addig magát nagyon jól tartó ligautolsón (57-72), ahol a két Johnson (Armon és Omari) tartotta a csupán negyedik győzelemért küzdő klubban a lelket. Ez a rossz negyed azonban eldöntötte a mérkőzés érdemi részét: a Tenerife ellenőrzése alatt tartotta a találkozó fennmaradó részét. Szinte minden statisztikai mutatóban felülmúlta a Valladolidot a vendég egylet, amelynek nagyon kellett ez a győzelem az önbizalma visszaszerzéséért. 

A forduló utolsó meccséig „kellett” várni a legértékesebb játékosra: Luke Sikma (20 pont, 10 lepattanó, 5 gólpassz, 3 kiharcolt fault – 39 VAL) fantasztikus teljesítményével méltán rászolgált a titulusra. 

A CB Valladolid legjobb dobói: A. Johnson 17, O. Johnson – Haritopulosz 13/6 – 13, Andjuszics 12/9
Az Iberostar Tenerife legjobb dobói: Sikma 20, Richotti 18/12, Rost – Kickert 16/9 – 16/3

+ 2 elhalasztott mérkőzés a 28. fordulóból:

Herbalife Gran Canaria (17-12) – FC Barcelona (22-7): 74-82 (23-19, 15-17, 18-23, 18-23)

Nem sikerült jól a Gran Canaria új arénájának megnyitója: a több mint 11 ezer nézőt befogadó komplexum hiába telt meg, a Barcelona elrontotta az ünnepi perceket. Marcelinho Huertas tripláival jól kezdte a találkozót a gránátvörös-kék had (2-6), de Oliver és Beirán egy 8-0-s etappal hűtötték a kedélyeket (10-6). Beragadt a Barcelona támadójátéka, míg a Báez-Martin húzta Gran Canaria sziporkázott (23-19). Érdemes megemlíteni, hogy a vendégek iszonyúan dobták az első etapban a büntetőket: mindösszesen 17 (!) százalékkal (1/6). A második negyedben is tovább tartott a katalán óriás vesszőfutása, amelyet jól használt ki a hazai fél (36-27). Még mielőtt nagy bajba kerültek volna a vendégek, a szlovén Bostjan Nachbar vette vállára csapatát; tripláival két pontra olvadt hátrányuk (38-36). A második félidőben felváltva estek a kosarak és Marcelinho Huertas nemcsak zseniálisan irányította társait, hanem ponterős játékának köszönhetően meg is szerezte csapatának a vezetést (56-59). A lendületét átmentette a záró negyedre is a Király Kupa döntős egylet (56-62), de a Gran Canaria Bellás és Tavares révén nem hagyta lerázni magát (63-64). Idejében érezte meg a veszélyt a Huertas-Nachbar-Tomic fémjelezte Barca, óriási hajrájával meglógott 64-73-ra. Ezután már nem tudott megújulni a kanári-szigeteki együttes, így az új csarnokban nem lehetett felhőtlen az ünneplés. Xavi Pascual legénysége úgy ért révbe, hogy jobb triplamutatót tudott felmutatni (50%), mint képontost (43%)! 

A Herbalife Gran Canaria legjobb dobói: Báez 15/6, Bellas 14/3, Martin 12/6
Az FC Barcelona legjobb dobói: Huertas 21/6, Nachbar 17/15, Abrines 11/9

Real Madrid (28-1) – FIATC Joventut (14-15): 106-88 (29-20, 24-23, 26-23, 27-22)

Az eredmény ellenére nehezen törte meg a Királyi Gárda a katalán csapatot: a John Shurna vezette Joventut keményen tapadt ellenfelére. Jaycee Carroll hosszú sérülés után remek játékkal tért vissza, nehezen tudták megfékezni a triplagyárost, amely az első negyedre rá is nyomta bélyegét (29-20). A folytatásban hiába lépett meg a Real Madrid (33-21), a Badalona legjobbját elővéve kapaszkodott (48-43), de Sergio Rodriguez jó megmozdulásaival tovább tudta növelni előnyét az Euroliga elődöntős gárda (53-43). Nem esett kétségbe a vendég együttes: a Miralles-Vives duó újabb nehéz pillanatokat okozott ellenfelének, de a periméterről kitűnően célző „blancók” visszavertek minden támadást, a mélyebb rotáció megnyugtató előnyhöz jutatta Rudy Fernándezéket a harmadik tíz perc végére (79-66). Az utolsó etapban is nagyot küzdött a Joventut, de fizikálisan és fejben is elfáradtak Vivesék. Némiképp meglepő, hogy a lepattanócsatát megnyerte a vendég alakulat (34-41), a játék azon szegmensében mindenképp madridi fölényre lehetett számítani. 

A Real Madrid legjobb dobói: Rodriguez – Carroll 18/6 – 18/6, Fernández 17/9, Llull 14/6
A FIATC Joventut legjobb dobói: Shurna 18/9, Miralles 14, Llovet 12/6

A forduló legszebb jelenetei:

Ráadás: