Trónfosztás elnapolva

46, 36, 22, 18, 3  Nem az  ötös lottó nyerő számsora ez, hanem az elmúlt 5 szuperkupadöntőn, sorrendben a Siena győzelmeinek kosárkülönbsége. Ha hiszünk a matematikában, jövőre (ha kiérdemli hogy ott legyen) már nem is érdemes kiállnia a Sienának, biztos a veresége...





Na de komolyra fordítva a szót, túl vagyunk az idei olasz szuperkupa döntőn, amelynél volt már néhány jobb is és jócskán rosszabb is. A mérkőzés kicsit álmos tempóban, és különösen a Siena részéről bántóan idény  eleji formában indult. Pedig Pianigiani még közvetlenül a kezdés előtt megkeverte a lapokat, kihagyta nemcsak a kezdő ötösből, hanem a 12-es keretből  David Andersent, akinek a Siena mestere szerint még nem megfelelő az edzettségi állapota. Andersen helyére az olasz Michelori került. Kimaradt a 2 litván Kaukenas és Lavrinovic is, helyettük az új szerzemény Summers és az előkészületi mérkőzéseken remek formát mutató Aradori került be a kezdőbe. A Cantunál  Trinchera edző nem okozott meglepetést, az előzetesen várt 5 kosarast jelölte ki a kezdő sípszóra. A Cantu a mérkőzés első szakaszában kihasználta a bajnokcsapat meglehetősen indiszponált játékát, és a szerb Micov valamint az uru Mazzarino vezetésével ha nem is meggyőző, de stabil 5-10 pontos előnyben játszhatott. A toszkán zöldeknél csak az újonc DaJuan Summers egy-egy szép megmozdulása, valamint Bo McCallebb néhány igazi klasszisra jellemző felvillanása az amit igazán említést érdemelhet, a többiek  mélyen saját tudásuk alatt teljesítettek az első 2 negyedben. A Monte Paschi támadójátéka kritikán aluli volt,  teljesen megérdemelt volt a Cantu 8 pontos, 32-24-es félidei vezetése.  

Nem tudjuk mit tett, mit mondott játékosainak Pianigiani a Siena öltözőjében, de egy  dolgot biztosan elért, Kristof Lavrinovic felébredt.... A litván óriás elkezdett játszani,  a vállára vette csapatát, és elképesztő biztonsággal, szinte hibátlanul kezdett el "dobálni", fel is jött a Siena, fej fej mellett haladt a döntő két résztvevője, a Cantu is tudott a padról új lendületet és főleg fontos pontokat behozni, a szerb Skekics és az osztrák Ortner hatékonyabbnak bizonyult a tábla alatt mint a kezdő Marconato, Leunen duó, és Markoisvili is jó beugrónak bizonyult, amikor Micov játéka holtpontra jutott, ebben az időszakban a gyűrött arcú grúz is fontos duplákat süllyesztett el a Siena kosarában. Egyik csapat sem tudott meglépni, állandósult a lüktető játék, és hol az egyik, hol a másik vezetett 2-3 ponttal.  A végjáték már minden igényt kielégített, elképesztő izgalmak között futottunk bele az utolsó percekbe, 3 perccel a vége előtt 65-61 -es  Cantu vezetésnél közel voltunk a csodához, de az igazi klasszis ilyenkor  mutatkozik meg, az addig nem túl sokat mutató Moss és a fásultan játszó Kaukenas  is 7-8  méterről dobott "emberes" trít. Pillanatok alatt 65-69 lett a 65-61-ből. 3 másodperccel a vége előtt még kapott egy utolsó halvány esélyt a Cantu, de 71-69-es Monte Paschi vezetésnél, a fiatal amerikai David Lighty  csak az egyik büntetőjét dobta be, így mindenképpen oda kellett ütniük a lombardoknak, és az akkor már 23 pontnál járó Lavrinovic nem kegyelmezett, mindkét büntetőjét bedobta, és ezzel kialakult a 73-70-es végeredmény.  Az olasz szuperkupa 2011-es győztese, immáron zsinórban ötödször, a Monte Paschi Siena!  A döntő MVP-je a 25 pontot és 8 lepattanót szerző, végül 34 indexponttal záró litván Kristof Lavrinovic lett.

A mérkőzés statisztikai lapját itt böngészhetitek



Mi a véleményed?

blog comments powered by Disqus