Az új vezér megvan, de van még munka Utah-ban

Az eddig tárgyalt csapatok:

Southwest: Pelicans, Grizzlies
Atlantic: Knicks, Celtics
Pacific: Lakers, Suns, Warriors, Kings
Central: Cavaliers, Bulls, Pistons, Pacers
Southeast: Hawks, Wizards, Hornets, Heat, Magic
Northwest: Timberwolves, Thunder, Nuggets

Mint minden nyáron, idén is végigvesszük a csapatokat a szabadügynökpiac nyitása előtt, hogy mit érdemes csinálniuk az off-szezon folyamán, mire és merre építkezhetnek, egyáltalán milyen lehetőségeik vannak. A Utah Jazz már húzott egy nagyot - kérdés, ez lesz-e az utolsó komolyabb változtatás a keretben.

Favors vagy valaki más?

Legelső sorban azt kell eldöntenie a Jazznek, hogy mit akar kezdeni a négyes poszttal. A Conley-Mitchell-Ingles-Gobert négyes megvan a kezdőben, a padra viszont csak Raul Neto van, a rendszeresen nagyon súlyos sérüléseket összeszedő Dante Exum, a tavaly összesen 3 meccset játszó Tony Bradley, a 8.7 percet átlagoló Georges Niang, illetve az a Royce O'Neale, aki a triplázásának hála a legstabilabb pont ezen a padon. Borzasztóan sok dolgot figyelembe kell venni a Utah-nak akkor, amikor eldönti, hogy mit akar Favorsszel, esetleg elindul-e más irányba.

Favorsre van egy 16.9 millió dolláros csapatopció, de ha lemond erről a Jazz, akkor is csak nagyjából ugyanennyi költöpénze lesz a sapka alatt, amit esetleg Neto és Niang elküldésével növelhet 20 millió dollár környékére (O'Neale-nek sem garantált a szerződése, de őt semmi értelme nincs kirakni a keretből, csak maximum ha nagyon kell a sapka alatti hely egy sztárra).

Ebből a pénzből rámehetnek Dennis Lindsey-ék Julius Randle-re, aki Favorsnél gyengébb védő, de jóval ponterősebb. Szóba kerülhet Nikola Mirotic, aki teljesen más típusú négyes (gyenge védő, de jókezű, igaz, streaky tripladobó), vagy akár Favors egy számmal kisebb változata, Thad Young is. Mivel a modern kosárlabda egyre inkább eltávolodik a két echte magastól, így lehet az is a vége, hogy Favors helyett hármast próbál szerezni a Jazz, Ingles pedig megoldja a négyes posztot - így Bojan Bogdanovic is benne lehet a pakliban. Azt viszont nem szabad elfelejteni, hogy Favors nemcsak a kezdő négyese, hanem a cserecentere is a Jazznek, úgyhogy ha őt lecseréli a Utah, akkor igazolnia kell a 20 millióból (vagy a kivételekből) egy második számú ötöst is, miután Ekpe Udoh elég erősen kacsingat vissza Európa felé.

Nem teljesen egyértelműek a hírek, de az is elképzelhető, hogy Favors távozni akar - márpedig akkor hiába van rá csapatopció, egyetlen idény erejéig fog a Jazznél maradni, aztán ingyen megy el. Alapvetően szerintem hajlana afelé a Utah, hogy tartsa Favorst, hiszen két feladatot is megold egyszerre (kezdő 4-es, csere 5-ös). Ha azonban hosszabb távon is gondolkodik a csapat, akkor lehet, hogy most akarja megoldani a pótlását, és akkor bizony körbe fog nézni a piacon a Jazz, akár egy kevésbé jól védekező, de külső dobásokra sokkal jobban használható négyesért - lásd a rájátszást, ahol Crowder ötből három meccsen kezdett is.

Fel kell tölteni a padot

Ha úgy dönt a Jazz, hogy inkább a spacinget javítja (akár egy hármas, akár egy négyes posztos ember megszerzésével), és nem tartja meg Favorst, akkor cserecentert lesz szinte a legkönnyebb találni. Ebben az esetben sok függ attól, hogy mennyi pénze marad a Utah-nak a sapka alatt a Favors-utód leigazolását követően, de mivel ötös posztra valószínűleg kivételből is lehet bőven role playert igazolni (Joakim Noah, Ed Davis, JaVale McGee, Robin Lopez, és a sornak itt még nincs vége), így lehet, hogy előbb másra figyel majd a Utah: a cserepad finoman szólva is instabil.

Az egyes poszton Neto egy igazán komoly PO-álmokat dédelgető együttesnél még cserének is kevés szerintem, Exumra pedig nem lehet építeni, az elmúlt négy évben összesen 122 mérkőzésen lépett pályára. A wingek közül távozott a Conley-cserében Grayson Allen, Korver és Crowder is, így maradt összesen O'Neale, a palánk alatti játékosokról pedig már beszéltünk. Nagyon rövid jelenleg a Utah, és ha marad még pénze azután, hogy szerződtetett egy kezdő négyest, akkor ezt, az MLE-t, a bi-annualt és a vet.minek jó részét jó kezű játékosokra kell ellőnie - ha Favors marad, akkor is ugyanez a helyzet, csak akkor csere C-t még kevésbé kell keresni.

Az MLE-ért elérhető célpontok közül Wayne Ellingtonra vagy Seth Curry-re nagy szüksége lenne ennek a gárdának, más típusból, az inkább védekező felfogásból Kentavious Caldwell-Pope vagy Wes Matthews jöhetne szóba, de az olcsóbb polcról Reggie Bullock, Trevor Ariza vagy DeMarre Carroll is sokat tudna segíteni. Érdekes kérdés lesz egyébként a három idei draftolt szerepköre - Jarrell Brantley helyét nem nagyon látni egyelőre a rotációban, Miye Oni is meglepő lenne, a támadójátékáról híres Justin Wright-Foreman viszont simán kaphat nagyobb szerepet, ha nem sikerül rendesen feltöltenie a keretet a Jazznek, ő egy biztosítéknak jó, még ha kockázatos is a drat 53. helyéről.

Mindkét megoldás jó lehet

Nem nagyon van jele annak, hogy a Jazz merre mozdulna, de mindkét irányban van ráció. Favorst ismeri a szakmai stáb, nem kell beépíteni, és az MLE-t, valamint a kivételeket lehet a padról beszálló tripladobókba ölni. Az is érthető lenne azonban, hogy ha a Utah az elmúlt évekből kiindulva egy kicsit modernizálná a játékát egy több shooterrel rendelkező kezdőcsapattal. A cserepadot természetesen ekkor is meg kell oldani, kockázat pedig van benne, hiszen egy új emberrel sokkal több munka lesz eleinte, mint Favorsszel, de egy támadásban erősebb, más típusú játékossal a PO-ban sokkal komolyabb tényező lehet a Utah.

Tony Jones (Salt Lake Tribune) három nappal ezelőtt jelentette, hogy egyáltalán nem egyértelmű Favors sorsa, sem egyik, sem a másik irányba - valószínűleg szétnéz a piacon a Jazz, és az esetleges tárgyalások alapján dönt majd.