Dusan Ivkovics temetése összehozta az európai és délszláv kosártársadalmat

Hétfőn a belgrádi parlamentben az európai és a délszláv kosárlabda krémje gyűlt össze, többek között Dejan Bodiroga, Bozsidar Maljkovics, Szvetiszlav Pesics és Dimitris Itouidis is ott volt. A szerb köztársasági elnök, Aleksandar Vucsics is a helyszínen emlékezett meg Dusan Ivkovicsról, majd a hozzá leginkább közel álló másik edzőlegenda és tanítvány, Zseljko Obradovics, illetve korábbi játékosa és jó barátja, Predrag Danilovics mondott hosszabb beszédet. 

Danilovics, aki ma már a Szerb Kosárlabda Szövetség elnöke, azzal kezdte, hogy Ivkovics egy olyan szellemiséget honosított meg, amelyre addig nem volt példa, és elképesztő örökséget hagyott a következő generációk számára – amellett pedig egy igazi úriember volt. A mai szerb kosárlabda nem lenne olyan szinten, ha ő nem lett volna, ugyanakkor az európai és a világ kosárlabdázása is élvezi munkássága gyümölcseit – a kosárlabda nem az élete része volt, hanem az egész élete. Személyes élményeiket megemlítve hozzátette, hogy pályafutása befejezése után is mentorának tekintette, akivel a legutolsó időkig hetente beszéltek. 

Zseljko Obradovics szerint az az ember ment el, akinek mindent köszönhet: tanára, edzője, keresztapja, jóbarátja távozott. Elképesztő örökséget hagyott hátra, rengeteg játékost tett jobbá nem csak a pályán, de az életben is. A 70-es években találkoztak először, ő hívta be a válogatottba és mindig nagy tisztelettel bánt vele – az ő iránymutatásai szerint dolgozik és él ma is. 30 év alatt sem feledte el kivételes humorát, azt, hogy hogyan tanította meg arra, milyen fontos, hogy az idősebbek tanítsák a fiatalokat. Több anekdotát is elmondott, például amikor Ivkovics egy csapat rotációját kezdte el felvázolni – ceruzával egy szálloda falára, hajnali négy órakor. 

A legendás edzőt kedden helyezték örök nyugalomra Belgrádban, és a koporsóvivők mellett lerótta kegyeletét többek között Vasszilisz Szpanulisz, Marko Keselj, Theo Papalukas, Milan Tomics, az Olimpiakosz két tulajdonosa, Panagiotisz és Giorgiosz Aggelopulosz, az észak-macedón legenda, Pero Antic, a montenegrói Nikola Pekovics és Zseljko Rebracsa is.