VTB Liga, 1. hét: Idén is dominál a CSZKA Moszkva?

Öt mérkőzéssel elrajtolt a VTB Liga 2015/16-os szezonja, amit Tyrese Rice rögtön MVP formában kezdett és győzelemre vezette a trónkövetelő Himki Moszkvát. Az első hét összefoglalója mellett szemügyre vesszük a csapatok háza táján történt változásokat és megvizsgáljuk, hogy idén ki lehet veszélyes a négy éve regnáló bajnok CSZKA Moszkvára.

 

A VTB Liga 2015/2016-os szezonjának lebonyolítási rendjében nem történt változás az előző szezonhoz képest. Ezúttal is 16 csapat játszik kétkörös alapszakaszt, majd a legjobb nyolc csapat hagyományos, három győzelemig tartó párharcokat vív a playoffban. A mezőnyben sem történt lényeges változás, hiszen mindössze a pénzügyi gondokkal küzdő, tavaly az utolsó helyen végző Krasznye Krilja nem lesz tagja idén a mezőnynek. Az oroszok helyett egy újabb nemzet csapata, a grúz Vita Tbiliszi csatlakozott, így a sorozatban immár nyolc ország képviselteti magát.

A nemzetközi porondon a ligából ezúttal is számos csapat megméretteti magát, egészen pontosan 13-an a 16-ból. Az Euroligában a VTB Liga címvédője, a CSZKA Moszkva mellett a másik döntős Himki Moszkva, illetve az egy év kihagyás után visszatérő Lokomotiv Kubany indul. A Eurocupban a szintén orosz Zenit Szentpétervár, Avtodor Szaratov, UNICS Kazany, Nyizsnyij Novgorod, Krasznoje Oktabir ötös szerepel, melyek közül az előbbi kettő a Szolnokkal egy hatosba kapott besorolást. Az új FIBA Kupában a CEZ Nymburk, a Kalev, a Jenyiszej Krasznojarszk, az Astana és a Cmoki-Minszk képviselik a VTB Ligát.

 

A CSZKA Moszkva tavaly immár zsinórban negyedszer hódította el a serleget, ráadásul úgy, hogy a 26-4-es alapszakasz után a rájátszásban meccset sem vesztett a piros-kék alakulat. Ennek ellenére az oroszok kirakatcsapatánál aligha lehettek maradéktalanul elégedettek, hiszen az Euroligában megint nem sikerült megtenni a végső győzelemhez szükséges pici plusz lépést, és az elődöntőben ezúttal Vaszilisz Szpanulisz és az Olympiakosz szomorította őket. Gyökeres átalakításra természetesen így sem szorult a CSZKA kerete, mindössze a néhány távozót kellett pótolnia a szakvezetésnek. A tavaly szezon közben hazatérő Andrej Kirilenko visszavonult, mellette a legérzékenyebb veszteség Milos Teodoszics kedvenc palánk alatti „célpontja”, az NBA-döntős Cleveland Cavaliersnél Tyimofej Mozgov oldalán szerencsét próbáló Szasa Kaun. A centeren kívül Sonny Weems is az NBA-t választotta (Phoenix Suns), Manuchar Markoishvili pedig a több játéklehetőség reményében az Euroligában is induló török Darüssafakához szerződött. Rajtuk kívül a csapat magja szépen egyben maradt, hiszen a Milos Teodoszics – Nando De Colo – Aaron Jackson hátvédsor továbbra is Európa egyik legjobbja lesz, a palánk alatt pedig Andrej Voroncevics és Kyle Hines mellett ismét egészségesen várja a szezont Viktor Hjapa. A magas posztokra a Portland TrailBlazerst elhagyó brit Joel Freeland jelenthet erősítést, mezőnyben pedig Cory Higgins (Gaziantep), Nikita Kurbanov (Lokomotiv Kubany) és a Kulagin testvérek, Dmitrij (Zenit Szentpétervár) és Mikhail (Rosszija Novogorszk) bővíthetik a rotációt. Kaun és Weems miatt egy picit talán gyengült tavalyhoz képest a CSZKA, de ilyen bő kerettel meg kell, hogy oldja a távozók pótlását Itudisz mester.

 

A másik tavalyi döntős, a városi rivális Himki Moszkva a Eurocup megnyerése után az előző idény végére teljesen elfogyott a sérülések miatt. A hasonló eset elkerülése érdekében sokkal mélyebb keretet rakott össze erre a szezonra Rimas Kurtinaitis, aki Victor Claveren (Lokomotiv Kubany) kívül az összes alapemberét megtartotta. A csapat motorja, Tyrese Rice, illetve a kiváló hatodik ember, Petteri Koponen mellé ugyanis leigazolta a Himki az NBA-ből visszatérő Alekszej Shvedet (New York Knicks) és Zoran Dragicot (Miami Heat). Ezzel olyan hátvédsort hozott össze a fővárosi csapat, mely nemcsak a CSZKA-val, hanem a komplett Euroliga mezőnyével felveheti majd a versenyt. A felső posztokon Szergej Monya, Tyler Honeycutt, James Augustine, Paul Davis és a Bilbaótól megszerzett Marko Todorovics is komoly minőséget képvisel az egyértelműen megerősödött Himkinél.

 

A harmadik euroligás csapatnál, a Lokomotiv Kubanynál már sokkal nagyobb volt a jövés-menés, mint a moszkvaiaknál. A 2013-as Eurocup győzelem három fő letéteményese, az évek óta a klubot szolgáló Derrick Brown (Anadolu Efes), Mantas Kalnietis (Zalgiris Kaunas) és Richard Hendrix (Unicaja Malaga) is a váltás mellett döntött a nyáron. Mellettük nagy érvágás még az Eb-n is remeklő Krunoslav Simon (Olimpia Milano), illetve Nikita Kurbanov (CSZKA Moszkva) elvesztése. A vezetőedző személye is megváltozott, hiszen Szergej Bazarevics helyett az Olympiakosszal Euroligát is nyerő Jorgosz Barcokaszra vár a feladat, hogy az idei Lokóból egységes, jó csapatot gyúrjon össze. Az alapemberek közül csak Malcolm Delaney, Anthony Randolph és Jevgenyij Voronov maradtak. Melléjük érkezett több rutinos játékos, így a már említett friss Eb-győztes Victor Claver (Himki Moszkva), a kiváló ukrán center, Kirilo Feszenko (Avtodor), az Efestől Dontaye Draper, a CSZKA-tól Alekszej Zozulin, illetve visszatért a Kazanytól Szergej Bikov. Szintén jó vételnek tűnik a fiatalabbak közül Ryan Broekhoff (Besiktas) és Chris Singleton (Oklahoma City Thunder). Alaposan kicserélődött tehát a krasznodariak kerete, annyi bizonyos, hogy idő kell, mielőtt meg lehet ítélni a fenti változásokat.

 

A tavalyi negyedik elődöntősnél, a Nyizsnyij Novgorodnál ugyanakkor már most biztosan megállapítható, hogy a gárda hatalmas veszteségeket szenvedett el a holtszezonban. A tavalyi nagy négyesből ugyanis senki nem maradt a fekete-fehéreknél, hiszen Taylor Rochestie (Maccabi Tel-Aviv), Tarence Kinsey (Trabzonspor), Trey Thompkins (Real Madrid) és Art Parakhoszki (UNICS Kazany) mellett még Gal Mekel (Crvena Zvezda) is elhagyta a NN-t. Gyakorlatilag a nulláról kell tehát csapatot építenie ebben a szezonban Ainars Bagatskisnak, melyben Eric Maynor (Varese), Rasid Mahalbasic (Asztana), Kaspars Berzins (Krasznye Krilja), Maxim Grigorijev (Lokomotiv Kubany) és az európai újonc Victor Rudd lehetnek az alapkövek. A távozók és érkezők listája között hatalmas minőségbeli különbség van, a Nyizsnyij idén aligha veheti fel a versenyt a legjobbakkal.

 

Az előző idényben leszereplő UNICS Kazany igyekezett erősíteni, amit azzal kezdett Pasutyin mester, hogy megtartotta Keith Langfordot, Curtis Jerrellst és Kosztasz Kajmakoglut. Egyedül talán James White (Cedevita Zagreb) elvesztése fájhat a tatároknak, ám Arturas Milaknis (Zalgiris Kaunas), Marko Banic (ALBA Berlin) és Latavius Williams (Bayamon) nemcsak minőségben, de mennyiségben is sokat jelenthetnek a hosszú idény során. Centerposzton a már említett Art Parakhoszki (Nyizsnyij Novgorod) is hatalmas előrelépés lehet D’or Fischerhez (Hapoel Jeruzsálem) és főleg Dmitrij Szokolovhoz (Krasznoje Oktabir) képest.

 

A 2014/2015-ös szezon egyik kellemes meglepetése a Zenit volt, ám ezt az őszt már sem Dmitrij Kulagin (CSKA Moszkva), sem Walter Hodge (Arecibo), sem pedig Dejan Borovnjak (Zielona Gora) nem Szentpéterváron kezdi. Helyettük az immár ötödik szezonjában a csapatot erősítő Kyle Landry mellett Ryan Toolson (Unicaja Malaga), és a tavalyi év fiatal játékosának választott lett Janis Timma (VEF Riga) lehetnek a kék-fehérek meghatározó játékosai.

 

Az erőviszonyokat tekintve megállapíthatjuk, hogy ismét a CSZKA Moszkva a bajnokság elsőszámú favoritja, ám a címvédő erőfölénye korántsem tűnik olyan nagynak, mint az előző szezonban. A CSZKA legnagyobb ellenfele ismét a városi rivális Himki lesz várhatóan, a két fővárosi gárda összecsapásai ismét igazi csemegét jelentenek majd. Ahogy tavaly is láthattuk a sérülések sok mindent átírhatnak, ám a jelenlegi állapotok szerint egyedül Rice-ékban van meg a potenciál, hogy letaszítsák a trónról Európa egyik élcsapatát. A két moszkvai gárda után következhet a Kazany és a Loko, esetleg a Zenit lehet még az a csapat, aki legnagyobb eséllyel bejuthat a legjobb négybe. Ezután az ötös után aztán nagy tömörülésre számítunk a középmezőnyben, a fennmaradó három rájátszáshelyre a liga legtöbb csapata várhatóan reális eséllyel pályázik majd. Előzetesen a Nyizsnyij Novgorod, az Avtodor, a Krasznoje Oktyabr és a kazah Asztana tűnnek a legesélyesebbnek ezekre a pozíciókra.

 

1. hét

Himki Moszkva (orosz, 1-0) – Avtodor Szaratov (orosz, 0-1) 87-84

Nagy nehézségek árán, és egy hatalmas fordítást bemutatva végül győzelemmel kezdte a szezont a fentebb már megénekelt Himki Moszkva. Ahhoz, hogy ne égjenek meg rögtön a rajtnál a fővárosiak, Tyrese Rice (30/12 pont, 4 gólpassz, 3 labdaszerzés) parádés teljesítménye kellett, az amerikai klasszis ismét uralta a játékot a kulcsfontosságú szituációkban. A Krkától igazolt Malcolm Armstead (29/9 pont, 9 gólpassz) szenzációsan mutatkozott be az Avtodorban, az ő és Jeremy Chappell (16/12 pont, 4 lepattanó) vezérletével már 32-14-re is vezettek a vendégek. Rice azonban még idejében riadót fújt, fokozatosan felzárkózott csapatával, majd végül behúzták a szoros végjátékot. A Zoran Dragicot nélkülöző Himkiben sokan adósak maradtak a jó játékkal, Rice mellett egyedül Tyler Honeycutt (10/6 pont, 8 lepattanó, 4/4 mezőnyből) volt az, aki kiemelkedően hasznos tudott lenni.

 

Jenyiszej Krasznojarszk (orosz, 0-1) – Zenit Szentpétervár (orosz, 1-0) 94-102

A szezon legelső meccsén egészen kiválóra sikeredett az átalakult Zenit új játékosainak bemutatkozása a Jenyiszej otthonában. Zabian Dowdell (25 pont, 4 gólpassz, 4 lepattanó), Ryan Toolson (21/15 pont, 4 gólpassz), Pavel Antipov (17/9 pont, 6 lepattanó) és Janis Timma (15/9 pont, 4 lepattanó, 4/4 mezőnyből) is remek játékkal rukkoltak elő világoskék-fehérben. A meccs azonban egyáltalán nem volt sima, a félidőhöz közeledve ugyanis már 59-43-ra is ment a Jenyiszej. A harmadik negyedben azonban egalizált, a negyedikben pedig már uralta a meccset a Zenit, így teljesen megérdemelt győzelmet aratott a vendégcsapat. A krasznojarszkiak legjobbjai Delroy James (17 pont, 7 lepattanó) és Tim Ohlbrecht (15 pont, 7 lepattanó, 7/7 dupla) voltak.

 

VEF Riga (lett, 0-1) – Nyizsnyij Novgorod (orosz, 1-0) 75-87

A Nyizsnyij Novgorod elrontotta a korábban az Alba Fehérvárnál is foglalkoztatott Carlos Frade vezetőedző debütálását a rigai kispadon. Tették mindezt teljesen megérdemelten az oroszok, miután a meccs második félidejében már egyszer sem adták ki a vezetést a kezükből, illetve a találkozó utolsó hat percében mindössze 2 ponton tartották ellenfelüket. A védekezésüknek köszönhették tehát a győzelmet a vendégek, a támadáson túl ebből a szegmensből is alaposan kivette a részét Maxim Grigorijev (19/9 pont, 7 gólpassz. 4 lepattanó, 2 blokk), aki a mezőny legjobbja volt.

 

Vita Tbiliszi (grúz, 0-1) – Krasznoje Oktyabr (orosz, 1-0) 67-110

Hamar felavatták a ligaújonc Tbiliszit a VTB Ligában, hiszen a vendég Oktyabr valósággal átgázolt a grúzokon. Igazi showtime hangulat uralkodott a zsákolóbemutatóba torkolló mérkőzésen, amelyről JaJuan Johnson (25/3 pont, 2 blokk, 13/11 mezőnyből), Tony Michell Jr. (27/18 pont, 4 gólpassz. 4 lepattanó) és Donell Cooper (9/3 pont, 11 gólpassz, 9 lepattanó) gondoskodtak elsősorban. Az oroszok csapatszinten 57 lepattanót szedtek le, mely a második legtöbb a liga történelmében. További érdekesség, hogy a nagy fesztiválhangulatban az Oktyabr tulajdonosa, bizonyos Dmitrij Geraszimenko is beszállt a meccsbe, ahol karriercsúcsot jelentő 4 pontot szerzett.

 

CEZ Nymburk (cseh, 1-0) – Kalev/Cramo (észt, 0-1) 79-65

A Nymburk szépen hozta az elvárható hazai győzelmet az egyik közvetlen riválisával, a Kalevvel szemben. Nem forgott veszélyben a csehek győzelme, hiszen végig 10 pont feletti különbséggel vezettek és gond nélkül lezárták a meccset. A Kalev ráadásul alaposan megnehezítette a saját dolgát, hiszen egy híján 20 eladott labdájuk volt a mérkőzésen. A Nymburk és a mezőny legjobbja az amerikai újonc Michael Dixon (19/9 pont, 6 gólpassz) volt, aki még sok szép pillanatot okozhat a cseh szurkolóknak.

 

A bajnokság állása:

 

A következő hét programja:
CEZ Nymburk – Lokomotiv Kubany 
UNICS Kazany – Cmoki-Minszk
Bisons Loimaa – Himki Moszkva 
Zenit Szentpétervár – Krasznoje Oktyabr 
Avtodor Szaratov – Nyizsnyij Novgorod 
VEF Riga – Jenyiszej Krasznojarszk 
Vita Tbiliszi – CSZKA Moszkva